Artportal.hu

Bornemisza Rozi: „A könyv – sokaknak – csak nyomtatott betűk unalmas halmaza. Bornemisza Rozi munkáiban ez a szó már egész más értelmet nyert. Talán nincs is olyan tárgy, mely a könyvhöz volna fogható. Szeretjük kézbe venni, forgatni, lapozni, szagolgatni és persze olvasni. Vannak azonban olyan könyvek, amelyek leginkább nézegetni valók… Bornemisza Rozi tipográfus, aki művészkönyveket készít. Ez egy kicsit más, mint a hagyományos könyvtervezés: többnyire csak egy-egy példányt tervez, s munkái inkább könyvplasztikák, műtárgyak. Bornemisza Rozi a Magyar Művészkönyvalkotók Társaságának tagja. 1997-ben a Palme házban, 2001-ben a Műcsarnok iparművészeti kiállításán, az Országos Papírművészeti kiállításon, majd 2002-ben a Nádor és a Duna Galériában rendezett kamarakiállításokon szerepelt. 2003-ban Békéscsabán és Miskolcon a grafikai biennálékon, majd Londonban az Artist1 Book Fair-en szerepelt sikerrel.  1999-ben a PrintExpon Print and Publishing díjat kapott. Reméljük a szép könyvet szeretők örömüket lelik bemutatásában, és szívesen fogadják a könyv ünnepe alkalmából Bornemisza Rozi könyveit.” – Maczó Péter tervezőgrafikus.

Pataki Tibor: „Pataki Tibor könyvei a rejtett dimenziót mutatják meg merőben szokatlan nézőpontból, elmetszett könyvek formájában. Festményei, a falon elhelyezett könyv-képei semmi esetre sem színes dekorációk, inkább elgondolkodtató meditációs objektumok. Mondhatjuk, egyfajta iróniát, kultúra-kritikát is hordozhatnának.

A festmények legszembeszökőbb jellegzetessége – a könyv fétissé emelésén felül – mégis az esztétikai dimenziójuk. Egy könyvtervező látomásai, ahol a könyvek metszetei ábrázolandó szépséget hordoznak, olyan törvényszerűségeket mutatnak, mint a mezők és a megművelt földparcellák hálózata a légifelvételeken. Képzeletbeli tájak, melyek emlékeztetnek az egykor látottakra, de valóságban nem megnézhetőek, ahogy a könyv metszetét sem láthatjuk. Az elmetszett lapok egymáshoz való viszonya, a könyvszedési metódus, a kolumnák, a betűk foltjai eddig nem ismert, harmonikus látványt nyújtanak. Ezen túl azonban metafizikai tartalmuk mély jelentéseket hordoz. Oldalak, melyeket nem lapozhatunk, betűsorok képei, melyek nem állnak össze szavakká, mondatokká, jelentés, melyhez nem juthatunk közelebb. Az olvashatatlan könyv, a megfejthetetlen élet, a megismerés korlátai. Kétségtelenül hordoz egyfajta át-spiritualizálási gesztust a könyv metszetének, anyagi megjelenésének egyéb módon meg nem ismerhető, rejtett részleteinek ábrázolása: annak megmutatása, ami a művész feltáró munkája nélkül nem mutatkozik meg láthatóan, és mégis létezik.” – Muladi Brigitta művészettörténész.