A Grafikai Gyűjtemény a kiváló francia grafikus közel 600 litográfiáját őrzi. 2009-ben a Nemzeti Kulturális Alap által elnyert pályázati pénz biztosította a sürgős restaurátori beavatkozást igénylő lapok állagmegóvását: a restaurátorok elvégezték a savas kartonok cseréjét, megtisztították az egyes lapokat, kijavították a gyűrődéseket és szakadásokat. A pályázatban a múzeum vállalta, hogy kiállításon is bemutatja a munka eredményét, melynek esedékességét az is indokolja, hogy 1979-ben volt legutóbb monografikus kiállítása a 19. századi grafikatörténet egyik legkiválóbb képviselőjének.
A múzeumi kollekció legkorábbi Daumier lapjai politikai karikatúrák, melyeket a művész Charles Philipon megrendelésére készített, és különböző szatirikus lapokban jelentek meg. Az elsődleges célpontot a "körtefejű" Lajos Fülöp, a polgár-király jelentette, de a hatalmát kiszolgáló politikusokat és képviselőket is kifigurázta a művész. Legismertebb karikatúrái a sajtó-és a szólásszabadság védelmében születtek.
Az egyre szigorúbbá váló sajtótörvények miatt az 1840-es években Daumier más témákba kezdett: a Le Charivari közölte azokat a sorozatait, melyekkel a párizsi kispolgár hétköznapjait, szokásait figurázta ki (A jó polgárok, Házastársi erkölcsök, Fürdőzök,). Bravúros rajzai mély emberismeretről tanúskodnak, társadalom-ábrázolását Balzac prózájával szokták összehasonlítani. Az ügyvédek sorozat maró gúnnyal jeleníti meg a foglalkozás képviselőinek túlkapásait, míg az Ókori történelem lapjai az antikvitás iránti rajongást figurázzák ki. A Kékharisnyák sorozat az emancipáció szélsőséges megnyilvánulásait teszi nevetségessé.
1848–1851 között, a 2. Köztársaság szabadabb légkörében Daumier ismét több politikai karikatúrát készített. Az 1850-es években viszont új témaként jelenik meg lapjain a színház illetve a kiállítások és műtermek világa.
Az 1860-as években Daumier átmenetileg felbontotta szerződését a Charivarival, hogy több időt tölthessen a rajzolással illetve a festészettel. Ebből a korszakából származik a Szépművészeti Múzeum Kikiáltók című rajza. Az 1860-as évek végén készített litográfiái elsősorban külpolitikai kérdésekkel, a porosz-francia háborúval, Franciaország hanyatlásával , a második császárság bukásával foglakoznak. Drámai erejű, igen gyakran allegórikus ábrázolások mutatják a háború pusztítását és az ország összeomlását.
Daumier művészetének hatását néhány kortársának a lapjával érzékelteti a 150–160 lapból álló tárlat (Beaumont, Cham, Gavarni, Canzi, Spitzweg).