Artportal.hu

Najmányi László

Művészet és bulldózerek – A cenzúra története

Hatodik rész – A Kína-szindróma II.

2011. április 25.

A jón és rosszon túli megértése

utat nyit a tökéletes képzettséghez.

Megtapasztalva a kettősség feloldását,

a legmagasabb nézőpontot választod.

Milarepa (1052–1135): Válasz egy logikatanárnak

(NL nyersfordítása)

Milyen tudatállapotban lehet az az ember, hatósági személy, a rend őre, aki, amikor egy embertársát égni látja, nem eloltani igyekszik a másik testét pusztító lángokat, hanem kollégáival együtt odarohan és gumibotokkal, puskatussal verni kezdik az illetőt? Mire taníthatták a szülei, tanárai, előljárói, országa vezetői? Milyennek látja önmagát? Milyennek látja őt a családja, szülei, felesége, gyermekei?

Phuntsok Jarutsang

2011. március 16-án Phuntsok Jarutsang 20 éves szerzetes, a kínai Szecsuan tartományhoz csatolt Kelet-Tibet Ngaba (Ngawa) nevű városában lévő Kirti kolostor kapuja előtt felgyújtotta magát, hogy így emlékeztessen a 2008-ban brutálisan elfojtott, emberi jogokat és a több mint fél évszázad óta kínai megszállás alatt szenvedő ország autonómiáját követelő tibeti tüntetésekre. A kolostor előtt posztoló kínai rendőrök, ahelyett hogy oltották volna az égő férfit, agyba-főbe verték. Társai bevonszolták a súlyosan sérült szerzetest a kolostorba. Phuntsok Jarutsang másnap hajnalban meghalt.

Phuntsok Jarutsang gyász-szertartása 2011. március 19-én, a Kirti kolostor udvarán

A tragikus esetre a kínai hatóságok a szokásos módon reagáltak. Elrendelték a kolostorban élő 2500 szerzetes letartóztatását és „átnevelő” táborba szállítását, ami bírósági ítélet nélküli, meghatározatlan idejű bebörtönzést jelent a 21. századi Kínában. A hatósági közlemények szerint az átnevelő táborokban a Kínai Kommunista Pártot szeretni tanítják a fogvatartottakat. A náci és a szovjet haláltáborokhoz hasonló intézményekről van szó, sok ezer koncentrációs táborról Kínában, ahol a foglyokat rendszeresen kínozzák, sokat közülük ki is végeznek. A koncentrációs táborok hálózatát Mao Ce Tung parancsára hozták létre, a kínai bolsevisták hatalomra jutása után. Ilyen táborokba zártak milliókat az 1960-70-es években zajlott Nagy Proletár Kulturális Forradalom idején, a börtönök tízezrei mellett ide kerülnek ma is azok, akiket a rendszer ellenségeinek minősítenek.

A Kirti kolostort védő tibetiek

A Kirti kolostornál történtekről eredetileg csak a tibeti emigráns sajtó számolt be, a kínai újságok, rádió- és televízió állomások nem említették a hírt. A megyei közigazgatás szóvivője nem hallott az esetről. A brit Guardian tudósítójának kérdésére a pekingi külügyminisztérium szóvivője azt válaszolta, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya rendkívül sokat tett a tibetiek életszínvonalának javításáért.  

A Kirti kolostor ostromára érkező kínai katonák

Néhány órával az önmagát felgyújtó szerzetes brutalizálása után a kínai hatóságok rendőri és katonai osztagokat vezényeltek a vallási intézmény elfoglalására, a szerzetesek letartóztatására. A helyi lakosok élőlánccal vették körül a kolostort, hogy megakadályozzák a szerzetesek elhurcolását. „Békét akarunk Tibetben”, „Hosszú életet kívánunk a Dalai Lámának”, énekelték a kolostort védő tibetiek. A rendőrök a tömegre támadtak, 30-40 tüntetőt letartóztattak és a helyi katonai laktanyába hurcoltak, egy szerzetest véresre vertek.

Kínai rendőr a Kirti kolostorban

A rendőrök és katonák behatoltak a kolostorba és átkutatták a szerzetesek celláit. A szerzeteseknek megtiltották, hogy elhagyják az épületet. A helyi lakosoknak nem engedték, hogy élelemmel lássák el őket. Ngaba városában éjszakai házkutatások kezdődtek. Olyanokat is letartóztattak, akik nem vettek részt a kolostor védelmében. A kórházakba került sebesültek közül is többeket elhurcoltak.

Több mint egy hónapig tartó állóháború következett. Tibetiek százai vették körül az épületet. A rendőrség és katonaság megszállta a kolostort. Az éhező szerzeteseknek megtiltották, hogy elhagyják celláikat, énekeljenek, imádkozzanak, füstölőket égessenek, vallási ceremóniákat folytassanak. Amikor megérkeztek a kínai állami televízió riporterei, a rendőrök beengedték őket a kolostorba, ahol a város lefizetett kínai lakosai sétáltak a kamerák előtt, hogy a hatóságok ezzel is bizonyítsák a kolostor megszállásáról szóló hírek valótlanságát. Később a rendőrök és katonák egy része elhagyta az épületet, de az ostromgyűrűt továbbra is fenntartották. A kolostor bejáratát betonfallal és szögesdrót kerítéssel barikádozták el, az épület tetejére és tornyaiba fegyveres őröket vezényeltek.

Az időközönként kiadott hatósági közlemények szerint a szituáció a kolostorban és környékén normális. Hong Lei, a kínai külügyminisztérium szóvivője tagadta a kolostor körüli ostromzárról szóló híreket. „Legjobb tudomásunk szerint a Kirti kolostor szerzetesei normális életüket élvezik, megszokott buddhista szertartásaikat folytatják, és a helyi társadalom élete is normális keretek között folyik. A szerzetesek el vannak látva élelemmel, s bár az épületet őrzik a hatóságok, erre csak az idegenek beszivárgása megakadályozásának érdekében van szükség. A szerzetesek és a rendőrség közötti kapcsolat harmonikus.”, mondta a 2011. április 19-én rendezett sajtóértekezleten, és felkérte a Kirti kolostor ostroma miatt tiltakozó külföldi kormányokat, hogy ne keltsenek hisztériát.

Letartóztatott és elhurcolt szerzetesek

Két nappal később, 2011. április 21-én, helyi idő szerint este 9 órakor a rendőrök és katonák ismét megrohamozták a kolostort. Az épületet körülvevő tibetieket megverték, kutyákat uszítottak rájuk, többeket letartóztattak. Egy Sherkyi nevű, 65 éves asszonyt és egy Donkho nevű, 60 éves férfit agyonverték. A törött kezű és lábú sebesültekhez nem hívtak orvosi segítséget. Szájukba rongyokat tömtek, hogy tompítsák fájdalomkiáltásaikat. 300 szerzetest hurcoltak el a kolostorból, hollétükről nincs információ. A külföldieket, újságírókat kitiltották a környékről. A város éttermeit és üzleteit a megtorlásoktól rettegő tulajdonosaik bezárták. A hatósági közlemények szerint az önmagát felgyújtó szerzetes nem a rendőri brutalitás következtében halt meg, hanem társai végeztek vele. A szerzeteseket, akik a súlyosan sebesült férfit bevitték a kolostorba, gyilkosság vádjával letartóztatták. Az elhurcolt 300 szerzetest államellenes felforgató tevékenységgel és gazdasági bűncselekményekkel vádolják.

A Kirti kolostor bejárata az ostrom után

≠ ≠ ≠

A Kirti kolostor stupája

A nagbai Kirti Gompa (teljes nevén Kirti Kalari Gon Tashi Lhundrub) a mahāyāna buddhizmus Je Tsongkhapa (1357–1419) tibeti filozófus, vallási vezető által alapított, Sárga Fejfedősöknek is nevezett Gelugpa (Gelug-pa, Gelug, Dgelugspa) irányzatához tartozó kolostor. A Rongpa Chenakpa által 1472-ben, 3200 méter tengerszint feletti magasságban építtetett, Ge’erdengsi és Gerdeng kolostornak is nevezett vallási intézmény 30 méter magas, az oroszlán trónon ülve meditáló, megkoronázott Buddhát jelképező, fehér chortenjéről (Dudul Chorten, indiai neve stupa), belsejében kápolnákat, kincstárat és tekercsekre írt vallásos szövegeket tartalmazó építményről nevezetes.

Buddha szobor a Kirti kolostorban

A kolostor másik ékessége a Shakyamuni Buddha hatalmas méretű szobra. A Tensi Dratsangnak (Dialektikus Kollégium) nevezett gyűlésterem mennyezetét 120, gazdagon díszített oszlop tartja. A kolostor épületegyüttesében találhatók a Chockhang (Áldozati Kápolna), a Lhabrang (a kolostor jelenleg indiai emigrációban élő apátjának – Kirti Tsenzhab Rinpoche – rezidenciája), a Zhungkhang (Kolostor Hivatal), a Gyupa Dratsang (Tantrikus Kollégium), a Menpa Dratsang (Orvosi Kollégium) és a Dukhor Dratsang (Kalacakra Kollégium) épületei is.

A nagbai Kirti kolostor ugyancsak az ősi Tibet (Kham) területén épült, ma Kína Szecsuán tartományában található társintézményét, a Taktsang Lhamo kolostort az 1950-es kínai invázió idején Mao katonái kifosztották és felrobbantották. A kolostor azóta újjáépült, de a benne élő szerzetesek életét, ahogy más kolostorokban is, a kínai hatóságok kontrollálják. Ők szabják meg azt is, hogy hány szerzetes élhet egy-egy kolostorban. A 2008-as tibeti tüntetések idején, ahogy a többi, kolostorok által működtetett oktatási intézményt, a Taktsang Lhamo kolostor iskoláját is meghatározatlan időre bezárták a kínai hatóságok, az ott lakó diákokat hazazavarták falvaikba.

Szerzetesek tradicionális vita-gyakorlata a Kirti kolostor udvarán

≠ ≠ ≠

A cenzúra nemcsak írásokra, műalkotásokra vonatkozhat. Jelentheti a szabadságjogok elvételét, emberek jogtalan bebörtönzését, kivégzését is. A cenzúra történetét feldolgozó blog-bejegyzés sorozatomat Ai Weiwei kínai művész stúdiója lebulldózerezésének híre hatására kezdtem írni 2011 januárjában. Eredeti tervem az volt, hogy a Kr. e. 3. századi Kínától, a cenzúra alkalmazásának törvényét először írásba foglaló Huai császár uralkodásának idejétől elindulva, kronológikus sorrendben ismertetem a cenzúra történetének főbb állomásait. A sorozat ötödik részében a keresztény Evangéliumok cenzúra útján történő megszületéséig jutottam, innen akartam folytatni a hatodik részt, azonban az aktualitás parancsolata felülírta terveimet. 2011. április 3-án a kínai hatóságok letartóztatták Ai Weiweit, a nemzetközileg is legismertebb kínai kortárs művészt. Miután megírtam letartóztatásának hírét, nyilvánvalóvá lett számomra az időugrás szükségessége. Mielőtt visszatérnék a korai kereszténység idejének cenzúra-történeteihez, a mai Kínában uralkodó állapotokat és a történelmi párhuzamokat igyekszem felvázolni.

A letartóztatott Ai Weiwei hollétéről továbbra sincs információ. A legújabb hatósági közlemények szerint adócsalással, bigámiával és pornográf képek terjesztésével vádolják. A Wen Wei Po nevű, Hongkongban megjelenő, kormánypárti kínai újság szerint a rendőrség bizonyítékokat, dokumentumokat és tanúkat talált az adócsalásra és Ai Weiwei egyéb bűneire, a hatóságokkal kooperálni igyekvő művész pedig vallani kezdett. Ai Weiwei családja abszurdnak minősíti a nyilvánvalóan a kínai hatóságok sugallatára született cikket. „Ez nem bizonyíték, nem tényeket közölnek, csak a saját pozíciójukat próbálják erősíteni, anélkül, hogy a bátyámnak lehetőséget adnának a védekezésre.”, nyilatkozta a művész nővére, Gao Ge. „Nyilvánvalóan törvényszegés, hogy ilyen hosszú ideig fogvatartják, anélkül, hogy hollétéről értesítenének bennünket. Felbosszantotta a kormányt azzal, hogy kiállt az egyszerű emberek mellett, most ezért állnak bosszút.” A művész felesége, Lu Qing szerint az Ai Weiwei pénzügyeit intéző vállalat az ő nevén van bejegyezve, ezért érthetetlen, hogy miért nem ő ellene folyik a nyomozás. A feleség és a nővér egyaránt fabrikáltnak, hamisnak mondja a bigámiára vonatkozó vádakat, mivel szerintük a művésznek ugyan van egy házasságon kívül született gyermeke, de csak egyszer házasodott.

A meztelen Ai Weiwei az ágyéka elé tartott plüss alpakkával

A pornográfia terjesztésének vádját a hatóságok valószínűleg Ai Weiwei világsajtót bejárt szatírikus fényképére alapozzák, amelyen a meztelen művész játékállattal, fehér plüss alpakkával (kínai nevén „fű iszap ló”, amely áttételesen „B… meg az anyádat” is jelent) takarja el ágyékát. A játék állatka képét és az állat nevét a kínai internet használók a cenzorok kifigurázására használják.

Wei Jingsheng,a kínai demokratikus ellenzék doyenje szerint Ai Weiwei és mások letartóztatása a Nagy Proletár Kulturális Forradalom nyitányára hasonlít, amikor a Mao vezette rezsim a legalitásnak még a látszatára sem ügyelve eltüntette az ideológiailag kényelmetlen művészeket, írókat és más értelmiségieket a színről. A Mao-éra óta lassan, fokozatosan kezdett visszatérni a törvényesség Kínába, a kínai kormány visszalépése a nyilvánvalóan törvénytelen módszerekhez még a sok szörnyűséget átélt ellenzékieket is sokkolja. Ha a hatóságok hamis vádak alapján letartóztathatnak egy ilyen kaliberű és ekkora nemzetközi ismertséggel rendelkező művészt, és ismeretlen helyen, ügyvédi asszisztencia nélkül tarthatják fogva, akkor Kínában senki sincs biztonságban a hatalom szeszélyeitől.  

Heti sajtótájékoztatóján a pekingi külügyminisztérium szóvivője, Hong Lei bejelentette, hogy a kínai kormányt nyugtalanítja a letartóztatott művész külföldi támogatása. „A kínai embereket zavarba ejti, hogy bizonyos országokban miért kezelnek egy közönséges bűnökkel gyanúsított személyt hősként.”, mondta.

Ai Weiwei és barátai a kínai Állatöv ihlette szobor-sorozattal

Ai Weiwei bebörtönzése és az elmúlt hónapok művészeket, gondolkodókat, ügyvédeket, polgárjogi aktivistákat érintő letartóztatási hullám ellen a legnagyobb nyugati művészeti intézmények vezetői, kurátorai mellett számos ország kormánya is tiltakozott. 2011. április 13-án neves európai értelmiségiek egy csoportja, Václav Havel kezdeményezésére nyílt levélben követelte Ai Weiwei azonnali szabadonbocsátását. A levelet többek között Ivan Klima, Jiří Gruša, Jáchym Topol, Elfriede Jelinek, Adam Michnik, Adam Zagajewski és Helmuth Frauendorfer írta alá. Magyar aláírás nincs a nyílt levélen. Tudomásom szerint egyetlen, a bolsevik diktatúra idején (vagy mostanában) a nyugati értelmiség szolidaritását élvező magyar „liberális”, vagy „konzervatív” (a mai Magyarországon ezek a kategóriák csak érdekközösségeket, a politika kegyéből élő holdudvarokat jelentenek) gondolkodó, író, művész, kulturális intézményvezető, egyházi személy, politikus, közéleti személyiség sem érezte eddig fontosnak, hogy tiltakozzon a kínai hatóságok erősödő terrorja ellen.

≠ ≠ ≠

Konfuciusz szobra, amelyet a kínai hatóságok 2011. április 22. éjszakáján titokban eltávolítottak a pekingi Tiananmen térről

Utóirat: 2011. április 3-án a kínai hatóságok titokban letartóztatták és azóta ismeretlen helyen tartják fogva a nemzetközileg is legismertebb kínai művészt. Most Konfuciuszt (Kr.e. 551–479) tüntették el az éj leple alatt. 2010 januárjában nagy fanfárral avatták fel a filozófus 7 méter magas szobrát Peking szívében, a nemrég renovált Nemzeti Múzeum (korábban a Forradalom Múzeuma) előtt, a Tiltott Város kapuja felett függő óriási Mao portréval átellemben, Mao mauzóleuma szomszédságában. Április 22-én éjszaka a szobor titokzatos módon eltűnt a Mennyei Béke teréről.

Konfuciusz a személyes példaadás felsőbbrendűségét hirdette a viselkedési szabályok ellenében. Erkölcsi tanításai az önépítést, önfejlesztést, az erkölcsös viselkedés példáinak követését, és a törvények, szabályok merev alkalmazása helyett a tájékozott, tárgyilagos ítélkezés szükségességét hangsúlyozták. Tőle származik a mondás: „Amit nem kívánsz magadnak, ne tedd másokkal.” Konfuciuszt a Kínai Kommunista Párt abszolút hatalomra jutása óta gyakran támadták a párt korifeusai. A Nagy Proletár Kulturális Forradalom idején a fő ideológiai ellenfélnek számított. Írásait, portréit elégették, szobrait lerombolták a Mao által az ország múltjának teljes eltörlésére programozott ifjú vörösgárdisták. Újonnan felállított szobrának idétlen eltüntetése is annak a jele, hogy a hatalmukat féltő, privilégiumaikat görcsösen megtartani igyekvő kommunista vezetők nem riadnak vissza a korábban általuk is nyilvánosan elítélt maoista terrorhoz való visszatéréstől.

A kínai Kulturkampf újraéledése még azokat is megriasztja, akik szimpátiával figyelték, ahogy az országot kormányzó mandarinok ügyes gazdaságpolitikájukkal százmilliókat emeltek ki a tradicionális nyomorból. A demokrácia, a törvényesség követelésének felerősödése újra bizonyítja a krisztusi mondás igazságát: „Nemcsak kenyérrel él az ember”. A jogokat követelők elhurcolása, bebörtönzése, s most Konfuciusz szobrának eltüntetése, a nagy filozófus újra ellenségként kezelése nyilvánvalóvá teszi Kína urainak összezavarodottságát, saját igazukban vetett hitük meggyengülését. Józan, éber, erős, nagy hatalmi bázissal rendelkező uralkodók tartózkodnak az efféle hisztérikus megnyilvánulásoktól. Az uralkodók valós hatalmának legfőbb ismérve, hogy mennyire tűrik meg az övéktől eltérő nézetek hangoztatását, mennyire veszik figyelembe népük legjobb elméinek érveit, tanácsait, követeléseit.

Folytatása következik