Artportal.hu

A mostani kiállítás címe Képregény. Az elnevezés jelzi egyfelől a művész e műfaj iránti vonzódását. Másfelől – saját elmondása szerint – a jelen címadás arra utal, hogy a képregény szerkezete és felépítése párhuzamba állítható a kiállításon látott művekkel. Vagyis adott egy főszereplő, aki jelen van mindegyik képen, a néző pedig az ő útját követheti végig különböző szituációkban és helyszíneken a kiállítótérben haladva. Ez a főszereplő jelen esetben a repülőgép, melyhez Szotyoryt gyermekkori rajongás fűzi.
A téma nem először jelenik meg nála, csaknem olyan régóta foglalkoztatja ez a motívum, mint az autók. Az első repülőket ábrázoló képeit 2001 augusztusában festette. Ezután egy ideig mellőzte a témát, mivel semmiképp sem szerette volna, hogy az aktuális világban zajló történésekre való reagálásnak tűnjön, hiszen ennek elkerülése az egyik alapvonása festészetének. Most érkezett el az idő a téma újbóli feldolgozására. A művészre jellemző elmosódott, tompán derengő, múltbéli hangulatot árasztó, erővonalakkal átszőtt képein jelen esetben nem szobrok, indián lányok, autók, antik épületek láthatók, hanem óriás méretű repülőgépek.
A félelmetesen fölénk tornyosuló gépek és a művész közötti bensőséges kapcsolat első látásra érzékelhető. A köztük lévő szoros kapcsolat hatására fellépő érzelmi töltet kivetül annak tárgyára és megeleveníti azt. Ez érinti meg, járja át a nézőt is, aki Szotyory képeit figyelve megérezheti a gép-lények antropomorf voltát. Saját individuummal rendelkező lényekként bújnak meg a fák és bokrok között, mint egyfajta rejtőzködő, meglapuló állatok, vagy fenséges óriási bálnákként szelik át a tengernek tetsző végtelen égboltot. Szimbólumoknak is tekinthetjük őket, a művész világhoz való viszonyulásának és azzal való érintkezésének tárgyai. Így válnak a képek kalandossá, titokzatossá és ebben rejlik Szotyory stílusának a lényege. A mindennapi tárgyak, egyszerű motívumok – autó, repülő – a klasszikus tájak hatására a hétköznapi jelentés fölé emelkedve, kikerülnek a lineáris idő dimenziójából és az idősíkok és áthatások által örökérvényűvé válnak. Ez első látásra érződik a gótikus katedrális és a repülő találkozásánál a Katedrális című kép esetében, ahol a templom-kőóriás letűnt évszázadokon és korokon át még ma is alázatot keltve a világ fölé magasodik, hasonlóan a hatalmas méreteivel félelmet és ugyanakkor csodálatot ébresztő gépóriáshoz.
A kiállításon végighaladva a néző társává szegődhet a művésznek a városokon és képzeletbeli tájakon át tett utazásnak, fénnyel átjárt puha felhők között repülve az álmok és vágyak felé.