Najmányi László: A Hudson folyó meséi

  • Előadó: Najmányi László
  • Cím: A Hudson folyó meséi
  • év: 2011
  • Hossz.: 8:07 perc (11.15 MB)
  • Formátum: MP3 Stereo 44kHz 192Kbps (CBR)

 AudioKalauz
 


Chingachgook mondja: „Amikor Uncas a lábnyomaimba lép majd, véget ér a sagamore nemzetség ősi vérvonala, mert a fiam az utolsó mohikán.”


Tamenund mondja: „Azért éltem, hogy lássam a mohikánok bölcs népének utolsó harcosát.”


Aki olvasta Az utolsó mohikánt, a Bőrharisnya pentalogia második könyvét, James Fenimore Cooper 1826-ban publikált regényét, annak ismerős a Hudson folyó, Amerika Rajnája, még akkor is, ha sohasem látta.


Az 507 kilométer hosszú Hudson folyó a Felhők könnye (Lake Tear of the Clouds) tavánál ered, az Adirondacks hegységben, ahol az utolsó mohikán története játszódott. Onnan folyik délre, hogy végül Manhattan szigetének nyugati partjait mosva elérje az Atlanti óceánt.


Kevesen tudják, hogy Chingachgook, az utolsó mohikán apjának szerepét a nagy Lugosi Béla játszotta a Der Letzte der Mohikaner című, 1920-ban bemutatott német néma filmben, mielőtt Draculává változtatta, s ezzel a világ legismertebb magyarjává avatta Hollywood. Arra már többen emlékeznek, hogy a mohikánok utolsó főnökét Gojko Mitic alakította a Chingachgook die Grosse Schlange című, 1967-ben bemutatott keletnémet filmben. „Uff, uff, sagt der Indian.”


A Hudson folyót Henry Hudson angol tengerészkapitányról nevezték el, aki a Holland Kelet-India Társaság alkalmazásában hajózott rajta 1609-ben.


A folyó völgye és lakói inspirálták Washington Irving, az első, nemzetközileg is elismert amerikai író műveit a 18. században. A környék szépségének hatására született meg az amerikai képzőművészet a 19. században. A Hudson River School, a Hudson Folyó Iskola művészei, Thomas Cole, Homer D. Martin, Asher Durand, később Frederic Edwin Church, John Frederick Kensett, Albert Bierstadt és Sanford Robinson Gifford a nagy európai mesterek, Claude Lorrain, John Constable és Joseph Mallord William Turner munkásságát tanulmányozva tanulták meg a romantikus tájképfestészet művészetét. Gondolkodásukat a kortárs amerikai irodalom óriásai, Henry David Thoreau és Ralph Waldo Emerson a természet szépségei által ihletett írásai is finomították. A Hudson folyó völgyének első festői alapították 1869-ben a Metropolitan Museum of Art intézményét New York városában. Hatalmas méretű festményeik hívták fel az amerikaiak figyelmét óriási országuk fenséges tájaira. Nem kis részben nekik köszönhető a természetvédelem gondolatának kialakulása. A környezetvédelem eszméje a Hudson folyó völgyében született, innen terjedt el az egész világon.


James Fenimore Cooper regényének történetével ellentétben nem Uncas volt az utolsó mohikán. Az algonquian nyelvet beszélő mohegan nép ma is él a Hudson folyó északi részének keleti partján, Connecticut államban. Ők üzemeltetik a Mohegan Sun kaszinót Uncasville városában és tulajdonosai a Connecticut Sun első osztályú női kosárlabda csapatnak.


Noha a Hudson folyó és a partjain húzódó, egykor páratlan szépségű táj inspirálta a környezetvédelmi mozgalom létrejöttét, a folyó vize ma már erősen szennyezett. Nem ajánlatos benne a fürdés és a belőle kifogott halak fogyasztása. A General Electric vállalat gyárai 1947 és 1977 között a halak mutációját, testük, szerveik eltorzulását okozó poliklorinát bifenil (PCB) nevű vegyi anyag tonnáit eresztették a folyóba. A vegyszer leülepedett a folyó fenekén és mindmáig mérgez.


A partmenti települések szennyvize, nehéz fémek, dioxin, kadmium, rovar- és gyomirtók, policiklikus aromatikus hidrokarbonok (PAH-k) ugyancsak mérgezik a folyó élővilágát. Az ipari üzemekből származó higany és ólom belekerült a halak szervezetébe.


A Hudson mellékfolyói, a Mohawk, Dwaas Kill, Schuyler Creek, Saw Mill River, Esopus Creek, Hoosic River, Quaker Creek és Batten Kill, valamint a folyó vízgyűjtő területén található tavak ugyancsak erősen mérgezettek.


Az Indian Point Energy Center, egy hatalmas atomerőmű óriási mennyiségű vizet szivattyúz ki a folyóból a sugárzó fűtőelemek hűtésére. A mederbe visszaeresztett forró víz halak és más vízi lények millióit öli meg minden évben.


„Uff, uff”, sagt der Indian, és nyitott még egy kaszinót, ezúttal az ugyancsak történelmi, valaha páratlan szépségű Delaware folyó partján, Pennsylvania államban.