Artportal.hu

A per tárgya több mint negyven kiemelkedően értékes műalkotás, amelyek becsült értéke meghaladja a százmillió dollárt. A második világháború előtti egyik legjelentősebb műkincs gyűjtemény Herzog Mór Lipót báró nevéhez kapcsolódik, és olyan művészek alkotásaiból áll, mint El Greco, Fransisco de Zurbaran vagy idősebb Lucas Cranach. A visszaigényelt művek a páratlan, 2500 darabból álló Herzog-kollekció Magyarországon található részei. A most indult per, szakértők szerint, pedig az utolsó nagyobb, a Holokauszt óta rendezetlen művészeti tárgyakat érintő ügy.

Magyarország – a második világháborúban Németország szövetségeseként – megszervezte a magyarországi zsidóság kifosztását, a deportálásokat és így több mint félmillió magyar zsidó haláláért felelős. A Holokauszt egyik máig megoldatlan következménye a zsidó magángyűjtemények jogtalan birtoklása a magyar közgyűjteményekben. (Az egykori Herzog-gyűjtemény darabjai a Szépművészeti Múzeumban, a Nemzeti Galériában, az Iparművészeti Múzeumban és például a Budapesti Műszaki Egyetemen találhatók, mivel a páratlan gyűjtemény kisebb értékű darabjai követhetetlenül szóródtak szét a magyar intézményekben.)

Annak ellenére, hogy Magyarország többszörösen is elismerte, hogy a művek a Herzog család tulajdonát képezik, a múzeumok is a “Herzog-gyűjtemény” részeként azonosították őket, semmilyen tárgyalás és nemzetközi egyeztetés nem volt hatással a magyar hatóságokra. Pedig többek között olyan kiemelkedő amerikai politikusok nyújtanak segítséget a Holokauszt alatt elrabolt műkincsek visszaszerzésére irányuló erőfeszítésekhez – így a Herzog családnak is – mint a jelenlegi külügyminiszter Hillary Clinton (akkori szenátor, New York állam), Christopher Dodd szenátor (Connecticut állam) és Edward Kennedy szenátor (Massachusetts állam). Ők két évvel ezelőtt több ízben is levélben fordultak a Magyar Kormányhoz a műtárgyak visszaadásának érdekében – mindeddig eredmény nélkül.

Magyarország annak ellenére is elutasította a műtárgyak visszaadása iránti keresetet, hogy az 1998-as Washingtoni Konferencián ígéretet tett arra, hogy “teljes mértékben elkötelezett az irányban, hogy visszaadja a kulturális vagyontárgyaikat vagy kártalanítsa a Holokauszt áldozatait”. Ezen felül Magyarország vállalta, hogy kijelöl egy főbiztost a Herzog-műkincsek, és az ehhez hasonló többi értékes gyűjtemény felkutatására és egy terv kidolgozására, amelynek célja a viták rendezése.

Tizenkét év telt el azóta, és a Magyar kormányok egyike sem nevezte meg az elrabolt műkincsek ki- és felderítésére illetékes személyt!

Herzog Mór-Lipót három gyermeke – András, Erzsébet és István – közül eddig Erzsébet gyermeke, Márta Nierenberg kezdeményezte a műkincsek visszaadását. Az éveken át tartó meddő egyeztetéseket követően 1999-ben peres eljárást indított, amelyben 12 nagy értékű festményt kért vissza magyarországi múzeumoktól. Ezekből mindössze egy Munkácsy-tanulmányt kaptak vissza annak ellenére, hogy a bíróság első fokon helyet adott a keresetnek. A Legfelsőbb Bíróság ezt megváltoztatva új eljárásra kötelezte az első fokú bíróságot. A megismételt eljárás további három évet vett igénybe, és az örökösök szempontjából végül is sikertelenül zárult. Herzog István és András utódai e per végső kimenetelére vártak.

A most kezdődött per az összes Herzog-örökös nevében indult, és már több mint negyven műalkotásra terjed ki. Egyelőre. A perben ugyanis arra szeretnék kötelezni a magyar múzeumokat, hogy vizsgálják át teljes állományukat. Erre egyébként az elmúlt másfél évtizedben a magyar kulturális kormányzatok több alkalommal is ígéretet tettek – látható eredmény nélkül…

“Rém egyszerű lenne, hogy a kormány a pereskedés helyett gyorsan rendezze ügyünket, de küzdelmünk úgy tűnik, tovább folytatódik.” – mondja az egyik örökös Martha Nierenberg, Herzog Mór Lipót unokája, Weiss Erzsébet lánya, aki családjával együtt 1944-ben menekült el Magyarországról. „Remélem, ez a per végre visszaadja nekünk azt, amit a Magyar Állam törvénytelenül elvett több mint fél évszázaddal ezelőtt.“

„A közelmúltban indult, a Holokauszthoz kötődő vagyoni jogviták többségétől eltérően, a Herzog-ügyben olyan egyedileg beazonosítható, és jelenleg vezető magyar múzeumok falain lógó kiemelkedő műkincsek tulajdonjoga a vitás, amelyeket 1944-ben letétbe vettek majd a háború után továbbra is letétben tartottak a magyar közgyűjtemények. Ezek a kincsek most is megvannak, és tudni lehet róluk, hogy a Herzog család tulajdonában álltak. Szemben más a Holokauszthoz kötődő vagyoni jogvitákkal, a Herzog-örökösök Magyarországon több mint egy évtizeden keresztül próbálták tulajdonjogukat perben kikényszeríteni, de mivel ez nem vezetett számukra eredményre, most amerikai bírósághoz fordultak, amelytől ügyük kedvezőbb elbírálását várják.” – mondja dr. Kende Tamás, nemzetközi jogász.

A Herzog-ügy érdekes mellékszála, hogy a német kormány a közelmúltban szolgáltatott vissza néhány műtárgyat a jogos örökösöknek. A németek jogi kibúvók keresése helyett gyors megoldást találtak a műtárgyak – egy Pencz- és egy Zeitblom-festmény valamint tubákos szelence – visszaszolgáltatására. A fenti tárgyakat a munkaszolgálatban elpusztított Herzog András lányai kapták vissza néhány hónappal ezelőtt.

Washington D.C., 2010. július 28.

További információ:

www.hungarylootedart.com (háttéranyagok angol és magyar nyelven, valamint fényképek a műtárgyakról és a Herzog családról)

______________________________

A per előzményei:

A Herzog gyűjtemény fénykorában körülbelül 2500 műből állt, köztük El Greco, Velasquez, Renoir, Corot és Monet alkotásaiból.

Miután Herzog Mór Lipót báró özvegye 1940-ben meghalt, a gyűjteményt három gyermekük örökölte: Erzsébet, István és András.

András 1942-ben munkatáborba vitték és 1943-ban az orosz fronton halt meg. Lányai, akik apjuk deportálása, majd későbbi halála után elmenekültek, a per felperesei.

István szerencsésen megmenekült az Auschwitzba tartó vonatról és egy védett házban kapott menedéket. István és Erzsébet örökösei a Herzog gyűjteményben való érdekeltségüket David de Csepelre bízták, ő a per főperese.

A magyar kormány váltvetve dolgozott Adolf Eichmann, német SS tiszttel, aki a zsidók németországi haláltáborokba való deportálását intézte. Magyar hatóságok 1944 májusa és júliusa között több mint 430 ezer zsidót deportáltak, a magyarországi zsidó lakosság több mint 50%-át.

1944 májusában a Magyar Belügyminisztérium elrendelte, hogy minden zsidó köteles bejelenteni a tulajdonában lévő összes műtárgyat.

A Herzog család gyűjteményének egy részét Budafokon rejtette el, hogy megvédjék a háborús károktól a műkincseket és elkerüljék azok elkobzását. Csánky Dénes, mint a Szépművészeti Múzeum igazgatója segített a műtárgyak csomagolását és elrejtését megszervezni. Hiába próbálták meg elrejteni a műtárgyakat, a magyar hatóságok és náci tettestársaik megtalálták azokat (Csánky írta össze a megtalált műkincseket). A megtalált műtárgyakat Adolf Eichmannhoz szállították, aki a legjobbakat kiválogatta, és miután „kiállította” őket, elszállította Németországba. A maradékot a magyar hatóságok a Szépművészeti Múzeumnak adták át megőrzésre.

Az 1947-es Párizsi Békeszerződés szerint, a Herzog-gyűjtemény tulajdonjoga a Herzog családé maradt.

A per központjában lévő műalkotások jelenleg a Magyar Szépművészeti Múzeum, és a Magyar Nemzeti Galéria fő látványosságai közé tartoznak. A Szépművészeti Múzeum egyik kalauzában négy olyan képpel is találkozhatunk, amelyek a Herzog-gyűjtemény részét képezik, köztük El Greco Krisztus az Olajfák hegyén című alkotásával is, míg egy másik kalauz további két képet mutat be.

A képek kiemelt helyet foglalnak el a múzeumokban és a múltban táblákkal is jelezték, hogy ezek a Herzog-gyűjtemény darabjai.

A múzeum több olyan könyvet is kiadott, mint például a Treasures of Venice: Paintings from the Museum of Fine Arts Budapest (Velence csodái: Festmények a Szépművészeti Múzeumból, Budapest), melyben több, a Herzog-gyűjtemény részét képező festmény is szerepel.

További Herzog-műkincsek találhatóak az Iparművészeti Múzeumban és a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetemen.

Magyarország részt vett az 1998-as nemzetközi Washingtoni Konferencián, ahol a Holokauszt alatt a nácik által eltulajdonított művészeti értéktárgyak visszaszolgáltatásával kapcsolatos problémákat vizsgálták. Magyarország itt ígéretet tett, hogy “teljes mértékben elkötelezett az iránt, hogy visszaadja vagy kártalanítja a Holokauszt áldozatait kulturális vagyontárgyak tekintetében. Ennek az összetett feladatnak az ellátására … kijelölnek egy főbiztost.” Tizenkét év eltelt, de még mindig nem nevezték meg az erre illetékes személyt.