Artportal.hu

• A Fonyódi múzeumban szerdán négy textilművész alkotásaiból nyílik kiállítás Kárpitok a Himnuszról címmel.

• A székesfehérvári Öreghegyi Közösségi Házban csütörtök este Sebestyén Márta és Andrejszki Judit ad koncertet, majd Szegedi Csaba festőművész munkáiból nyitnak kiállítást.

• A kisvárdai Művészetek házában a Csongor és Tünde című színdarabot adja elő a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulata, majd a Cipófűző zenekar koncertjét, valamint a budapesti Eleven Csoport textilművészeti kiállítását tekintheti meg a közönség.

• Veszprémben, a Laczkó Dezső Múzeumban Sokszínű magyarság (Öltöztetős ábrázolások és szakrális textilek a Palócföldről) címmel rendeznek kiállítást a magyar kultúra napja alkalmából. Ugyancsak a múzeumban tartják pénteken 15 órakor Dienes Attila szobrászművész albumának bemutatóját is.

• A nagykanizsai közművelődési és közgyűjteményi intézmények együtt készülnek az ünnepre. A városi könyvtárban a Thury György Múzeum anyagából nyílik kiállítás, majd a Nagykanizsa zenei múltját felidéző virtuális mini hangverseny keretében bemutatják Kocsis Katalin Nagykanizsa 100 zenei emlékhelye című kötetét. A Hevesi Sándor Művelődési Központban Gulyásné Raksányi Olga gyűjteményéből nyílik kiállítás Kölcsey-emléktúra képeslapokon címmel.

• Zalaegerszegen a Magyar Képzőművészeti Egyetem Grafikai Archívumából nyílik kiállítás a Keresztury Dezső ÁMK-ban.

• A magyar himnusz 187. születésnapja alkalmából a muravidéki Lendván is ünnepségeket rendeznek. Pénteken este nyílik meg Zsáki István topolyai (vajdasági) festőművész tárlata a Lendvai Színház- és Hangversenyterem előcsarnokában.

• Kiskőrösön pénteken Juhász Judit, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese nyitja meg a Hullámzó vizeken kereszt című kiállítást.

• Kerekegyházán a Települési értékek határok nélkül című vándorkiállítást nyitja meg Kelemen Márk polgármester. A kiállításon a helyi és térségi települések hagyományőrző és művészeti csoportjainak munkáit tekinthetik meg az érdeklődők.

• A Magyar kultúra napján Vas megye több városában tartanak megemlékezéseket. Szentgotthárdon a polgármesteri hivatalban ünnepi műsor keretében adják át a Szentgotthárd Közművelődéséért díjat, míg Kőszegen a Jurisics-várban gyűlnek össze a magyar kultúra megünneplésére.

• Pénteken a Miskolci Akadémiai Bizottság székházának dísztermében (Miskolc, Erzsébet tér 3.) délelőtt 11 órakor kerül sor a Mazsaroff-díj ünnepélyes átadására

Végvári Lajos munkássága előtt tisztelgő tudományos emlékülést is itt szervezik, mint ahogy már beszámoltunk róla.
Előadások:

Veres László: Végvári Lajos a miskolci képtáralapító

Végvári Zsófia: Az eredetvizsgálat új útján

Albertini Béla, Féner Tamás, Szalay Zoltán: Végvári Lajos és a fotográfia

Az emlékülést követően  Dobrik István és Kákóczki András bemutatja az Általuk híres… sorozat Végvári kötetét.

A Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratóriuma a kultúra ápolása, közkinccsé tétele és alkotó fejlesztése, valamint kulturális tevékenység támogatása terén huzamos időn át kifejtett önzetlen tevékenység elismerésére 1998-ban hozta létre a Magyar Kultúra Lovagja címet, amely mára nemzetközi rangú elismeréssé vált.  Az elismertekre civil szervezetek és önkormányzatok tesznek javaslatot pályázat útján. A fiatalok a Magyar Kultúra Apródja címet kaphatják. Az Egyetemes Kultúra Lovagja címet a magyar kultúra határon túli népszerűsítéséért lehet elnyerni. Az egyenrangú kultúrák párbeszéde jegyében és az euró-atlanti integráció elősegítése érdekében évről évre emelkedik az elismert külföldi állampolgárok száma. Január 22-től 23 ország 450 állampolgára büszkélkedhet a címmel.

Január 22-én a XIV. Magyar kultúra napja gálán kilenc ország 40 személyisége veszi át a rangos elismerést a történelmi díszőrség által őrzött Szent Korona másolat jelenlétében. Az elismerést indokló határozat felolvasása  után  megtörténik a lovaggá ütés. Ezután az új lovag beírja nevét a Kultúra Lovagjai Aranykönyvébe, majd a tanácsadó testület tagjaitól átveszi az elismeréssel járó érmet, ezüst kitűzőt, oklevelet és a Kultúra Lovagrendje Évkönyvét. Az elismertek névsorát és az elismerések indoklását a Falvak Kultúrájáért Alapítvány közzétette a www.alkotohazak.shp.hu  weboldalon.

Az ifjúság hazaszeretetre nevelése program jegyében 3 ifjúsági szervezet részesül "Örökség serleg" elismerésben a kulturális örökség ápolása terén nyújtott kiemelkedő teljesítményért.

A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma és a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával megvalósuló gála az  Európai Unió példaértékű eseménye, amely hazai és határon túli civil szervezetetek széleskörű összefogásával valósul meg.  A rendezvény díszvendége 2010-ben a Mura-mente régió, amelynek kultúrájából az érintett 3 ország: Horvátország, Magyarország és Szlovénia 150 fős küldöttsége ad ízelítőt.

Egyetemes Kultúra Lovagja

– Dr. Habsburg Ottó (Németország) Páneurópai Unió tiszteletbeli elnöke

„Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése érdekében kifejtett életművéért”

– Slavko Avsenik (Begunje Szlovénia) zenész

 „A kortárs zene példamutató ápolása érdekében kifejtett életművéért” 

– Snježana Matoš (Kotoriba, Horvátország) iskolaigazgató

 „A magyarországi horvát nemzetiség kultúrájának támogatásáéért”

– Srecko Ornik (Radizel, Szlovénia) nyugdíjas, önkormányzati képviselő

2000-ben alapító tagja és elnöke lett a Szlovéniai Fafaragók és Faszobrászok Szövetségének. 2001-től nemzetközi alkotótáborok és kiállítások szervezetője. A kezdetektől együttműködik a Dunai Nemzetközi Fafaragó Körrel. Az elmúlt években személyes résztvevője és társszervezője – több szlovéniai alkotótábor mellett – magyarországi, szlovákiai és szerbiai alkotótáboroknak. Köztéri alkotásai a tábort rendező településeket díszítik. Árpád-vezér című alkotását a Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a Bodrogköz Kultúrájáért Polgári Társulás a pozsonyi csata 1100. évfordulójára adományozta a csata történelmi iratokban megjelölt helyszínének, Csallóköznek. A „Meg nem született gyermekekért” szobrát a kárpátaljai Rahón márciusban avatják. 2007-ben szűkebb régiójában is létrehozta képzőművészeti civilszervezetét. Az elmúlt évben alkotótáborát kiterjesztette Mariborra, amely város 2012-ben az Európai Unió Kulturális Fővárosa lesz.

„A nemzetközi művészeti kapcsolatok fejlesztéséért”

Posztumusz a Magyar Kultúra Lovagja

– Dr. Szabó Lajos (Kisújszállás) nyugalmazott gimnáziumi igazgató, országgyűlési képviselő

„Helytörténeti kutatómunka érdekében kifejtett életművéért”

– Gróf Széchenyi István (Budapest) katona, politikus, író

„A magyar nemzet fejlesztése és kultúrájának ápolása érdekében kifejtett életművéért” 

– Szilágyi János (Barcs) népművelő

„A köz művelődése érdekében kifejtett életművéért”

– Zágony Sándor (Budapest) agrármérnök

„Helytörténeti kutatómunka érdekében kifejtett életművéért”

Magyar Kultúra Lovagja

– Alföldi Albert (Hajós) művelődésszervező

„A település közművelődésének fejlesztéséért” 

– Baunok Béla (Fegyvernek) nyugdíjas

„A magyar kulturális örökség ápolásáért” 

 – Prof. Blazovich László (Szeged) történész-levéltáros, egyetemi tanár

„Honismereti életművéért”

– Dr. Csák József (Budapest) egyetemi docens, énekművész

„Az énekkultúra népszerűsítéséért”   

– Dévai Nagy Kamilla (Budapest) énekművész

„A hazaszeretetre nevelő énekművészi tevékenységéért” 

– Dr. Erdős Bartha István (Nils Akersonsg Svédország.) ny. egyetemi tanár, író és fordító

„A kortárs irodalom támogatásáért”

– Farkas Nándor (Budapest) hegedűművész

„A magyar zenekultúra ápolásáért és népszerűsítéséért”

 – Fenyvesi Ferenc Márton (Gyermely) címzetes nyugalmazott igazgató

„A közművelődés érdekében kifejtett életművéért”

– Grimm Pállfy Piroska (Turda, Románia) irodalmár, tűfestő

„Alkotóművészeti tevékenységéért”

– Hahnné Duray Éva (Lučenec) Szlovákia) pedagógus

„A magyar kultúra határon túli ápolásáért”

– Hábencius Ferencné (Telekes) nyugdíjas pedagógus

„Közművelődés fejlesztéséért”

 – Herencsár Viktória (Budapest) cimbalomművész

„A kortárs zeneművészet nemzetközi összefogásáért”  

– Dr. Higyed István (Temesvár, Románia) lelkész

„A nemzetek és felekezetek közötti békesség érdekében kifejtett életművéért”

– Horváth Barnabásné (Csehimindszent) nyugdíjas pedagógus

„Közművelődés fejlesztéséért”

– Juhász László (Siófok) vállalkozó

A regionális és helyi értékek megőrzését célként kitűző Advocatus Pro Urbe Siófok Közhasznú Alapítvány egyik alapító tagja. Számos – ezen belül több nemzetközileg is jelentős – kiállítás és rendezvény megálmodója és szervezője. A kortárs művészek támogatója, népszerűsítője. Érdeklődési körére jellemző, hogy korunk jeles építésze Frank O. Gehry műveiből szervezett kiállítást a Balaton „fővárosában”, majd a XX. századi Kína propaganda plakátjait és kortárs fotóművészek alkotásait láthatták a tárlatlátogatók. Rendszeres támogatója az Egri Eszterházy Károly Főiskola Rajz-tanszéke által meghirdetett pályázatoknak. Elősegítője a távol-keleti ókori műkincsek magyarországi bemutatásának, és kezdeményezője  Siófokon a Tudomány és Művészetek Háza „320 fok projektnek”

„Nemzetközi kulturális értékek magyarországi bemutatásáért”

– Kallós Zoltán (Kolozsvár, Románia) pedagógus

„A kulturális örökség ápolása érdekében kifejtett életművéért”

 – Kiss Anna (Budapest) költő, drámaíró

„A kortárs irodalom fejlesztésért”

– Kovács István József (Kecskemét) költő

„A kortárs irodalom támogatásáért”

– Dr. Márkus Miklósné Natter-Nád Klára (Budapest) tanárnő

„Zenei kultúra fejlesztése érdekében kifejtett életművéért”

– Mátyus Ilona (Kibéd, Románia) nyugalmazott tanítónő

„A magyar kulturális örökség határon túli ápolásáért”

 – Mözsi Szabó István (Tolna) képzőművész, pedagógus

Lovagias tettek: Természetelvű festőművész, az alföldi iskola képviselője. A bajai tanítóképzőt követően a képzőművészeti szabadakadémián Rudnay Gyulát, majd képzőművészeti főiskolán Szőnyi Istvánt, Barcsay Jenőt tartja mesterének. Közel hatvan éve kezdett tanítani Bogyiszlón, ahol képzőművészeti szakkör, színjátszó kör és néptáncegyüttes szervezője. Decsen a képzőművészeti és szövőszakkör vezetőjeként ismerkedett meg a népi szőttes kultúrával. 1963-tól a fóti gyermekváros képzőművészeti nevelője lett.  Harmincöt éve annak, hogy az élet ismét első tanítványai közelébe vezette. A szekszárdi Babits Mihály Közművelődési Központ tudományos munkatársaként a kísérleti szövőszakkör szervezője. A székely festékes-szőnyeg hagyományainak kutatója, valamint szövőszékek és keretek korszerűsítője, a falusi közösségek felélesztője, és önálló irodalmi estek előadója. Számos hazai és külföldi kiállításon mutatták be munkáit. 2002-ban szervezett kiállításának teljes anyagát Tolna városának adományozta. Munkásságáért többek között Babits és Csokonai Vitéz Mihály és Tolna Városért díjban részesült.  Az alapítvány szerint a település lámpása.

„Képzőművészeti életművéért”

– Dr. Nagy Mária Lucia (Bekkestua, Norvégia) orvos

„A kultúrák közötti kapcsolatok ápolásáért”

 – Németh Sándor (Budapest) vers, prózamondó és énekes

„A zenekultúra és a kortárs irodalom támogatásáért”

 – Can Özoguz  (Ankara, Törökország) vállalkozó-mecénás

Lovagias tettek: A DEIK külgazdasági kapcsolatok magyar tagozatának alapító tagja. A budapesti Gülbaba türbe megnyitó ünnepségének egyik előkészítője és fő szponzora. A török kultúra és művészet képviselői – többek között Erol Deran kanun művész és Sefika Kutluel fuvolaművésznő – magyarországi bemutatkozásának előkészítője és támogatója. A magyar művészet törökországi bemutatásának szervezője és anyagi támogatója.  Közel tíz éve kezdeményezésére jött létre a budapesti Németvölgyi Általános Iskola és a TED Istanbul Kolej iskolák közötti kapcsolat. A török iskola diákjaival rendszeresen látogattak március 15-én Magyarországra, míg a viszontlátogatásra a török gyermeknapon – április 23-án – került sor. Vezetésével sport-, matematikai-, rajz-, és környezetvédelmi vetélkedőket szerveztek. A legszebb rajzokat kiállításon mutatta be és naptárt készített. Seres István Thököly Imre és Törökország című kétnyelvű könyveinek fő támogatója és törökországi terjesztője. Támogatta Mehmet Saclioglu könyvének magyarra fordítását és kiadását. Két önálló kötet szerzője. 

„A török-magyar kulturális kapcsolatok ápolásáért”

– Pregitzer Fruzsina (Nyíregyháza) színművész

„A magyar nyelv és kultúra ápolásáért”

– Székely Mendel Melinda (Veresegyház) színművész, költő, képzőművész

Lovagias tettek: Gyermekkorában ismerkedett meg a magyar kultúra alapelemeivel, ezen belül meghatározóként a néptánccal. 1988-ban New Yorkba emigrált, ahol a Kossuth Stúdió Színpad alapítója és vezetője volt. Frissen végzett színésznőként nyolc éven át a három állam területén sugárzó Első Amerikai Magyar Televízió riportere, bemondója és mindenben készséges segítője. A diaszpórában élő magyarok számára létfontosságúak voltak a hazánkat érintően friss és korrekt információi, írásai.  Tevékenységével nemcsak az Amerikában élők anyanyelvét, hanem identitásukat is ápolta, erősítette. Mindezt önszántából és önzetlenül végezte, népszerűségnek örvendett. 2001-től él Veresegyházán él, és megérkezése óta azonnal bekapcsolódott a város és a környék kulturális életébe. Kiállító művész, verseket ír és előadásokat tart, illetve illusztrál. Az „életüket adták a hírekért” című emlékműve a nyíregyházi Krúdy Vigadó homlokzatát díszíti. „Összetartozás” című szobrát 2000-ben beválasztották a World Art Collectionba, a világ legjobb 2000 alkotásának gyűjteményébe.

„A magyar kultúra külföldi ápolásáért”

– Tóth Ildikó Irma (Sölvesborg, Svédország) óvónő

„A magyar kultúra külföldi népszerűsítéséért”

– Törő György (Szekszárd) fafaragó népi iparművész

„A népi kultúra ápolásáért”

Magyar Kultúra Apródja 

– Gál Tibor (Gyüre) nyugállományú főhadnagy

„Az egészséges életmód népszerűsítéséért és a hazafias nevelés támogatásáért”

– Kovács Norbert (Kiscsősz) néptáncos

„A néptánc-hagyományok ápolásáért”

– Rezi Erika Gabriella (Alsóboldogfalva, Románia) tanítónő

 „Néptanítói tevékenységéért”

– Vida Törnar Judit (Lendva, Szlovéniai) tanító

„A határon túli magyar kultúra ápolásáért”

Forrás: http://www.alkotohazak.shp.hu/hpc/web.php?a=alkotohazak&o=kultura_lovagja_2010_ben_4yK