Artportal.hu

A címadó munka egy installáció, mely egy balesetben összetört fekete BMW-ből és az autóroncs köré rendezett, azt mintegy idézőjelbe foglaló hanginstallációból áll. A hatcsatornás hanginstalláció autóbalesetek történeteit dolgozza fel az elszenvedő személyekkel készített interjúk alapján, melyek szövegét végül három énekes előadásában, megzenésítve halljuk a kiállítótérben. A „Passzív Interjú” jelen esetben olyan formára utal, ahol a történet a kérdező oldaláról, annak eldöntendő kérdéseiben fogalmazódik meg, a válaszok pedig „igen”-re és „nem”-re redukálódnak. Az ütközésben meggyűrődött autó alapján két teljesen egyforma szobor készült, melyek az eredeti gépjármű egynegyed arányú, kicsinyített másolatai. A balesetben összetört autó formájának - mint egyszeri, egyedi formának - a lemásolása és megkettőzése, valamint a balesetek történetének eldöntendő kérdésekben történő megfogalmazása - rávilágítva az elkövetett hibák sorozatára - a véletlen létezését kérdőjelezi meg, pontosabban a véletlent is determináltnak tekintve az eleve elrendeltség lehetőségét veti fel. Az összeomlás jelen esetben mint lassú pusztulás, megfeleltetése a katasztrófális pillanat emlékezés általi végletes lelassításának, mely így az időből kiszakadva önmaga megismételhető mementójává válik.

Közreműködők: Hanna Szperalski (mezzoszoprán), Tobias Müller-Kopp (bariton), Franz Bühn (Kinderchor CANZONETTA Berlin), Sean Hunter Williams (szobrász), Volker Schaner - FufooFilm és Setalite Tonstudio Berlin (hangfelvétel)