partnereink
Najmányi László: Sandhill gyógyítások - Emery Blagdon fontos munkái
Cavin-Morris Gallery, New York
Időről időre felbukkannak környezetünkben emberek, akik lázas munkával, az utcán, szeméttelepeken, pincékben, padlásokon talált lomokból, eldobott kacatokból, hulladékokból építkezni kezdenek. A boldogabb időkben családom birtokolt egy apró telket és rajta apró víkendházat az egyik ráckevei szigeten. Közeli szomszédunk volt a Tanár Úr, nyugalmazott középiskolai tanár, aki előbb 15 évi munkával, soha be nem fejezett, magas, 4 négyzetméter alapterületű tornyot épített bebetonozott hulladékokból, ágysodronyokból, asztallábakból, biciklivázakból, állófogasokból, törött székekből, eldobott mankókból zsebkendőnyi telkén, majd a torony mögött, ugyancsak hulladékokból szivaralakú, pedállal hajtható, 12 méter hosszú, másfél méter átmérőjű hajó építésébe fogott, nem számolva azzal, hogy az elkészült hajót csak a torony lebontása árán tudja majd vízre bocsátani. Gyakori vendég voltam keskeny lőrésekkel ellátott, folyamatosan magasított tornyában, ahol gitározott nekem és elmondta, hogy a tornyot a baracskaiak várható támadása ellen építi, akiket a lőréseken keresztül nyilakkal és csúzlival fog lőni. Meg is mutatta a torony pincéjében elrejtett fegyvertárát: csapágygolyók ezreit csúzlija számára, kétméteres, mankókból hajlított íjjait, nádból készített, kiélezett 100-as szögekből kiképzett hegyű, tollas nyílvesszők százait, seprűnyelekre szerelt, háromszögletűre csiszolt kapupántok felhasználásával gyártott hajító dárdáit. A szivaralaku hajóról megtudtam, hogy felboríthatatlan lesz, építője Floridába akar majd hajózni vele, hogy meglátogassa ott élő bátyját, akitől a FLORIDA felíratú baseball sapkát kapta. Az út, a Tanár Úr számításai szerint mintegy másfél évig fog tartani. Előbb a Dunán lehajózva a Fekete tengert kell elérnie, onnan, a Boszporuszon át előbb a Márvány, majd az Égei, aztán a Földközi tengerre kell jutnia. A gibraltári szoroson át jut majd ki az Atlanti óceánra, ahol Kolumbusz hajóinak útvonalát követve fog megérkezni az Újvilágba. Egy hónapot akar a bátyjával tölteni Floridában, aztán újra hajójába ül és visszapedáloz Ráckevére. 1977 őszén, amikor utoljára jártam Ráckevén, a Tanár Úr már a hajóját lakkozta. A következő év tavaszán akarta járművét vízre bocsátani. Az őszre azonban hideg tél következett. 1978 tavaszán holtan találták toronyszobájában, vagy éhen halt, vagy megfagyott, csak halálhíre jutott el Floridába.
Az amerikai Emery Blagdon három évtizeden át, 1986-ban bekövetkezett haláláig egy gígászi gyógyító gépet épített a Sandhills település közelében, Nebraska államban lévő farmjának fűtetlen melléképületében. A gyógyító gép építéséhez fahulladékokat, ablaküveget, fémlemezeket, aluminum fóliát, viaszkos papírt, kidobott TV antennákat használt, amelyeket dróttal, spárgával, kötéllel és ragasztószalaggal erősített egymáshoz. A mérhetetlenül komplikált struktúrájú gépbe beépítette saját, élénkszínű, absztrakt festményeit is. Úgy gondolta, hogy a szerkezet gyógyító elektromágneses energiát fog előállítani, amellyel nemcsak saját köszvényét és lumbágóját, hanem szomszédai minden testi baját is kúrálni tudja majd, sőt, ha a gépnek híre megy, egész Amerikából farmjára fognak zarándokolni a gyógyulásra vágyók. Nemcsak a 18 méter magas gyógyító gépen dolgozott, hanem, ugyancsak farmjának hulladékaiból, többtucat, kisebb, ugyancsak gyógyító célú, Alexander Calder és Richard Stankiewicz munkáira emlékeztető szobrot, furcsa tárgyat is készített, némelyik a saját lábán áll, mások falra, vagy mennyezetre függeszthetők. Blagdon úr munkáinak nagy része jelenleg a Wisconsin állam beli Sheybogan John Michael Kohler Art Center tulajdonában van. A művek másik részét Dan Dryden és Don Christensen vásárolta meg a művész halála után. A gyűjtemény 40 darabja 2008 január 19-ig, Sandhill Healings: Important works by Emery Blagdon címmel, a New York-i Cavin-Morris galériában látható. Az egyik fadarabokból összeeszkábált, drótokkal, sörösüvegekkel, rugókkal megtöltött mű rakétára emlékeztet. Más, hasonlóan komplikált művekről több, tökéletesen egyforma másolatot is készített alkotójuk. Láthatunk a kiállításon szögesdrótból készített mandalákat, sörösüveg kupakokból konstruált talizmánokat, afrikai szobrokra emlékeztető, vízcsapokból és csövegből készített szobrokat. Emery Blagdon nem művésznek, hanem gyógyítónak tartotta magát. Konstrukciói nem absztrakciók, nincs szimbolikus jelentésük, nem is metaforák. Valamennyi általa készített tárgynak gyógyító funkciót képzelt el. Az egyikkel törött csontokat akart összeforrasztani, másokat fejfájás elmulasztására, gyomorpanaszok enyhítésére, köhögés, hasmenés, láz csillapítására talált ki. Absztrakt festményei meglehetősen konvencionálisak, de ezeket sem műalkotásoknak gondolta, hanem a kozmikus energiát akarta velük a gyógyítandó testrészekre fókuszálni. Szomszédai kedves, segítőkész emberként, tehetséges szerelőként emlékeznek rá, aki gyakran készített játékokat gyermekeiknek és néha megkérte őket, hogy üljenek bele valamelyik szerkezetébe, hogy kipróbálhassa hatását. Több szomszéd vallja, hogy Mr. Blagdon szerkezetei valóban gyógyító erejűek voltak, különösen a farmerek között gyakori reuma ellen bizonyultak hatásosnak. Egyik szomszédja, Mrs. Niezvier Trenton arról számolt be, hogy miután hat órán keresztül tartotta jobb kezét Mr. Blagdon egyik, régi varrógépekből és leveskonzerv dobozokból épített konstrukciójában, eltűntek bőréről a májfoltok. Emery Blagdon egyedül élt a romos, fűtetlen farmépületben, földjét bérbe adta, ebből élt. Minden idejét gyógyító gépei készítésével töltött. Rongyokban járt, haját, szakállát soha sem vágta le. Éjszakánként messzire hallatszott dobolása a rozsdás olajos hordókon. Egyre többen gondolják, hogy valamelyik, egykor a környéken élő, régen halott indián sámán költözött szikár testébe és késztette titokzatos szerkezetei építésére.
Időről időre felbukkannak környezetünkben emberek, akik lázas munkával, az utcán, szeméttelepeken, pincékben, padlásokon talált lomokból, eldobott kacatokból, hulladékokból építkezni kezdenek. A boldogabb időkben családom birtokolt egy apró telket és rajta apró víkendházat az egyik ráckevei szigeten. Közeli szomszédunk volt a Tanár Úr, nyugalmazott középiskolai tanár, aki előbb 15 évi munkával, soha be nem fejezett, magas, 4 négyzetméter alapterületű tornyot épített bebetonozott hulladékokból, ágysodronyokból, asztallábakból, biciklivázakból, állófogasokból, törött székekből, eldobott mankókból zsebkendőnyi telkén, majd a torony mögött, ugyancsak hulladékokból szivaralakú, pedállal hajtható, 12 méter hosszú, másfél méter átmérőjű hajó építésébe fogott, nem számolva azzal, hogy az elkészült hajót csak a torony lebontása árán tudja majd vízre bocsátani. Gyakori vendég voltam keskeny lőrésekkel ellátott, folyamatosan magasított tornyában, ahol gitározott nekem és elmondta, hogy a tornyot a baracskaiak várható támadása ellen építi, akiket a lőréseken keresztül nyilakkal és csúzlival fog lőni. Meg is mutatta a torony pincéjében elrejtett fegyvertárát: csapágygolyók ezreit csúzlija számára, kétméteres, mankókból hajlított íjjait, nádból készített, kiélezett 100-as szögekből kiképzett hegyű, tollas nyílvesszők százait, seprűnyelekre szerelt, háromszögletűre csiszolt kapupántok felhasználásával gyártott hajító dárdáit. A szivaralaku hajóról megtudtam, hogy felboríthatatlan lesz, építője Floridába akar majd hajózni vele, hogy meglátogassa ott élő bátyját, akitől a FLORIDA felíratú baseball sapkát kapta. Az út, a Tanár Úr számításai szerint mintegy másfél évig fog tartani. Előbb a Dunán lehajózva a Fekete tengert kell elérnie, onnan, a Boszporuszon át előbb a Márvány, majd az Égei, aztán a Földközi tengerre kell jutnia. A gibraltári szoroson át jut majd ki az Atlanti óceánra, ahol Kolumbusz hajóinak útvonalát követve fog megérkezni az Újvilágba. Egy hónapot akar a bátyjával tölteni Floridában, aztán újra hajójába ül és visszapedáloz Ráckevére. 1977 őszén, amikor utoljára jártam Ráckevén, a Tanár Úr már a hajóját lakkozta. A következő év tavaszán akarta járművét vízre bocsátani. Az őszre azonban hideg tél következett. 1978 tavaszán holtan találták toronyszobájában, vagy éhen halt, vagy megfagyott, csak halálhíre jutott el Floridába.
Az amerikai Emery Blagdon három évtizeden át, 1986-ban bekövetkezett haláláig egy gígászi gyógyító gépet épített a Sandhills település közelében, Nebraska államban lévő farmjának fűtetlen melléképületében. A gyógyító gép építéséhez fahulladékokat, ablaküveget, fémlemezeket, aluminum fóliát, viaszkos papírt, kidobott TV antennákat használt, amelyeket dróttal, spárgával, kötéllel és ragasztószalaggal erősített egymáshoz. A mérhetetlenül komplikált struktúrájú gépbe beépítette saját, élénkszínű, absztrakt festményeit is. Úgy gondolta, hogy a szerkezet gyógyító elektromágneses energiát fog előállítani, amellyel nemcsak saját köszvényét és lumbágóját, hanem szomszédai minden testi baját is kúrálni tudja majd, sőt, ha a gépnek híre megy, egész Amerikából farmjára fognak zarándokolni a gyógyulásra vágyók. Nemcsak a 18 méter magas gyógyító gépen dolgozott, hanem, ugyancsak farmjának hulladékaiból, többtucat, kisebb, ugyancsak gyógyító célú, Alexander Calder és Richard Stankiewicz munkáira emlékeztető szobrot, furcsa tárgyat is készített, némelyik a saját lábán áll, mások falra, vagy mennyezetre függeszthetők. Blagdon úr munkáinak nagy része jelenleg a Wisconsin állam beli Sheybogan John Michael Kohler Art Center tulajdonában van. A művek másik részét Dan Dryden és Don Christensen vásárolta meg a művész halála után. A gyűjtemény 40 darabja 2008 január 19-ig, Sandhill Healings: Important works by Emery Blagdon címmel, a New York-i Cavin-Morris galériában látható. Az egyik fadarabokból összeeszkábált, drótokkal, sörösüvegekkel, rugókkal megtöltött mű rakétára emlékeztet. Más, hasonlóan komplikált művekről több, tökéletesen egyforma másolatot is készített alkotójuk. Láthatunk a kiállításon szögesdrótból készített mandalákat, sörösüveg kupakokból konstruált talizmánokat, afrikai szobrokra emlékeztető, vízcsapokból és csövegből készített szobrokat. Emery Blagdon nem művésznek, hanem gyógyítónak tartotta magát. Konstrukciói nem absztrakciók, nincs szimbolikus jelentésük, nem is metaforák. Valamennyi általa készített tárgynak gyógyító funkciót képzelt el. Az egyikkel törött csontokat akart összeforrasztani, másokat fejfájás elmulasztására, gyomorpanaszok enyhítésére, köhögés, hasmenés, láz csillapítására talált ki. Absztrakt festményei meglehetősen konvencionálisak, de ezeket sem műalkotásoknak gondolta, hanem a kozmikus energiát akarta velük a gyógyítandó testrészekre fókuszálni. Szomszédai kedves, segítőkész emberként, tehetséges szerelőként emlékeznek rá, aki gyakran készített játékokat gyermekeiknek és néha megkérte őket, hogy üljenek bele valamelyik szerkezetébe, hogy kipróbálhassa hatását. Több szomszéd vallja, hogy Mr. Blagdon szerkezetei valóban gyógyító erejűek voltak, különösen a farmerek között gyakori reuma ellen bizonyultak hatásosnak. Egyik szomszédja, Mrs. Niezvier Trenton arról számolt be, hogy miután hat órán keresztül tartotta jobb kezét Mr. Blagdon egyik, régi varrógépekből és leveskonzerv dobozokból épített konstrukciójában, eltűntek bőréről a májfoltok. Emery Blagdon egyedül élt a romos, fűtetlen farmépületben, földjét bérbe adta, ebből élt. Minden idejét gyógyító gépei készítésével töltött. Rongyokban járt, haját, szakállát soha sem vágta le. Éjszakánként messzire hallatszott dobolása a rozsdás olajos hordókon. Egyre többen gondolják, hogy valamelyik, egykor a környéken élő, régen halott indián sámán költözött szikár testébe és késztette titokzatos szerkezetei építésére.
©Najmányi László