Artportal.hu

Mi van akkor, ha valaki nem akar megfelelni annak a sztereotíp képnek, amelyet a társadalom húz rá? Mi van akkor, ha olyan szerepekbe képzeli magát, amelyet sosem gondolnánk az övének?

Terri Potoczna projektjében önként vállalkozó romákat arra kért, hogy ismert festményekről válasszanak ki  maguknak egy alakot, akinek szívesen a bőrébe bújnának.

(A felhívás itt olvasható: www.gypsykings.info)

Magyarország különböző pontjaira utazott el, hogy találkozzon velük, videóra rögzítette a kép kiválasztásának folyamatát és a szereplők gondolatait a választott képről és roma identitásukról.  Az önkéntesek között a debreceni ügyvéd-gyakornok épp úgy megtalálható, mint a fiatal szegedi festő-mázoló.

Az öltözékek Andi Sieto színházi jelmeztervező munkáját dicsérik, a felvételek pedig budapesti fotóstúdióban vagy a modellek lakókörnyezetében készültek. A fényképezést bemutató filmfelvétel a megnyitón az installáció részeként lesz látható, és belehallgathatunk az interjúalanyokkal folytatott beszélgetésekbe is.

A projekt szembe akar menni azon tendenciákkal, amelyek a romákat a médiában a már megszokott sztereotípiákat erősítve ábrázolják.

"Magam fajta. Én vagyok. Csak egy ellenség van. Az idegen. Akit megismertem, megszerettem, az én vagyok. Nem szabad megismerni az idegent: mert akkor nem tudom gyűlölni. Nincs háború, ha nincsenek áthághatatlan határok" (Móricz Zsigmond)

Terri Potoczna Londonban született, lengyel származású brit fotóművész. Mielőtt fotózni kezdett, színművészetet tanult és 1995-ben a London Kings College és a RADA egyetemi oklevelét szerezte meg színház-dramaturgia szakon. Ezzel egy időben – 1990-től 1995-ig – Helen Fry-jal a Cloth Horse Theatre Company-t vezette. 1996-ban a fotóművészet felé fordult és a London College of Printing hároméves fotográfiai képzését végezte el.

Kiállításai:  People Pretending To Be On The Telephone (Finnagora és MagyarTelekom Székház), Kurvavilág (Mu színház, 2008), Tunéziai arcok (Bálint Ház, 2009)

kiállítást támogatta: NKA