2007. 5. 31. – 2007. 6. 30.
A kiállítást május 31-én, 18 órakor Rieder Gábor művészettörténész nyitja meg.
Győrffy László az elmúlt öt évben a Mutánsok I.-II.-III. c. trilógia formájában fejtette ki elképzeléseit a portréfestészet mai pozíciójáról. A három festménysorozat Győrffy esztétikai programjának (hibridizálás) kifejtése volt, ami a digitális képalkotás és a klasszikus festészeti tradíciók összeolvadását jelentette egy-egy képen belül. Az illúziókeltő ábrázolást megtörő „illúzióromboló” effektek a kép kétféle természetét tudatosították a befogadóban, a dimenzióváltások pedig elvezettek egy ismeretlen, irracionális tartományba, ahonnan mindennapi félelmeink és szorongásaink törnek a felszínre.
Aktuális kiállítási anyagában erre az irracionális területre fókuszál. Győrffy művészetében 2003-tól fontos szerep jut a festészettel párhuzamos grafikai tevékenységnek, melyek az intellektuálisabb festészeti vonalhoz képest inkább az „ösztön-én zsigeri motivációit” térképezik fel. Radikálisan narratív megközelítésben tárják fel a létezés rettenetét és abszurditását az emberi test romló állapotain keresztül, segítségül híva az apokaliptikus metszetek, az orvosi ábrák, és a képregények, animációk világát.
A kiállítás, és a központi olajkép címe: Két kurátor köldökzsinórra leselkedik. A cím jól kifezezi a kiállítási anyag gyakran kritikus hangvételű, fekete humorban bővelkedő, nyomasztó atmoszféráját.
A 9 változó méretű, olaj-vászon kép, és a 22 db A4-es méretű vegyes-technika grafika a fentebb felvázolt montázs-esztétika jegyében születik, a legkülönbözőbb helyekről származó képi forrásokból, irodalmi és filmes élményeket is felhasználva
Ezen a szürreális és felkavaró tárlaton a Győrffyt ez idáig foglalkoztató kérdések (érzelmi és biológiai katasztrófák, genetika, halál, önreprezentáció stb.) mellett olyan témák kapnak helyet, mint a szexuális konfliktusok, válás, alkohol- és gyógyszerfüggőség.