partnereink
Juhász Sándor: Landscape in the Renaissance
Los Angeles városáról szinte mindenkinek azonnal Hollywood jut eszébe, pedig a filmstúdiók és a sztárok villái mellett még számtalan a látnivaló. Ilyen például a világhírű Getty Múzeum, melynek névadója, Jean Paul Getty (1892-1976) olajüzletből származó jövedelmével azon kevesek egyike volt, kiknek magánvagyona az elsők között lépte át a bűvös egymilliárd dollárt. Volt hát miből kielégítenie széleskörű gyűjtőszenvedélyét, mely az antik műtárgyaktól a kortársakig terjedt. A múzeum görög, római és etruszk tárgyai egy római palota hangulatát idéző malibui villában, az európai képző- és iparművészetet bemutató anyag pedig a Getty Center termeiben tekinthető meg. A kilenc évvel ezelőtt átadott épületegyüttes, a „Center” már maga is látványosság, építészeti megoldásai és a városra nyíló panorámája miatt. A tervező, Richard Meier nemcsak az épületek külső kialakítására fordított figyelmet – a falak borítására használt, Olaszországból hozott rusztikus bézs színű hasított kövek jól harmonizálnak a környező tájjal –, hanem a múzeumi működésre is. Az építész a belső terek természetes fénnyel való megvilágítására törekedett, ezért sok az üvegfelület. Ablakokra szerelt speciális, komputer vezérelt szűrők szabályozzák a termekbe jutó fényerőt, ezzel védve az érzékeny műtárgyakat az erős kaliforniai napsugárzástól. Ilyen praktikum jellemzi az épület egészét, de a múzeum látogatóbarát szellemiségét is. Kezdetnek mindjárt ott van a belépődíj, azaz nincs ott, merthogy a látogatás ingyenes. Ez a múzeum eseményeinek nagy részére érvényes, a kurátorok által tartott tárlatvezetéstől kezdve az előadásokig és filmvetítésekig.
Események pedig rendszeresen vannak, egymást követik az időszaki kiállítások. A most látható Landscape in the Renaissance című tárlat a múzeum igen gazdag kéziratgyűjteményének anyagából nyújt válogatást, melynek témája a tájábrázolás. A tájkép mint európai festészeti kategória a reneszánsz időszakában jelent meg első alkalommal. A kiállítás a kert, a víz, a fény, a horizont, az atmoszféra és a madártávlat témák köré csoportosított illusztrált kódexlapokon keresztül mutatja be azt a folyamatot, ahogyan a festők ábrázolni kezdték a táj szépségét és költőiségét.
A gyűjteményről és a kiállításról kérdeztem Elizabeth Morrisont, a múzeum Kézirat Osztályának munkatársát.
- Mennyire jelentős a múzeum kódexgyűjteménye, és milyen gyakran rendeznek belőle kiállításokat ?
- A J. Paul Getty Múzeum kéziratgyűjteménye közel 200 tételt tartalmaz, ideértve a teljes kódexeket éppúgy, mint a különálló lapokat. A kollekció több, mint 3000 egyedi kézi festésű illusztrációt tartalmaz, és ebben a műfajban a legjelentősebb gyűjtemények egyike az Egyesült Államokban. E nagyszerű anyagból évente négy alkalommal rendezünk időszaki, tematikus kiállításokat. A közelmúltban a következő tárlatok voltak láthatók múzeumunkban: Erőszakos jelenetek ábrázolása a Középkorban; Miniatűr mesterművek: Itáliai kódex illuminációk; Középkori könyvek készítése; Felkutatott illuminációk: Kolostori kéziratok. Ezenfelül kölcsönzött anyagokból olyan nagyszabású kiállításokat hozunk létre, mint amilyet 2003-ban rendeztünk A Flamand kéziratfestészet diadala Európában címmel. Itt közel 130 műtárgy volt látható, melyek 40 gyűjteményből érkeztek a világ különböző országaiból.
- Miért pont a táj lett a témája a mostani kiállításnak?
- Thomas Kren, a kiállítás kurátora már régóta érdeklődik a tájábrázolás iránt. Egy megjelent tanulmányában a tájfestészet szerepét elemzi Simon Bening munkásságában, aki egyike volt a legnagyobb reneszánsz illuminátoroknak. Ez adta az ötletet egy olyan kiállítás megrendezésére, mely középpontba állítja a tájfestészet fejlődésének témáját a reneszánsz illusztrált kódexek alapján. A tájkép mint festészeti műfaj csak a reneszánsz idejében jelenik meg, és a kéziratok illusztrálásával foglalkozó művészek között voltak a táj ábrázolásának a legkifinomultabb képviselői.
- A kiállított művek mindegyike saját gyűjteményből származik?
- A kiállításon 23 illusztrált kézirat szerepel a saját kollekcióból. Egy nyomtatott könyv a Getty Research Institute, egy festmény a Los Angeles County Museum of Art, és egy másik festmény pedig egy budapesti múzeum tulajdona.
- A Szűz Mária és a gyermek című, Petrus Christus által festett alkotás a budapesti Szépművészeti Múzeumból került a kiállításra. Miért pont ezt a festményt kérték kölcsön?
- Partner kapcsolatban állunk a Szépművészeti Múzeummal, és ennek keretében érkezett hozzánk ez a festmény tanulmányozásra és állagmegóvásra. Megállapodásunk szerint a restaurálási munka befejezése után a festmény még hat hónapig marad nálunk, hogy alkalmunk legyen bemutatni látogatóinknak. A Mária és a gyermek mögött látható gyönyörű táj jó példája annak a fejlődésnek, mely a németalföldi tájfestészetben történt ebben az időben. A mű ezért került bemutatásra ezen a kiállításon.
- Van-e különbség a reneszánsz kori tájfestészetben az illuminátorok és a táblafestők művei között?
- A fény ábrázolása, mely a tájfestészet kulcsa, közös problémája volt az európai festőknek és illuminátoroknak az 1400-as években. Flandriában Jan van Eyck tökéletesítette a fára való olajfestés technikáját, mellyel lehetővé vált a fényhatások és a tér finom érzékeltetése. Ez az újítás fordulatot hozott a könyvillusztrátorok munkáiban is, annak ellenére, hogy temperafestéket használtak állatbőrből készített pergamenen. A tájfestészetben a lumineszcencia területén a németalföldi művészek jártak az élen ebben az időszakban.
- Milyen új kiállításokat terveznek?
- A következő három kiállítás – Evangéliumok a középkori illusztrált kéziratokban (2006. október), Francia illusztrált kéziratok (2007. január), A középkor állatai (2007. május) – a múzeum saját gyűjteményében szereplő művekből áll össze. Ezeken felül egy rendkívül különleges kiállításra készülünk, mely ez év november 14-én nyílik meg. Ennek keretében jó néhány nagyon ritka és értékes kölcsönzött műalkotást mutatunk be az egyiptomi Szent Katalin kolostor anyagából, mely a világ legrégebbi folyamatosan működő kolostora.
- Köszönöm a beszélgetést.
Ha személyesen nem is, de a Getty Múzeum honlapján (www.getty.edu) ízelítőt kaphatunk a miniatűr remekművekből, és megcsodálhatjuk az említett Petrus Christus festményt, melyet remélem hamarosan a Szépművészeti Múzeumban is láthatunk.
Események pedig rendszeresen vannak, egymást követik az időszaki kiállítások. A most látható Landscape in the Renaissance című tárlat a múzeum igen gazdag kéziratgyűjteményének anyagából nyújt válogatást, melynek témája a tájábrázolás. A tájkép mint európai festészeti kategória a reneszánsz időszakában jelent meg első alkalommal. A kiállítás a kert, a víz, a fény, a horizont, az atmoszféra és a madártávlat témák köré csoportosított illusztrált kódexlapokon keresztül mutatja be azt a folyamatot, ahogyan a festők ábrázolni kezdték a táj szépségét és költőiségét.
A gyűjteményről és a kiállításról kérdeztem Elizabeth Morrisont, a múzeum Kézirat Osztályának munkatársát.
- Mennyire jelentős a múzeum kódexgyűjteménye, és milyen gyakran rendeznek belőle kiállításokat ?
- A J. Paul Getty Múzeum kéziratgyűjteménye közel 200 tételt tartalmaz, ideértve a teljes kódexeket éppúgy, mint a különálló lapokat. A kollekció több, mint 3000 egyedi kézi festésű illusztrációt tartalmaz, és ebben a műfajban a legjelentősebb gyűjtemények egyike az Egyesült Államokban. E nagyszerű anyagból évente négy alkalommal rendezünk időszaki, tematikus kiállításokat. A közelmúltban a következő tárlatok voltak láthatók múzeumunkban: Erőszakos jelenetek ábrázolása a Középkorban; Miniatűr mesterművek: Itáliai kódex illuminációk; Középkori könyvek készítése; Felkutatott illuminációk: Kolostori kéziratok. Ezenfelül kölcsönzött anyagokból olyan nagyszabású kiállításokat hozunk létre, mint amilyet 2003-ban rendeztünk A Flamand kéziratfestészet diadala Európában címmel. Itt közel 130 műtárgy volt látható, melyek 40 gyűjteményből érkeztek a világ különböző országaiból.
- Miért pont a táj lett a témája a mostani kiállításnak?
- Thomas Kren, a kiállítás kurátora már régóta érdeklődik a tájábrázolás iránt. Egy megjelent tanulmányában a tájfestészet szerepét elemzi Simon Bening munkásságában, aki egyike volt a legnagyobb reneszánsz illuminátoroknak. Ez adta az ötletet egy olyan kiállítás megrendezésére, mely középpontba állítja a tájfestészet fejlődésének témáját a reneszánsz illusztrált kódexek alapján. A tájkép mint festészeti műfaj csak a reneszánsz idejében jelenik meg, és a kéziratok illusztrálásával foglalkozó művészek között voltak a táj ábrázolásának a legkifinomultabb képviselői.
- A kiállított művek mindegyike saját gyűjteményből származik?
- A kiállításon 23 illusztrált kézirat szerepel a saját kollekcióból. Egy nyomtatott könyv a Getty Research Institute, egy festmény a Los Angeles County Museum of Art, és egy másik festmény pedig egy budapesti múzeum tulajdona.
- A Szűz Mária és a gyermek című, Petrus Christus által festett alkotás a budapesti Szépművészeti Múzeumból került a kiállításra. Miért pont ezt a festményt kérték kölcsön?
- Partner kapcsolatban állunk a Szépművészeti Múzeummal, és ennek keretében érkezett hozzánk ez a festmény tanulmányozásra és állagmegóvásra. Megállapodásunk szerint a restaurálási munka befejezése után a festmény még hat hónapig marad nálunk, hogy alkalmunk legyen bemutatni látogatóinknak. A Mária és a gyermek mögött látható gyönyörű táj jó példája annak a fejlődésnek, mely a németalföldi tájfestészetben történt ebben az időben. A mű ezért került bemutatásra ezen a kiállításon.
- Van-e különbség a reneszánsz kori tájfestészetben az illuminátorok és a táblafestők művei között?
- A fény ábrázolása, mely a tájfestészet kulcsa, közös problémája volt az európai festőknek és illuminátoroknak az 1400-as években. Flandriában Jan van Eyck tökéletesítette a fára való olajfestés technikáját, mellyel lehetővé vált a fényhatások és a tér finom érzékeltetése. Ez az újítás fordulatot hozott a könyvillusztrátorok munkáiban is, annak ellenére, hogy temperafestéket használtak állatbőrből készített pergamenen. A tájfestészetben a lumineszcencia területén a németalföldi művészek jártak az élen ebben az időszakban.
- Milyen új kiállításokat terveznek?
- A következő három kiállítás – Evangéliumok a középkori illusztrált kéziratokban (2006. október), Francia illusztrált kéziratok (2007. január), A középkor állatai (2007. május) – a múzeum saját gyűjteményében szereplő művekből áll össze. Ezeken felül egy rendkívül különleges kiállításra készülünk, mely ez év november 14-én nyílik meg. Ennek keretében jó néhány nagyon ritka és értékes kölcsönzött műalkotást mutatunk be az egyiptomi Szent Katalin kolostor anyagából, mely a világ legrégebbi folyamatosan működő kolostora.
- Köszönöm a beszélgetést.
Ha személyesen nem is, de a Getty Múzeum honlapján (www.getty.edu) ízelítőt kaphatunk a miniatűr remekművekből, és megcsodálhatjuk az említett Petrus Christus festményt, melyet remélem hamarosan a Szépművészeti Múzeumban is láthatunk.
©Juhász Sándor