partnereink
Rácmolnár Sándor: Szinkronitás
Kiállítók: » RÁCMOLNÁR Sándor
2009. 5. 28. – 2009. 6. 27.
A 2009. május 28-án nyíló
Rácmolnár Sándor (1960, Miskolc) kiállítás igazi
különlegességgel bír, hiszen először lehet egy kiállítótéren belül megtekinteni
az alkotó művészetére jellemző két megközelítési formát. A kiállításon
együttesen szerepelnek majd “hagyományosabbnak” nevezhető művek – festmények -,
és elvontabb, Rácmolnár “magánmitológiáját feldolgozó”, számítógép
felhasználásával készült egyedi szitanyomatok.
Rácmolnár Sándor az 1980-as évek eleje óta a magyar kortárs művészeti szcéna jellegzetes alakjaként kezdettől fogva a vizuális közhelyek ironikus-kritikus kifigurázásával foglalkozik. Jellemző művészetére a különböző hordozóanyagok használata: repertoárjában ugyanúgy megtalálható a vászon, a műanyaglemez, vagy a hímzett textil, mint médium. Az elmúlt években művein, médiumtól függetlenül, a “kortárs népművészet” (Bordács) elemeit láthattuk beépülni kompozícióiba. Rácmolnár legújabban képeinek megalkotásához úgynevezett “dingbat”-okat használ fel. E szimbólumokat és díszítő elmeket korábban a tipográfiában használták, ma már azonban a számítógépes betűkészletek szerves elemeivé váltak. A kibővült “dingbat-tár” ma már a legváltozatosabb formákat vonultatja fel, és mindenki számára elérhetővé, folyamatosan újuló készletté vált. Ezáltal egy újabb hétköznapi eszköz jelenik meg Rácmolnár művészetében, amelyeket piktogrammok részleteivel és egyéb elemekkel vegyít. A Várfok Galériában nyíló kiállítás címe igen sokatmondó, és különböző értelmezési módok szűrhetők le belőle. A Szinkronitás utal arra egyfelől, hogy először lesznek láthatók együttesen, egy kiállításon belül, Rácmolnár festményei és printjei. Utal másfelől arra a tényre, hogy festményei szinkronúszó hölgyeket jelentítenek meg. Harmadsorban pedig: a szitanyomással készült “dingbatszos” képekből a legtöbb most tükörre applikálva jelenik meg. Így a néző számára, szinkronban a lemezen megjelenő kompozícióval, a külvilág tükörképe is láthatóvá válik egyúttal. A Várfok Galéria XO Termében május-júniusban elénk táruló szinkronvilág tehát bőven ad majd lehetőséget a különböző jelentésrétegek felfedésére és a Rácmolnár féle magánmitológia megfejtésére.
Rácmolnár Sándor az 1980-as évek eleje óta a magyar kortárs művészeti szcéna jellegzetes alakjaként kezdettől fogva a vizuális közhelyek ironikus-kritikus kifigurázásával foglalkozik. Jellemző művészetére a különböző hordozóanyagok használata: repertoárjában ugyanúgy megtalálható a vászon, a műanyaglemez, vagy a hímzett textil, mint médium. Az elmúlt években művein, médiumtól függetlenül, a “kortárs népművészet” (Bordács) elemeit láthattuk beépülni kompozícióiba. Rácmolnár legújabban képeinek megalkotásához úgynevezett “dingbat”-okat használ fel. E szimbólumokat és díszítő elmeket korábban a tipográfiában használták, ma már azonban a számítógépes betűkészletek szerves elemeivé váltak. A kibővült “dingbat-tár” ma már a legváltozatosabb formákat vonultatja fel, és mindenki számára elérhetővé, folyamatosan újuló készletté vált. Ezáltal egy újabb hétköznapi eszköz jelenik meg Rácmolnár művészetében, amelyeket piktogrammok részleteivel és egyéb elemekkel vegyít. A Várfok Galériában nyíló kiállítás címe igen sokatmondó, és különböző értelmezési módok szűrhetők le belőle. A Szinkronitás utal arra egyfelől, hogy először lesznek láthatók együttesen, egy kiállításon belül, Rácmolnár festményei és printjei. Utal másfelől arra a tényre, hogy festményei szinkronúszó hölgyeket jelentítenek meg. Harmadsorban pedig: a szitanyomással készült “dingbatszos” képekből a legtöbb most tükörre applikálva jelenik meg. Így a néző számára, szinkronban a lemezen megjelenő kompozícióval, a külvilág tükörképe is láthatóvá válik egyúttal. A Várfok Galéria XO Termében május-júniusban elénk táruló szinkronvilág tehát bőven ad majd lehetőséget a különböző jelentésrétegek felfedésére és a Rácmolnár féle magánmitológia megfejtésére.
Link: Várfok Galéria honlap
Rácmolnár Sándor: Szinkronitás