48 képet - 24 képpárt - állítanak ki a Magyar Nemzeti Múzeumban az 1920-as, 30-as évek Párizsáról és New Yorkjáról. Többségük hírügynökségi sajtófotóként került Magyarországra, de van közöttük számos olyan - magyar fényképésztől származó - felvétel, mely a nagyvárosok művészi fotografálásának útjaiból ad ízelítőt.
A képpárok együtt többet mondanak, mint egymagukban; nem csupán a korszak képkomponálási divatjáról, vagy a sajtófotó dokumentarista, erősen illusztratív világáról vallanak - a modern építkezések, a kivilágított éjszakai utcák, a nagyvárosi élet pillanatainak megörökítése révén - hanem kiemelik egymás kompozícióját és motívumait, leleplezik sémáit, vagy éppenséggel kizökkentenek a képi toposzok biztonságából.
A nagyváros mint látvány, az elmúlt nyolcvan évben körénk építette a maga vizuális falait, ám a fotó, mint a múlt képe, állókép volta ellenére sem statikus; a mai néző számára egyaránt lehet dokumentum, riportfotó, művészet. A múzeum célja ezért az, hogy miközben a bemutatás ilyetén módjával erre az egyszerű igazságra irányítják a figyelmet, egyúttal megidézzék azt a képi világot, amelyben André Kertész élt és - a maga egyéni látásmódja szerint - alkotott.