Artportal.hu

Budapest Európa Kulturális Fővárosa címére pályázik. A pályázat a magyar fővárost a vizek városaként mutatja be. Nagyszabású tervek születtek. A Citadellát fürdővé alakítják. A Dunára úszó szigeteket, szökőkutakat telepítenek. A Várhegyről és a hidakról színes fényekkel megvilágított zuhatagok ömlenek majd a folyóba. A sugárutakat hajózhatóvá teszik. A lakosságot vízibalett társulatként kívánják működtetni. Egy dologról mintha megfeledkeztek volna a tervek megálmodói: Budapest szennyvizének háromnegyed része még mindig tisztítatlanul ömlik a Dunába. A város, egyebek között, mintegy 2 – 2,5 millió liter fekáliát, és ugyanennyi vizeletet ürít naponta a folyóba. A kibocsájtás az északról érkező szennyvízzel egyesülve, a festői Margitszigetet körülölelve, a Parlament előtt, a Királyi Vár és a Szabadságszobor alatt úszik délre. Ebbe a bűzös lébe ugrat a politika ejtőernyősöket állami ünnepek idején, noha a parton táblák tiltják a fürdést, s a hatóságok még a víz érintésétől is intenek. A szennyvíz-kiömlő nyílások környékén sok a horgász. Sétahajók szelik a barnásszürke habokat. A gyilkos hullámokat vidám evezősök lapátjai hasítják nyaranta. A vízen úszó szállodák, éttermek, szórakozóhelyek horgonyoznak. Ezen a mocskon hajóztatja a legfőbb közjogi méltóságokat, a történelmi egyházak és politikai pártok vezetőit, magasrangú külföldi vendégeinket, és a Szent Korona másolatát a hatalom.  A folyó felett baktériumfelhő lebeg. Szétterül a partokon. Ebben a városban, ennek a folyónak partjain él Európa egyik legbetegebb, legrövidebb életre számító lakossága. A magyar főváros szennyvizének megtisztítására képes szennyvíztisztító mű megépítését már csaknem négy évtizede ígéri a politika. A téma választások idején mindig előkerül, aztán elfelejtődik a következő választásokig. Most az Európa Kulturális Fővárosa cím és az ezzel járó közpénzek megszerzése a tét. Valószínűleg Európa legnagyobb szabású tűzijátékára és külföldi túristák millióira számíthatunk, kitüntetésekre, fogadásokra, bálokra. Zenekarok gyakorolnak, táncszínházak készülődnek, beszédek íródnak, álmodók álmodnak, tanácsadók tanácsaikat osztják. A hely szellemét talán a hidakra erősített, a folyóba ürítő embereket ábrázoló szoborcsoportok fejeznék ki legpontosabban. Hasonló szobrok guggolhatnának a partokon. A szobrokba épített hangszórókon keresztül a világ legszebb versei szólhatnának, a Nemzet Színészeinek tolmácsolásában. A Szabadságszobrot is ideje lenne lecserélni egy, a Gellérthegyről a Dunába vizelő politikust ábrázoló, mozgó szoborra, amely minden órában elénekli az Örömódát.

©Najmányi László