Artportal.hu

Művészetéről főleg az itthon kiadott könyvillusztrációi és a hazai múzeumoknak ajándékozott 450 rajza alapján alkothattunk képet. A centenáriumi Szalay kiállításra készülődő Kovács Gábor Művészeti Alapítvány nem elégedett meg ennyivel; szélesebb merítésre vágyott, ezért tavaly nyáron megvásárolta a művész lánya által San Diego-ban őrzött hagyaték egy jelentős részét. Ezek közöttük vannak „hazatérő” darabok, melyek még Magyarországon készültek. Szalay nyilván fontosnak tartotta ezeket, hiszen évtizedeken keresztül cipelte magával kontinensről kontinensre.  

Szalay leginkább a vonalas tusrajzban találta meg azt a formát, mely alkalmas volt gondolatai kifejezésére. A fekete-fehér rajz megfelelőbb volt számára, mint a színek világa. „A festés nekem mindig leíró természetű maradt volna, az aktív szabadságot nem kaptam volna meg soha: a színek fölött úr nem voltam, csak a tanultság fokán ismertem őket … A rajzzal lelkiállapotom minden árnyalatát ki tudtam fejezni” – mondta egy késői nyilatkozatában a művész. Ennek ellenére a színek mindvégig jelen voltak művészetében, hiszen munkái jó része megkövetelte azok használatát, mint például könyv- és folyóiratcímlapok tervezése, de több önálló lapja is színes világot ábrázol. Rajzai, különösen az ötvenes évek elején készültek formailag közel állnak Pablo Picasso alkotásaihoz. Szalayval kapcsolatban több helyen említik a katalán mester azon kijelentését, hogy ez a magyar művész a világ következő legnagyobb grafikusa. Ma már lehetetlen kinyomozni, hogy ez valóban megtörtént, vagy csak az argentin sajtót ragadta el a lendület Szalay dicséretében, akire a dél-amerikai ország rajzművészetének megújítójaként tekintettek. Ahogy a helyi kritika fogalmazott: létezik egy Szalay előtti és egy utáni művészet Argentínában. Az biztos, hogy Picasso ismerte a magyar mester alkotásait, mivel mindkettejük munkái rendszeresen jelentek meg 1949-ben a párizsi Les Lettres francaises című folyóirat oldalain. Szalay a magyar grafikus generációkra elsősorban főművével, az 1966-ban New Yorkban megjelent Genezis című albumával hatott, melynek magyar kiadása 1973-ban látott napvilágot. A Mózes első könyvét elmesélő 124 rajz sokkal több, mint egyszerű illusztráció. A Bibliából kiemelt szöveg csak ürügy a művész számára, hogy sorozatba fűzze azon rajzait, melyek összhangban állnak a történettel. Itt a rajz a főszereplő, a szöveg csak másodlagos. 

A KOGART Házban most látható életmű kiállításon több mint 300 festmény, rajz és sokszorosított grafika szerepel. Az Alapítvány tulajdonában lévő művek hazai köz- és magángyűjtemények kiemelkedő darabjaival kiegészülve első alkalommal mutatják be Szalay Lajos teljes munkásságát. A mostani kiállítás jelentősen átértékelheti a magyar művészettörténet Szalayról szóló fejezetét, mivel az anyag nagy része ez idáig teljesen ismeretlen volt nem csak a nagyközönség, de a hazai szakma előtt is.
A kiállítást komoly életmű-katalógus kíséri Sümegi György művészettörténész tanulmányával. A kiállításis az ő kezdeményezésére jött létre. (a szerk.)