partnereink
Bencsik Barnabás: Új referenciakiadvány a Phaidontól
Új referenciakiadvány a Phaidontól
A Nagy Fotókönyv
Igazán nagy teljesítmények csak személyes megszállottságból születhetnek. A világviszonylatban egyik legjelentősebb művészeti kiadónál, a londoni Phaidonnál a fotókönyvek történetéről tavaly megjelent gyönyörű album valószínűleg nem jöhetett volna létre Martin Parrnak a művészi igénnyel készült fotóalbumok iránt érzett évtizedek óta tartó szenvedélyes rajongása nélkül. A brit születésű Martin Parr a kortárs fotóművészet és a nemzetközi szcéna elismert alkotója és szervezője, többek között az Arles-i Fotófesztivál művészeti igazgatója. Mint az előszavából kiderül, amikor Parr életében először könyvet vásárolt, az Robert Frank azóta kultuszkönyvvé vált albuma volt, a The Americans (1959), Jack Kerouac előszavával. Attól kezdve bármerre járt a nagyvilágban, fáradhatatlanul járta az antikváriumokat Japántól Moszkváig, Mexikótól New Yorkig, és mániákusan faggatta a különböző nációk, kultúrák fotótörténeti specialistáit a számukra legfontosabb fotókönyvekről, amelyeket aztán eredetiben többnyire meg is szerzett magának. Az évtizedek alatt így felhalmozódott hatalmas gyűjteménye áll forrásként e tekintélyt parancsoló méretű, tudományos aprólékossággal és odafigyeléssel megszerkesztett opus mögött. Ez a szubjektivitás azonban semmiképp sem vált a munka kárára. Szerzőtársa a kiváló angol fotótörténész és kritikus Gerry Badger, óriási anyagismeretet és minőségérzéket tükröző ismertetői, könyvleírásai és az egyes fejezeteket bevezető összefoglalásai a fotótörténet egészében helyezik el körültekintő pontossággal a kötetben tárgyalt több mint 200 fotókönyvet. De valójában mi is az a „photobook”? Fényképalbum, fotóalbum, képeskönyv, fotográfiai album, fotókönyv, és még folytatható a magyar nyelvű terminusok sora, amelyek körülírják azt a fényképészet, a könyvművészet és a dizájn invenciózus együttműködéséből létrejövő műfajt, amelynek tudományos definíciójától a szerzők is eltekintenek. A válogatás kritériumát Badger így összegzi: „A fotókönyv az a könyv, szöveggel vagy anélkül, amelynek elsődleges üzenetét a fényképek közvetítik, szerzője fotográfus vagy valaki, aki egy fotográfus műveit megszerkeszti, vagy sajátos sorrendbe rendezi, vagy akár mindezt több fotós együtt teszi. Az igazi fotókönyvben minden kép egy önálló mondatnak vagy egy bekezdésnek tekinthető, s a képek egymásutánja adja ki a teljes szöveget. A definíciónkhoz az is hozzátartozik, hogy a fotókönyvnek mindig van egy meghatározott tematikája, mindig egy adott kérdést jár körül.” A kétkötetesre tervezett kiadvány most megjelent első része kilenc fejezetben, kronologikusan, tematikai egységekre bontva tárgyalja a fotótörténet klasszikusainak és kevésbé ismert vagy nemzetközileg még ismeretlen alkotóinak könyvműveit. A XIX. század közepének első mestereit, az útikönyvek és a természetfényképezés úttörőit többek között Fox Talbot és John Thomson reprezentálja, a természettudományos kutatások pozitivista meggyőződését alátámasztó, tudományos igényű és elfogulatlan valóságábrázolás példáit De Boulogne fiziognómiai képeskönyve, Maurice M. Loewy és M. Pierre Puiseux a Hold felszínéről készült lélegzetelállítóan szép felvételei, Muybridge és E. S. Curtis ismert művei képviselik. Egy fejezetben együtt szerepelnek a klasszikus avantgárd modernista mesterművei, a Bauhaus és forradalmi szovjet avantgárd kiadványai, német, francia és cseh fotósok, így Werner Gräff, Renger-Patzsch, Roger Perry, Karel Paspa, Zdenek Tmej. Külön fejezetet szenteltek a politikai propaganda stilárisan nehezen megkülönböztethető, német nemzeti szocialista, olasz fasiszta, szovjet és kínai kommunista brosúráinak, a két háború közti dokumentarista, szociografikus műveknek, és a hatvanas--hetvenes évek társadalmi és művészeti mozgalmaiból táplálkozó új szemléletű „társadalomtudatos” fotókönyveknek (Alexey Brodovitch, William Klein, Walker Evans, Lee Friedlander, Diane Arbus). Még a fotótörténetben járatosabbak számára is tartogat újdonságot az utolsó fejezet, amely a háború utáni Japán fotóművészetének drámai erejű és megdöbbentően progresszív teljesítményeit mutatja be. A könyvben helyet kaptak a fotótörténet klasszikussá vált magyar származású nagyjai -- Moholy-Nagy, Kertész, Capa, de ismertetik Kálmán Kata és Boldizsár Iván Tiborc című fotószociográfiáját, a harmincas évek falukutatói mozgalmának Cserépfalvinál 1937-ben megjelent egyik alapművét is. Igazi szenzáció, hogy a hatvanas évek új irányzatait bemutató fejezet -- Robert Frank, Avedon, Eggleston és a korábban felsoroltak mellett -- dupla oldalt szentel Lőrinczy György New York, New York című, 1972-ben a Helikonnál kiadott könyvének, amelyet Parr tavaly fedezett fel Párizsban a Vintage Galéria standján. A New York-könyv -- amelynek a reprintjét a Shaden és a rotterdami fotómúzeum tavaly újra kiadta -- felvételeiből összeállított kiállítást előbb Arles-ban, majd ősszel Rotterdamban a Hollandiai Magyar Év keretében mutatták be, hogy így Lőrinczy ezzel a könyvbeli megjelenéssel végleg bekerüljön az egyetemes fotótörténet kánonjába. (Martin Parr--Gerry Badger: The Photobook: a History. I. kötet, Phaidon Press, London--New York, 2004. 322 oldal 100 fekete-fehér és 750 színes illusztrációval, ára: 45 font.) (Bencsik Barnabás)
A Nagy Fotókönyv
Igazán nagy teljesítmények csak személyes megszállottságból születhetnek. A világviszonylatban egyik legjelentősebb művészeti kiadónál, a londoni Phaidonnál a fotókönyvek történetéről tavaly megjelent gyönyörű album valószínűleg nem jöhetett volna létre Martin Parrnak a művészi igénnyel készült fotóalbumok iránt érzett évtizedek óta tartó szenvedélyes rajongása nélkül. A brit születésű Martin Parr a kortárs fotóművészet és a nemzetközi szcéna elismert alkotója és szervezője, többek között az Arles-i Fotófesztivál művészeti igazgatója. Mint az előszavából kiderül, amikor Parr életében először könyvet vásárolt, az Robert Frank azóta kultuszkönyvvé vált albuma volt, a The Americans (1959), Jack Kerouac előszavával. Attól kezdve bármerre járt a nagyvilágban, fáradhatatlanul járta az antikváriumokat Japántól Moszkváig, Mexikótól New Yorkig, és mániákusan faggatta a különböző nációk, kultúrák fotótörténeti specialistáit a számukra legfontosabb fotókönyvekről, amelyeket aztán eredetiben többnyire meg is szerzett magának. Az évtizedek alatt így felhalmozódott hatalmas gyűjteménye áll forrásként e tekintélyt parancsoló méretű, tudományos aprólékossággal és odafigyeléssel megszerkesztett opus mögött. Ez a szubjektivitás azonban semmiképp sem vált a munka kárára. Szerzőtársa a kiváló angol fotótörténész és kritikus Gerry Badger, óriási anyagismeretet és minőségérzéket tükröző ismertetői, könyvleírásai és az egyes fejezeteket bevezető összefoglalásai a fotótörténet egészében helyezik el körültekintő pontossággal a kötetben tárgyalt több mint 200 fotókönyvet. De valójában mi is az a „photobook”? Fényképalbum, fotóalbum, képeskönyv, fotográfiai album, fotókönyv, és még folytatható a magyar nyelvű terminusok sora, amelyek körülírják azt a fényképészet, a könyvművészet és a dizájn invenciózus együttműködéséből létrejövő műfajt, amelynek tudományos definíciójától a szerzők is eltekintenek. A válogatás kritériumát Badger így összegzi: „A fotókönyv az a könyv, szöveggel vagy anélkül, amelynek elsődleges üzenetét a fényképek közvetítik, szerzője fotográfus vagy valaki, aki egy fotográfus műveit megszerkeszti, vagy sajátos sorrendbe rendezi, vagy akár mindezt több fotós együtt teszi. Az igazi fotókönyvben minden kép egy önálló mondatnak vagy egy bekezdésnek tekinthető, s a képek egymásutánja adja ki a teljes szöveget. A definíciónkhoz az is hozzátartozik, hogy a fotókönyvnek mindig van egy meghatározott tematikája, mindig egy adott kérdést jár körül.” A kétkötetesre tervezett kiadvány most megjelent első része kilenc fejezetben, kronologikusan, tematikai egységekre bontva tárgyalja a fotótörténet klasszikusainak és kevésbé ismert vagy nemzetközileg még ismeretlen alkotóinak könyvműveit. A XIX. század közepének első mestereit, az útikönyvek és a természetfényképezés úttörőit többek között Fox Talbot és John Thomson reprezentálja, a természettudományos kutatások pozitivista meggyőződését alátámasztó, tudományos igényű és elfogulatlan valóságábrázolás példáit De Boulogne fiziognómiai képeskönyve, Maurice M. Loewy és M. Pierre Puiseux a Hold felszínéről készült lélegzetelállítóan szép felvételei, Muybridge és E. S. Curtis ismert művei képviselik. Egy fejezetben együtt szerepelnek a klasszikus avantgárd modernista mesterművei, a Bauhaus és forradalmi szovjet avantgárd kiadványai, német, francia és cseh fotósok, így Werner Gräff, Renger-Patzsch, Roger Perry, Karel Paspa, Zdenek Tmej. Külön fejezetet szenteltek a politikai propaganda stilárisan nehezen megkülönböztethető, német nemzeti szocialista, olasz fasiszta, szovjet és kínai kommunista brosúráinak, a két háború közti dokumentarista, szociografikus műveknek, és a hatvanas--hetvenes évek társadalmi és művészeti mozgalmaiból táplálkozó új szemléletű „társadalomtudatos” fotókönyveknek (Alexey Brodovitch, William Klein, Walker Evans, Lee Friedlander, Diane Arbus). Még a fotótörténetben járatosabbak számára is tartogat újdonságot az utolsó fejezet, amely a háború utáni Japán fotóművészetének drámai erejű és megdöbbentően progresszív teljesítményeit mutatja be. A könyvben helyet kaptak a fotótörténet klasszikussá vált magyar származású nagyjai -- Moholy-Nagy, Kertész, Capa, de ismertetik Kálmán Kata és Boldizsár Iván Tiborc című fotószociográfiáját, a harmincas évek falukutatói mozgalmának Cserépfalvinál 1937-ben megjelent egyik alapművét is. Igazi szenzáció, hogy a hatvanas évek új irányzatait bemutató fejezet -- Robert Frank, Avedon, Eggleston és a korábban felsoroltak mellett -- dupla oldalt szentel Lőrinczy György New York, New York című, 1972-ben a Helikonnál kiadott könyvének, amelyet Parr tavaly fedezett fel Párizsban a Vintage Galéria standján. A New York-könyv -- amelynek a reprintjét a Shaden és a rotterdami fotómúzeum tavaly újra kiadta -- felvételeiből összeállított kiállítást előbb Arles-ban, majd ősszel Rotterdamban a Hollandiai Magyar Év keretében mutatták be, hogy így Lőrinczy ezzel a könyvbeli megjelenéssel végleg bekerüljön az egyetemes fotótörténet kánonjába. (Martin Parr--Gerry Badger: The Photobook: a History. I. kötet, Phaidon Press, London--New York, 2004. 322 oldal 100 fekete-fehér és 750 színes illusztrációval, ára: 45 font.) (Bencsik Barnabás)
©Bencsik Barnabás