Kossuth-díjat adományoztak többek között Aknay János Munkácsy Mihály-díjas festőművésznek, Féner Tamás Balázs Béla-díjas fotóművésznek, Kardos Sándor Balázs Béla-díjas operatőr-rendezőnek, Lantos Ferenc Munkácsy Mihály-díjas festőművész, kiváló művésznek, Papp Oszkár festőművész, érdemes művésznek.

Széchenyi-díjat kapott Dr. Passuth Krisztina művészettörténész, a művészettörténeti tudomány doktora, Arnóth Lajos Ybl-díjas építészmérnök, dr. Koppány Tibor Ybl-díjas építészmérnök.

A reneszánsztól kezdődően a nyugati művészek legtöbbje a minél valósághűbb művek készítésére törekedett. Műveikben a perspektivikus ábrázolás, a fények játéka, a színek, formák, textúrák pontos imitációjával a valóság illúziójának megteremtését kísérelték meg. A 19. században, évezredek óta először, nem kis részben a liberális társadalmi eszmék hatására a művészek függetlenedtek az egyháztól és az arisztokráciától, és a polgárság körében új, toleránsabb megrendelőket találva, önmaguk örömére, saját kutatási szenvedélyük, művészi lelkiismeretük kielégítésére kezdtek el dolgozni.

A 2010. március 6-án megnyílt André Evard Kunstpreis II. kiállításon a németországi Messmer Kunsthalléban Németh Melitta és Ottó László művei is szerepelnek. A Messmer Foundation 2007-ben hirdette meg első alkalommal André Evard Kunstpreis I. elnevezéssel az A. Evard svájci konstruktivista festő emlékére kiírt nemzetközi pályázatot. Idén másodszor került megrendezésre az esemény (André Evard Kunstpreis II.) Riegel városában, a Kunsthalle Messmerben.

Egy nagyváros történelmi magját két ellentétes erő formálja: a funkciót és a hatalmat fetisizáló modernista nagyotakarás és az utolsó szögig minden régiséghez ragaszkodó műemlékvédelmi konzervativizmus. A két ellentétes pólus közötti erőtérben formálódik – torzul vagy éppen nemesedik – az architekturális örökség. A Szépművészeti Múzeum felszín alatti bővítése kapcsán is ez a két ősellenség feszül egymásnak. Már ha feszül, eredetileg csak az egyik szereplő állt a páston: a gyorsan lezavart meghívásos tervpályázat (két évvel ezelőtt) egyedül az építészek körében generált vitát, a művészettörténészek a fülük botját se mozgatták. Márpedig a kortárs építészek – a kezükben összpontosuló pénz és teremtő hatalom révén – a várost saját képükre formáló aktív szereplők térfelén játszanak, nem a hagyományőrzők klubjában. Gőgös demiurgoszok, akik még ha (saját megítélésük szerint) precíziós szikévelillesztik is be modern implantátumaikat a város történeti szőttesébe, az örökségkonzerválók szemében mindig is kompromisszumképtelen barbárok maradnak, pusztító kőbaltával.

A Magyar Köztársaság Kormánya március 15-e, a nemzeti ünnep alkalmából Magyar Köztársaság Érdemes Művésze Díjat adományozott többek között Haász István Munkácsy Mihály-díjas festő- és grafikusművésznek, Szikora Tamás Munkácsy Mihály-díjas festőművésznek, Türk Péter képzőművésznek.
A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült Kemény Éva, Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, Érdemes Művész.

Sisa József arra hívja fel olvasóit, hogy tiltakozzanak a Szépművészeti Múzeum tervezett bővítésének két fontos részlete ellen: a múzeum és a Dózsa György út sarkán tervezett új bejárati épület és a múzeum főlépcsőjébe vágandó lépcső ellen. Véleménye a Hősök tere és a Szépművészeti Múzeum kompozíciójának védelmét szolgálja, de nem értékelhető a tervezett földalatti építmény céljának és a projekt finanszírozási módjának ismerete híján.

Dr. Czére Andrea, a Szépművészeti Múzeum tudományos főigazgató-helyettese röviden válaszolt Sisa Józsefnek a múzeum átépítésével kapcsolatban felvetett aggályaira.

Ha a válltáska Bermuda-háromszögként funkcionál, ha a kismama babakocsi nélkül szeretne közlekedni, vagy ha unalmas a radiátor csupaszsága, akkor mindenképp érdemes megnézni az Út a sikerhez című kiállítást, hiszen a fiatal tervezők az ilyen és ehhez hasonló problémákra keresik az innovatív válaszokat. A Moholy-Nagy László Formatervezési és a Kozma Lajos Iparművészeti Ösztöndíjasok 2009. évi beszámoló kiállítása március 21-ig látható az Iparművészeti Múzeumban.

A címlapon Vuillard Puskin Múzeumból való örökbecsűjét vizsgáljuk meg mikroszkopikus alapossággal, belül a Puskin Múzeumot kényszerűségből gründoló orosz textilmilliárdosok gyűjtési praktikáiról rántjuk le a leplet, összevetve a Nemzeti Galériában vendégeskedő Kasser-család szorgalmas ténykedésével. Munkatársunk szóra bírta az esztergomi – feltételezett – Botticelli-freskók restaurátorát, hogy mi is az igazság a falképpel kapcsolatban. Wierdl Zsuzsanna válaszol a  művészettörténeti keresztkérdésekre és egy vadonatúj hipotézissel áll elő – mégiscsak van egy Botticellink?