Artportal.hu

Sajnos ritka madár vagyok már Pécsett, de minden hazalátogatásomkor egy kicsit körbejárok, hogy megnézzem a változásokat, a készülődést az EKF-Pécs 2010 programjaihoz. Ismerőseim nem túl bizakodók, a Zsinagóga előtti Kossuth tér és a tettyei városrész rehabilitációjának megkezdésén kívül nem sok újdonságot látnak.
A művészeti programok között az Európa Kulturális Fővárosa felvezető programjaként szerepel a Focus csoport fotókiállítása. A ’77-ben alakult, újító szellemű csoport több évig szerepelt számos hazai és külföldi kiállításon, majd utjaik lassan különváltak. A csoport ugyan nem szűnt meg, ám harminc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Cseri László, Harnóczy Örs, Kálmándy Pap Ferenc, dr. Lajos László és Marsalkó Péter újra együtt állítsa ki fényképeit. A kiállítás címe Helyzetjelentés, mely jól tükrözi, hogy a művészek a hosszú hallgatás ellenére sem tétlenkednek. A kiállítás egyik helyszíne a Parti Galéria, míg a művészek két-két képe a Sétatéren látható. A gesztenyefasor gyönyörű helyszínt kínált a pécsi fotóművészek képeinek kiállításához, bár Cseri László egyik képét ez sem mentette meg a vandáloktól…
Az egyik délután – mivel a Csontváry Múzeum földszintjén üzemelő, kulturális rendezvényeiről is ismert kávézó bezárta kapuit – az Irgalmasok utcájában lévő Kanta Bár nevű kávéházba mentünk, ahol nagy meglepetésemre Stark Attila képeiből látható kiállítás. A majmokat ábrázoló festményeiről, grafikáiról, illetve a Kulo City című diplomamunkából könyvvé vált képregény-könyvéről elhíresült ifjú alkotó, portrékat, városi életképeket, és újabban a zenei élet momentumait is megörökíti. Festményein, grafikáin az utca művészete, a street-art elemei jelennek meg. A street-art egy különös és izgalmas műfaj, melyet itthon sajnos sokan azonosítanak a város látképét rongáló angolos álnevek felfirkálásával. Ezt a művészi formát kevesen űzik úgy, ahogy Stark Attila teszi, szakítva a hagyományokkal, új kontextusba emeléssel. A vásznakon, farostokon megjelenő zománcfesték egy új generáció érzésvilágát tükrözi, melyhez sokszor korunk szellemére jellemző párbeszédek társulnak képregényes formában.
A Hattyúházban Hopp-Halász Károly WHY-PERCHE-NEDEN-MIÉRT? címmel a művész eddigi munkásságának elemeit felvonultató kiállítás látható. A Pécsi Műhely alkotócsoport tagja, a Paksi Képtár létrehozója, bár Pakson él, munkássága a pécsi művészeti élettől nem vonatkoztatható el. A ’70-es években pécsi művészekkel közösen készített reggeltől estig tartó performanszának végkifejlete, a kartondobozokra került akkori vágyálmok, mára részben megvalósultak és a kertekből a kiállítótérbe kerültek. A geometrikus festmények számos jelentéstartalmat hordozva futballmérkőzésekből és birkózók harcából kiragadott elemekkel párosulnak. Legújabb fotósorozatain mezítelen férfiak állnak egymásnak vetett háttal. Barátság, vállvetve küzdés, összetartozás, mégsem ölelés – egy gesztus, mely sok mindent kifejezhet.
A Művészetek Házában Alexandre Trauner, a magyar származású Trauner Sándor fényképeiből látható kiállítás. Trauner Sándor bár Magyarországon kevésbé vált ismerté a neve, a ’20-as évek avantgard törekvésű művészeinek egyik fontos alakja volt, többek között Vajda Lajossal, Korniss Dezsővel és Kassák Lajossal is dolgozott. A ’30-as évek elején bekövetkező erősödő antiszemitizmus miatt elhagyta az országot és a franciaországi Épinay-i filmstúdióhoz került. A jelenlegi Hotel du Nord (Külvárosi szálloda) című kiállításon szereplő fényképek elsősorban filmes forgatások helyszíneihez készültek. A fotósorozaton a ’30-as évek Párizsa elevenedik meg. A főleg utcarészleteket és épületeket ábrázoló képek mellett megjelenik egy-egy idős párizsi férfi portréja vagy sziluettje – fekete-fehér életképek egy letűnt kor, eltűnt helyszíneiről.
Az április pécsi kiállítások között szerepel a 17-én, a Pécsi Galériában nyíló Nádasdy János Senkiföldje-Niemendsland című kiállítása, illetve az EKF-Pécs 2010 felvezető programjaként a World Press Photo kiállítás a Cella Septichora-ban.