Virág Judit profi módon, minden kommentár nélkül – in medias res – kezdte hat órakor az első magyarországi professzionális kortárs képzőművészeti árverést a Kongresszusi Központ Bartók termében. A 63 tételt felsorakoztató kollekciót alig egy óra alatt sikerült leütni, és a műtárgyak 90%-a új tulajdonoshoz került.
Rekordáron kelt el, a várakozásoknak megfelelően
» Nádler István korai festménye, sok múzeumi anyagot gazdagíthatna olyan kvalitású darabról beszélünk (
Avar motívum, 1968). Röpködtek a milliók és alig állt meg a licitálás, végül 9,5 millióért kelt el ez a valószínűleg még sokszor felbukkanó Nádler-festmény.
» Fehér László,
» Konok Tamás,
» Bálint István,
» Mulasics László egy-egy festménye 2,4 millióért talált gazdára.
» Bukta Imre festményét 4 millióért, a fára festett
Csodavárókat
» Bálint Endrétől 4,2 millióért vitték el. A magyar progressziót képviselő bolgár
» Siskov Ludmil vásznáért 6,5 milliót,
» Bak Imre festményéért 4,6 millió forintot adtak.
» Swierkiewicz Róbert 900.000-et és 850.000,-et ért el, aki megvehette a műveket, jól járt. Ugyanezt érezhettük
» Soós Tamás:
Fehér maszk című képe leütésekor, itt a kalapács 360.000-nél állt meg.
» Klimó Károly egyetlen munkája 900.000-et ért meg a vevőnek,
» Altorjai 1,2 milliót. A nemrég elhunyt
» Csernus Tibor műve (
Absolom, 1987) 10 millióért kelt el, ez volt az árverés legmagasabb licitje.
» Szántó Piroska és
» Vilt Tibor munkái nem keltek el (ennek oka talán a magas kikiáltási ár Vilt esetében).
Erről jut eszembe, nem kellene a méltatlanul elfeledett életművekről leporolni a ráülepedett évtizedes feledés porát, és szép, nagyszabású kiállításokon feleleveníteni az elmúlt évtizedek nagy életműveit, például Vilt Tiborét? Ajánlom a Műcsarnok kiüresedett termeit e célra felhasználni.
©F. Almási Éva