Artportal.hu

New York városának van egy titka, amelyet csak kevesen ismernek, s a turisták ritkán találnak rá. Ez a Cloisters, a Manhattan szigetének északi csúcsán, a Fort Tyron parkban rejtőző, a középkori Európa építészetét és művészetét bemutató, az 1930-as években épített múzeum. A múzeum és az azt körülvevő park John D. Rockefeller, Jr. olajbáró és filantróp adományából létesült, aki páratlan gazdagságú középkori műgyűjteményének nagy részét is a múzeumnak ajándékozta. Nemcsak a múzeumnak és a parknak otthont adó, mintegy 260 ezer négyzetméternyi területet vásárolta meg és ajándékozta New York városának, hanem a Hudson folyó túlpartján, New Jersey államban is vásárolt egy jókora területet, hogy onnan zavartalan kilátás nyíljon a Cloisters parkjára és épülettömbjére.

A parkot középkori kéziratok alapján a korabeli kolostorkertek stílusában, Európából hozatott fákkal, növényekkel, gyógyfüvekkel ültették be. A parkot átszelő utak és romantikus ösvények mentén ugyancsak Európából importált középkori szobrok és más műtárgyak gyönyörködtetik a látogatókat.

A múzeum épületeit a neves templomépítész, Charles Collens tervezte. Az épületeket francia apátságok importált köveiből építették. Mivel az én francia akcentusom hallatán minden jóérzésű, franciául beszélő hallgatóm szájából kiesne a rántott békacomb, megkérem Céline kisasszonyt, virtuális asszisztensemet, hogy sorolja fel a francia apátságok neveit, amelyek köveiből New York talán leghangulatosabb múzeuma épült.

„Saint-Michel-de-Cuxa, Saint-Guilhem-le-Désert, Bonnefont-en-Comminges, Trie-en-Bigorre, Froville.” Köszönöm Mademoiselle Céline. Tartozom önnek egy fagylalttal.

A francia apátságokat kövenként bontották le, a köveket egyenként megszámozták, és teherhajókon szállították át az Óceánon, New York kikötőjébe. 1934 és 1938 között, négy éven át tartott a francia kolostorok újraépítése a megszámozott kövekből és téglákból az Újvilágban. Az építész némileg egyszerűsítette a középkori épületek stílusát és keverte is az egyes épületek formavilágát. Néhány korabeli spanyol vallási épület ugyancsak importált részeit is beépítette az épülettömbbe, köztük egy teljes kápolnát Segoviából.

A múzeum gyűjteménye körülbelül 5 ezer, a 12-15. században született középkori műtárgyból áll. Vallásos tárgyú flamand textilképek, kegytárgyak, gótikus és román stílusú oltárok, díszes kötésű kódexek, kéziratok, gazdagon illusztrált könyvek tartoznak a múzeum kincsei közé. A gyűjtemény talán leghíresebb darabja francia könyvritkaság, amelynek címét és szerzője nevét ismét virtuális asszisztensem, Céline kisasszony tolmácsolja önöknek: „Fréres Limbourg: Les Belles Heures du Duc de Berry”. A mesteri miniatúrákat tartalmazó, aranyfüst és tempera ornamentikákkal díszített imakönyv IV. Károly francia király harmadik felesége, Jeanne d’Évreux számára készült. A könyv címe Szépséges órákra fordítható. Az ájtatos királyné az egyházi ünnepek kalendáriuma és az Evangéliumokból vett idézetek mellett megtalálhatta benne a napok egyes óráihoz illő imákat.

Azt beszélik, hogy az 1960-ban elhunyt múzeumalapító, John D. Rockefeller, Jr. szelleme teliholdas éjszakákon megjelenik az épülettömböt körülölelő parkban, megsimogatja, leporolja az ösvények szélén álló középkori szobrokat, műtárgyakat, aztán bemegy a múzeumba és átlapozza az 1371-ben örök álomra szenderült, szentéletű francia királyné imakönyvét, mielőtt a Hudson folyó sötét hullámai felett átlebegve el nem tűnik New Jersey partjainak örök homályában.

Copyright © 2011, Najmányi László