Artportal.hu

Mítosz és valóság találkozásának izgalmas helyszíne ez. Az "Aranygyapjú országa" elnevezés a görög mitológiában gyökeredzik, Phrixosz és Hellé történetével veszi kezdetét. A monda szerint ők Athamasz és Nephelé gyermekei voltak, édesanyjuk halála után mostohaanyát kaptak, aki meg akarta gyilkolni őket. A halott anya aranygyapjas kost küldött szabadításukra. A kos felszállt az égbe és röpült velük messzire. Hellé egy ponton nem bírt tovább kapaszkodni, leesett, ezt a tengerrészt nevezik azóta Helleszpontosznak. A fiú partot ért a Fekete-tengertől keletre, Kolkhiszban, ahol a király befogadta, és szigorúan őriztette a feláldozott kos aranygyapját.

Az ókori görög mitológia egyik legismertebb epizódja, az argonauták története, is itt elevenedik meg. Iaszón királyfi, a legenda szerint, ötven harcost vezetve hajózott el Kolkhiszba Argo nevű hajóján, hogy megszerezze az ott őrzött aranygyapjat Aiétész királytól. Kalandokban bővelkedő utazás során érkeztek a hősök Kolkhiszba. Itt a király nem adta könnyen az aranygyapjat, próbák elé állította Iaszónt: ekébe kellett fognia két érclábú, tüzet okádó bikát, fel kellett velük szántania Areasz mezejét, sárkányfogakat elvetnie. Iaszónnak csak Aiétész lányának, a varázsló Médeiának segítségével sikerült végrehajtania a feladatokat. Iaszón és Médeia ezután megszöktek Kolkhiszból, majd egybekeltek. Később Iaszón elhidegült Médeiától, de a féltékeny feleség egy méreggel átitatott köntössel megölte vetélytársnőjét, valamint saját gyermekeivel is végzett, hogy ezzel is bántsa a hűtlen Iaszónt. Történetüket az antik görög drámaíró Euripidész írta meg elsőként, majd számtalan irodalmi, képzőművészeti műalkotásban feldolgozták.

Eddig a mítosz. De mi ebből a valóság? Grúz kutatók, az ókori történeteket követve, az utóbbi hatvan évben intenzív régészeti ásatásokat folytattak az ókori Kolkhisz egyik politikai- és vallási központjában, Vaniban. A régészeti leletek sorra igazolják elképzeléseiket, mind a kolkhiszi kultúra virágzását hirdetik. Rendkívül nagy számban kerülnek elő a Kr. e. 8-1 századra datálható finom megmunkálású arany- és ezüsttárgyak, agyagedények, Görögországból származó ékszerek, bronz szobrok.

A Vaniban talált műkincsek igazolják, hogy az "Aranygyapjú országa" nem pusztán a mitológiai történetekben megjelenő legenda kitalált helyszíne, hanem az ókori Kolkhisz egy valóban létező, rendkívüli gazdagsággal bíró ország volt. Ezek az aranyból készült antik műtárgyak Grúzia nemzeti kincseit képezik, és az ország identitását alapjaiban határozzák meg.

A Szépművészeti Múzeumban 2012 őszén megrendezésre kerülő kiállítás elsőként tárja a magyar közönség elé a Vaniban fellelt régészeti kincseket. Az ásatások egyik legújabb eredményeként, 2004-ben a felszínre került mintegy háromszáz olyan aranytárgy, melyek mind a Kr.e. 4. századból származnak. A leletek nem csak az antik görög aranyművesség hatásáról tanúskodnak, hanem helyi mesterek magas színvonalú arany- és ezüstműhelyeiről is hírt adnak. A bemutatásra kerülő művek közt láthatók arany haj- és ruhadíszek, görög amphorák és vörös-alakos kerámiák. A kiállítás egyik kiemelkedő darabja egy kolkhiszi műhelyben készült, egyedülálló megmunkálású arany nyaklánc, melyet 31 teknősbéka díszít.