Artportal.hu

Ferenczy Károly életművének bemutatása annak a kiállítási sorozatnak a része, amely nagyszabású egyéni tárlatokon keresztül a modern magyar művészet kialakulásának folyamatát tárja a látogatók elé a Magyar Nemzeti Galériában. Ennek jegyében rendezték meg korábban Rippl-Rónai József, Mednyánszky László vagy Vaszary János gyűjteményes kiállítását. Noha Ferenczy Károly több képe is látható volt 1996-ban, a Nagybánya művészetét bemutató tárlaton, s festményei a Galéria 20. századi állandó kiállításának is alapvető darabjai, de a monografikus tárlatok sorából mindeddig hiányzott Ferenczy neve. Sőt, a művész munkásságának legjelesebb darabjai összegyűjtve csaknem egy évszázada voltak utoljára kiállítva, 1922-ben a Műcsarnokban, majd 1940-ben a Gróf Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézetben (volt Ernst-Múzeum). Több generáció is felnőtt tehát anélkül, hogy találkozhatott volna e páratlan életmű egészével.

Ferenczy Károly: Önarckép, 1893, MNG

A kiállításra számos hazai és határon túli közgyűjteményből érkeztek művek: BTM – Kiscelli Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, MTA Művészeti Gyűjtemény, Széchényi Könyvtár, Zsidó Múzeum, győri Xantus János Múzeum, kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, miskolci Herman Ottó Múzeum, pécsi Janus Pannonius Múzeum, szegedi Móra Ferenc Múzeum, szentendrei Ferenczy Múzeum, komáromi Dunamenti Múzeum, marosvásárhelyi Maros Megyei Múzeum, rimaszombati Gömör-kishonti Múzeum stb.

A múzeumi anyag mellett több mint hatvan magángyűjteményi remekmű teszi teljessé a válogatást, az Antal-Lusztig Gyűjtemény, a Kogart Gyűjtemény, a Polgár Gyűjtemény jeles darabjai éppúgy helyet kapnak itt, mint egy londoni magángyűjtemény különlegessége, az életműben témája miatt páratlan tengerkép.

A kiállításon Ferenczy Károly közel 150 festménye, 80 grafikája kerül bemutatásra, emellett mintegy 50 dokumentum (fotó, levél, katalógus, könyv) egészíti ki az anyagot.

Ferenczy Károly: Madárdal, 1893, MNG

A Magyar Nemzeti Galéria nagyszabású időszaki tárlatait befogadó „A” épület két szintjét foglalja el a Ferenczy Károly kiállítás, mely nem a műtárgyfolyam kronológiájára, stiláris korszakaira koncentrál elsősorban, hanem jól elkülöníthető festői motívumok mentén tárja fel az életművet. A teremsorokban nyolc nagyobb témacsoport, azon belül néhány árnyaltabb témaegység nyomán bomlik ki az œuvre. (Önarckép, Zsánerkép, Nagybánya, Portré, Műterem világa, Bibliai képek, Család, Alkotói folyamat)

Ferenczy Károly: Hármas arckép. Testvérek, 1911, MNG

Ferenczy nagy műgonddal, fáradságot nem ismerő elmélyültséggel, a lényeget kutatva tökéletesítette műveit. Hetekig, hónapokig dolgozott egy-egy festményén, annak témavariációin. Kereste a leghatásosabb képkivágásokat, vizsgálta a kompozíciós egyensúlyt, méregette az egymásra rímelő színeket és formákat. A művész alkotói útkereséseibe enged bepillantást az a kiállítási egység, amelyben a Ferenczyre oly jellemző munkafolyamatot az egymás mellé sorakoztatott képi változatok, variációk és vázlatok sorával érzékelteti.

Ferenczy Károly: Kődobálók, 1890, MNG

Ferenczy számára a család – mint érzelmi bástya és intellektuális közeg – rendkívül fontos volt. Az elsőszülött fiú Ferenczy Valér, apja hivatását követve ugyancsak festőművész lett, a két ikergyermek, Noémi és Béni pedig a képzőművészet más műfajaiban bontakoztatta ki tehetségét. Ferenczy Noémi a hazai gobelin művészet megteremtőjévé, Ferenczy Béni pedig a 20. századi magyar szobrászat egyik meghatározó alakjává vált. A kiállítás utolsó terme e párját ritkító művész-família előtt tiszteleg. Ferenczy Károly családi vonatkozású művei kiegészülnek az ugyancsak képzőművész feleség, Fialka Olga, Ferenczy Valér, Ferenczy Noémi és Ferenczy Béni alkotásaival is.

Ferenczy Károly: Október, 1903, MNG

A kiállítás földszinti fogadóterében, az ott felsorakoztatott emblematikus remekművek között kapott helyet a művész 1894-ben készült monumentális vászna, az Ádám című olajfestmény, melyet a kiállítás alkalmából, szponzori támogatással restauráltatott a múzeum. Ugyancsak a földszinten, külön kiállítási térben Ferenczy Károly sokszínű, a festői életmű által eddig némileg elfedett és háttérbe szorított grafikai munkásságával ismerkedhet a látogató. A kiállítás záróakkordjaként Ferenczy-festmények kinagyított fotói láthatók, olyan archív felvételek, melyek jelenleg lappangó főművekről készültek: a háborúban eltűntek, külföldre kerültek, vagy ismeretlen helyen vannak. A rendezők nem titkolt szándéka, hogy e fényképsorozattal a keresett képek felbukkanását segítse.

Ferenczy Károly neve a köztudatban leginkább az 1896-ban formálódó nagybányai művészteleppel kapcsolódott össze. Életműve szinte egybeforrt a Nagybánya-fogalommal. Az impresszionizmus és posztimpresszionizmus hazai változatának megteremtésével, a művészkolónia kiemelkedő alkotójaként, vezető mestereként a modern magyar festészet megalapozójává vált. Œuvre-jének tetemes részét alkotják a Nagybányán született, az ott élőket, a környező vidéket, a varázslatos fény- és színviszonyokat megörökítő festmények.

Ferenczy életműve ugyanakkor jóval árnyaltabb és összetettebb, így több szempontú megközelítése nemcsak a szakma, de a magyar kultúra iránt érdeklődő hazai és külföldi közönség számára is fontos. A modern magyar festészet megteremtésének hosszú folyamatában Ferenczy munkásságának gazdagsága, személyiségének és festői működésének sokoldalúsága, példaértékű alkotói magatartása számos utat nyitott meg a követők előtt is.

A kiállítás lehetővé teszi annak felmérését, hogy mit köszönhet a 20. század modernizmusa Ferenczynek, aki miközben német, francia vagy amerikai kortársaihoz hasonló problémák megoldásán gondolkodott, az egyik legsajátosabban magyar festői életművet hozta létre. Egyetemesség és a nemzethez való kötődés példásan megfért mind személyiségében, mint festői munkásságában. Egyszerre volt „európai” a szó legnemesebb értelmében és magyar a hazai festői hagyomány folytatásának és kibontakoztatásának értelmében.

Ferenczy Károly: Napos délelőtt, 1905, MNG

A tárlathoz reprezentatív, tudományos katalógus is társul, melyben Ferenczy alkotói periódusait a korszakot kutató művészettörténészek mutatják be, és a kiállításra kerülő művek, az életműben elfoglalt jelentőségüket alátámasztó adatokkal ellátva kerülnek reprodukálásra. A kiállítás nyitásával egy időben jelenik meg a Ferenczy Károly levelezését (több, mint 400 levelet) tartalmazó kötet is, amelyet nemcsak részletes tudományos apparátussal láttak el a szerkesztők, hanem egy kulcsszavakra keresést lehetővé tévő CD melléklettel is.   

Az érdeklődők az interneten is nyomon követhetik a tárlat életét: a Ferenczy-blog ( http://ferenczy-mng.blogspot.com/ ) sok érdekességet mutat be az előkészületektől a kiállítás épüléséig, míg a gyermekek számára külön kiállítási vezető készült a tárlathoz.

A kiállítás kurátorai Boros Judit és Plesznivy Edit művészettörténészek.

A kiállítás megnyitóján Habsburg György, a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és Csák Ferenc főigazgató mondott köszöntő beszédeket, majd Murádin Jenő művészettörténész méltatta a művészt és a kiállítást.

Az eseményt egy váratlan és szokatlan akció is színesítette, reagálva a Magyar Nemzeti Galéria és Szépművészeti Múzeum egyesítésére. Művészettörténészek, múzeumi dolgozók, egyetemi tanárok és hallgatók és a közönség tagjai közül sokan Free MNG-s kitűzőkkel jelentek meg, kifejezve ezzel, hogy szabad és nyilvános konzultációt, szakmai vitákat és nyílt információáramlást kívánnak a múzeumi átalakítások kapcsán.

A kiállítás nyitva: 2011. november 30.–2012. május 27.