partnereink
Csepel Művek - A Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának és a University of the Arts London CCW Graduális Iskolájának közös kiállítása
Kiállítók: » KICSINY Balázs
2011. 5. 19. – 2011. 5. 27.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolája a kollektív emlékezet és a személyes emlékezet viszonyát vizsgálta a 2010-2011-es tanév első szemeszterében. „A közölhetetlen emlékezete – művészet és trauma kapcsolata” címmel tartott előadássorozathoz nemzetközi workshop kapcsolódott „Történelmi és traumatikus esemény-rétegek nyomkövetése ” címmel. A workshop helyszíne és témája az egykori Weiss Manfréd, majd Csepeli Vasmű volt.
A 2010 október 23-a és 29-e között megrendezésre került workshop résztvevői a Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának (Kicsiny Balázs, illetve Kerezsi Nemere, Somogyi Laura, Soós Kata, Süli-Zakar Szabolcs) és a University of the Arts London CCW Graduális Iskolájának (Prof. Stephen Scrivener és Dr. Hayley Newman, illetve Ana Laura Lopes de la Torre, Maria Isabel Arango, Marsha Bradfield) tanárai és hallgatói voltak.
A Laborban rendezett kiállítás a workshopra reflektáló, egymástól alapvetően eltérő alkotói megközelítéseket mutat be, melyek nem minden esetben kész művek - van köztük folyamat mű vagy interpretációs kísérlet is.
A workshop előkészítése során a Doktori Iskola, részben a magyar kortárs művészeti életben felerősödő társadalom-kritikus művészi magatartásra reflektálva, olyan gazdasági-társadalmi környezetet keresett, ahol rétegekben fellelhetők a társadalmi változások, a közösségi traumák nyomai. Az egykori Weiss Manfréd majd Csepeli Vasmű története modell értékűnek tekinthető. Az ipartelepen nyomon követhetők a 20. század meghatározó történelmi eseményei; közösségi traumák, forradalmak, rendszerváltozások, a modernitás ellentmondásai.
1. A workshop helyszíne különböző vizuális jelrendszerek vizsgálatára is lehetőséget adott.
2. A nemzetközi workshop 2011. július 11-e és 15-e között folytatódik Londonban, témája a 19. századi London legnagyobb börtönének (Millbank Penitentiary) kutatása, amely helyén jelenleg a Chelsea School of Art and Design és a Tate Britain épülete áll.
A workshop szervezői és résztvevői köszönetet mondanak Zémann Istvánnak, a Csepel Helytörténeti Egyesület titkárának.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolája: Kicsiny Balázs Kerezsi Nemere, A University of the Arts London CCW Graduális Iskolája: , Ana Laura Lopes de la Torre, Maria Isabel Arango, Marsha Bradfield, Prof. Stephen Scrivener Dr. Hayley Newman, So
[1] A Csepeli Vasmű a hatalmi propaganda szempontjából kiemelt jelentőséggel bír. Weiss Manfréd báró kapitalista hadiipari univerzuma a második világháború után a személyi kultusz propaganda helyszínévé vált, mint Rákosi Mátyás Művek. Az 1956-os forradalom idején a Csepeli Munkástanács kollektív tulajdonosi szemléletet hirdetett, amelyet a megtorlások után a pszeudo proletár propaganda birodalom, „Vörös Csepel” követett, ideológiai felügyelettel és a szakember gárda lezüllesztésével. A gazdasági realitás és a hatalmi propaganda közötti szakadék elkerülhetetlenül vezetett az 1989-es rendszerváltozásig. A Csepeli Vasmű privatizációja általános hanyatlással járt, néhány sikeres gazdasági vállalkozás kivételével. Ennek ellenére néhány szakembernek köszönhetően a lokálpatrióta szemlélet továbbra is jelen van a volt Csepeli Vasmű területén, amely ötvözi a nosztalgia és a gazdasági realitás ellentmondásait.
[2] Ilyen például a hidegháborús csepeli parancsnoki bunker vizuális jelrendszere, tárgyi világa vagy a Kádár rendszer dekorációs műhelyének propaganda szimbólumai, illetve 1989-et követően a szolgáltató épületek dekorációjának vizuális nyelve, amelyben a fogyasztói társadalom tárgyfetisizmusa keveredik a hiánygazdaság tárgykultúrájával.
Link: Labor