Artportal.hu

Bár a város számos kiváló művészt adott a modern dizájn és építészet ikonikus műhelyének, a magyar ingatlan-beruházóknak kisebb dolga is nagyobb volt annál, minthogy időben elkészüljenek az eredeti Nagy Kiállítóteremmel. A tárlatot így (jobb híján) a Modern Képtárhoz illesztett dőlőfalú modern üvegkiegészítésbe vezényelték át – illetve vezényelték volna, mert a decens üvegkalitka se lett időre kulcsrakész, így a pécsi Bauhäuslerek végül kikötöttek a Janus Pannonius Múzeum csinos, többszáz éves épülettömbjében.

bauhaus kisbetűvel

Kevés rosszabb helyet lehet elképzelni a geometrikus mérnökspiritusz bemutatásához egy ódon falú, kő kapukeretes pécsi háznál – de hát a kiállítás amúgy se a százezres látogatódömpinget célozta meg. Ez bizony egy aszketikus, tudományos show, rengeteg új kutatási hozadékkal. Bár megcsodálhatunk egy-két kacifántos-játékos Kandinszkij-grafikát, sőt egy izgalmas Breuer Marcell-féle toalettasztalkát is, a fő hangsúly azért a maketteken, a vázlatokon meg persze a pécsi szál kinyomozásán van.

A modern építészeti gondolkodásnak sok forrása van, a londoni Kristálypalotától a Thonet-széken keresztül Vízesés-házig, a francia Le Corbusier-től a holland neoplaszticistákon keresztül az orosz konstruktivistákig. A sok műhely közül mégis kiemelkedik a legfontosabb, a Bauhaus, ami kivándorló tanárainak köszönhetően elhintette a modernizmus magját az Egyesült Államokban – ahonnan az üveg-beton álom világhódító útjára indulta a második világháború után. Ebben a történetben elévülhetetlen érdemei voltak a magyaroknak, elsősorban a ridegen funkcionalista Moholy-Nagy Lászlónak és a csőbútorok világklasszisának, Breuer Marcellnek. De ott találjuk honfitársainkat a másod–harmad vonalban is: Pap Gyula lámpát tervez (nem rég írtunk fotóiról), Molnár Farkas kockaházat, Weininger Andor színpadképeket, Forbát Alfréd az építészműhelyben segédkezik, Sebők István gömbszínházat barkácsol...
„Minek 2 abc, ha egy is elegendő? Miért írjunk nagybetűt, ha nem mondjuk ki?” – tette fel a nagy kérdést Herbert Bayer, majd bevezette a Bauhaus jellegzetes kisbetűs tipográfiáját. Tipikus  avantgárd huszárvágás: sallangmentesítés a Szent Funkció és az áramvonalas jövő érdekében. Az új írásmód 1925-ben született, amikor az iskola már hat éve vígan üzemelt. Azért csak ekkor, mert az esztétikai és ideológiai alapvetés nem volt végig azonos. Az első pár esztendőben inkább a kézműves munkán és a misztikus gondolkodáson volt a hangsúly, a későbbiekben viszont előtérbe került a hi-tech funkcionalizmus és az építészet.

Bauhaus hungarikumok

A kiállítás kurátorai a Bauhaus pécsi mellékszálát járták körül tudományos alapossággal. Az első világháború után már több avantgárd-felé tájékozódó törekvés kimutatható itthon. Bortnyik kubo-futurista házakat festett, majd absztrakt geometrikus mintákat (amikből Kassák továbbgondolta a „képarchitektúrát”). Moholy már ekkor kinetikus-konstruktív rendszerekről fantáziált, míg Pécsett összegyűlt egy expresszionista festőkör. Persze a modernség ekkor még elválaszthatatlanul összekeveredett az időtlen, árkádiai klasszicizmussal. Molnár Farkas nyilazó reneszánsz aktokat festett, majd társaival Itália középkori városkáiban kereste az ihletet. Csak az olaszországi utazás után, 1922-ben talál otthonra a Bauhaus kebelén. Ekkori skiccein a modern épületidomok körül még ott találjuk a klasszikus aktokat, majd jönnek a gépemberek, végül pedig eljutunk a modern típusépítészet egyik gyöngyszeméhez, a híres Vörös kockaházhoz.
A mellékelt tervek és makettek alapján a Vörös kockaháznak semmi köze sincs szomorú leszármazottjaihoz, az előgyártott betonpanelekhez. Elegáns, napos Bauhaus-villa, játékosan tekeredő pergolával, alsó és felső teraszokkal, mintás kerttel. Molnár ideálterve valamikor 1922–23 környékén született, amikor az egész Bauhaus átállt a funkcionalista építészetre, főként holland kollégáik, a De Stijl hatására. Mondrian piros-kék-sárga négyzetei nagyon megihlették a magyar diákokat is, külön mozgalmat alakítottak KURI (Konstruktivista, Utilitáris, Racionális, Internacionális) néven.  

A De Stijl hatása alatt készített tarka geometrikus minták mellett láthatunk még Gropius építészműhelyében készült terveket, a nézőt és a színészt összekapcsoló színház-maketteket, az iparművészeti műhely egyik-másik remekét, tipográfiai mintákat, fotókat és grafikákat. Egy-két kisebb munka a nemzetközi sztároktól, van terv a mechanikus színházat feltaláló Oskar Schlemmertől, egy fémcsőből hajtogatott fotel Mies Van Der Rohétól. De a kiállítás nagyobb része a Bauhaus hungarikumaikról szól, olyan ínyencségekről, mint az elfelejtett szövőnő, Berger Otti munkái vagy a Weininger által vezetett iskolai jazz-zenekar. Kár hogy a méltó kiállítóteret nem sikerült felhúzni hozzá.
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
2010. augusztus 16. – 2010. október 24.