Tzortzoglou Georgios (Yorgos, 1952, hazánkban élő görög származású festőművész és zenész.) kotta rajzolatai vagy kottaképei a zeneszerzők kézvonásainak érzékeny lenyomatát közvetítik. A komponista kézírásából kiindulva vizuális kommentárt fűz a zenét rejtő kottaképek látványához. Személyes viszonyt alakít a zenei kéziratokhoz és kibontja a bennük rejlő grafikai lehetőségeket. Gyakorló zenészként tudatosan követi a ritmus, a dallam, az ütemek diktálta rendszer organikus szerveződését, belső hallása vezérli a kottastruktúrákban rejlő zenei hangok vizuális leképezésében.
Mamikon Yengibarian Mamikon (1963, Budapesten, a II. kerületben élő, örmény szobrász) plasztikai munkásságában elsősorban a formák könnyedségét, hajlékonyságát hangsúlyozza, akárcsak a zenében, ő a térbeli formákban keresi az egyensúlyt a tömeg és a rajzos elemek, a stabilitás és a mozgás között. Az egyszerű alapformákat szimbolikus jelentéssel gazdagítja. A Bartók Emlékház kertjében álló Csodaszarvas című alkotás a művész köztéri munkáinak egyike. Yengibarjan a lényegre csupaszítja a formákat, s ahogy a zenében a hangsorok összecsengése teremt harmóniát, úgy nála a formák egymásba oldódó antropomorf arányrendje hozza létre a kiegyensúlyozott térplasztika élhető erőterét.
Jutta Obenhuber (1969, Stuttgarti születésű festőművész) organikus ritmikát érvényesítő, érzékeny, dekoratív felületeket variáló festészetében nagy szerepe van a lendületes vonalnak, a hullámzó vonulatokat ismétlő sejtszerű képződményeknek. A személyes kézjegyekből formálódó színes struktúrák izgalmas hálózata az áramló melódia eleven lüktetését érzékelteti a vizuális kifejezés eszközeivel. A zenével kifejezhető, időben kibontakozó folyamatot Obenhuber újraértelmezi, újrakomponálja, egy modern világ érzékeit
használó képzőművész eszközeivel fogalmazza látvánnyá. A jazz-zenészek szabad improvizációihoz hasonlóan reflektál modern világ konfrontálódó tendenciáira.
Carlo Maglitto (1940, észak-itáliai művész) filozofikus ihletésű, konceptuális installációi a rohanó világ ellenében ható meditatív gondolkodás értékeit emelik át a művészi alkotás folyamatába. Minimál eszközök kreatív alkalmazásával meditációs tereket hoz létre, ahol a tudat alatt rejlő pozitív impulzusok szabad áramlása a korlátlan kibontakozás energiáit érvényesítik. A csend hangjai a hangzások szintetikus összességét sűrítik magukba, s lehetőséget teremtenek a mindennapi zajos világ ellenében a belső harmónia érzékeny összhangzatának a feltárására. Budapest mindig is nyitott volt akülönböző kultúrák és művészi gondolkodásmódok
befogadására. Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő ország rangos kulturális eseményei elősegítik a művészeti kifejezés változatos formáinak bemutatkozását és a különböző műfajban tevékenykedő tehetséges alkotók művészi produktumainak együttes megjelenését.
A Budapesti Tavaszi Fesztivál programjaiban a zene mindig kitűntetett szerepet játszik, neves előadóművészek, kitűnő klasszikus- és könnyűzenei koncertek, zenés színházi előadások adják a fesztivál programjainak a gerincét. Ehhez kapcsolódnak mindazok a prózai és vizuális művészeti események, amelyek a főváros különböző helyszínein a legváltozatosabb műfaji keretekben mutatkoznak be a közönségnek. A Vízivárosi Galériában kiállító négy művész mindegyikének a munkásságában direkt vagy indirekt módon fontos szerepet játszik a zene.