Remsey Jenő György (1885-1980) festőművész, író emlékkiállítása

Kiállítók: » REMSEY Jenő György
2010. 3. 20.2010. 11. 14.
Remsey Jenő György születésének 125. és halálának 30. évfordulója ad alkalmat arra, hogy kiállítással és számos egyéb rendezvénnyel emlékezzünk rá Gödöllőn 2010-ben.

Nagykőrösön született, Budapesten érettségizett. Nővére, Remsey Gizella színésznő jóvoltából került be a Szűz utcai műterem baráti körébe, Gulácsy Lajos, Erdei Viktor, Fülep Lajos társaságába, ahol kedvet kapott a művészi tevékenységhez és autodidakta módon képezte magát. Szociális témájú képeivel hívta fel magára a figyelmet. A Kéve tagjaként sok külföldi kiállításra is eljutottak a művei. 1909-ben került a gödöllői művésztelepre, ahol otthonra talált. A kolónia szellemisége művészi szemléletére is hatást gyakorolt. Itt vette el feleségül 1912-ben Frey Vilma rajztanárt, házasságukból négy gyerek született, akik szintén művészek lettek.

Rendkívül gazdag és termékeny művészi pályát hagyott maga után, képzőművészként festett portrét (Felesége arcképe, Sisakos önarckép, Rózsaffy Dezső arcképe, Mednyánszky László), freskót (A reformáció története a Lónyay utcai ref. gimnáziumban), történelmi képet, készített rézkarcot, még szoborpályázatot is nyert, iparművészként tervezett szőnyeget, gobelint, színes üvegablakot. Írói munkássága is jelentős, írt verset (A tűzrakó, A fénytorony), drámát, színdarabot (Az eszeveszettek, A boldogok szigete, György barát). 1924-ben megalapította a Spirituális Művészek Szövetségét, amely Fáklya címmel irodalmi folyóiratot is kiadott. A 1930-as években megváltozott festői stílusa, ún. sugaras képeket alkotott. A képein megjelenő fénypászma az emberi lélek kisugárzása és misztikus fény egyszerre. Még 70 éves korában is meg tudott újulni, 1957-58-ban hosszabb időt töltött Párizsban, ahol önálló kiállításokon mutathatta be alkotásait. 1977-ben díszpolgári címmel ismerte el sokoldalú munkásságát Gödöllő, ahol 24 éves korától egészen haláláig élt. Élete, művészete összefonódott a várossal, amelynek az ő hírneve rangot adott. 

Legértőbb kritikusa, Elek Artúr szerint Remsey Jenő egy monumentális erejű képzelettel megáldott őstehetség, néha meglátszik képein a tanultság hiánya, felfedezhetünk rajzi hibákat, de mindenen átsüt az elemi, erős tehetség, amely a robusztus, monumentális témák ábrázolásában bontakozik ki a legjobban. Lángoló, szenvedélyesen lelkesedni tudó és másokat is tűzbe hozó, sugárzó egyéniségének hatását mutatja, hogy családjában több nemzedéken át folytatódott a művészi tevékenység és számos más fiatalt is ő indított el a művészi pályán.


Link: Gödöllői Városi Múzeum

files/kepillusztracio/narckép 1923.jpg
Remsey Jenő György: Önarckép 1923-ból
files/kepillusztracio/madaras gobelin-Remsey-mgt.jpg
Remsey Jenő György: Madaras gobelin
files/kepillusztracio/Kosztümös önarckép.jpg
Remsey Jenő György: Kosztümös önarckép
files/kepillusztracio/Bibliai jelenet - Jézus Jairus leányánál.jpg
Remsey Jenő György: Bibliai jelenet. Jézus Jairus leányánál
files/kepillusztracio/bogyós nő.jpg
Remsey Jenő György: Bogyós nő