„Szüts Miklós festményei nem árulnak zsákbamacskát, minden nézéskor kiderül róluk valami új, valami váratlan, olyasmi, amit az ember az első találkozáskor ugyan tudott, de nem látott, vagy fordítva: látta, de nem tudta. Ugyan rögtön megmutatják magukat, föl nem fedik, rólam szólnak, de nem akarnak rám dőlni a falról, nem akarnak sokkolni, átnevelni. Ugyanakkor kíváncsiak a tekintetemre, tudják, hogy anélkül nincsenek. A művészet, de minden valamirevaló műalkotás ajánlat a befogadó felé, tessék, ez vagyok, élj velem, avagy ne élj, de vegyél rólam tudomást.”
/Parti Nagy Lajos/
„Aki az elkövetkező években a mai magyar festészetről fog írni, az nemigen kerülheti meg ezeket a csendes és makacs képeket. Nemigen teheti meg, hogy elmenjen a realitás pillanata mellett, annak az élménynek a leírása mellett, amely nem egyéb, mint a hazatalálás öröme.”
/György Péter/