Artportal.hu

Derkovits-ösztöndíj minden évben van, idén is volt, jövőre is lesz. Mit tudunk a Derkovits-ösztöndíjról ezenkívül, s hogy fiatal képzőművészek pályázhatnak rá évről évre? Nem sokat. Az idei nyertesek nevét az érintetteken kívül senki sem ismeri. A döntés módjáról, a pályázat lefolyásáról, a bírálókról (hányan vannak, kik határoznak a személyükről) pedig még a szakmai nyilvánosság sem tud semmit az ég adta világon. Leszámítva persze a döntésben résztvevőket. Mert ezeket az intim részleteket a pályázóknak sem kötik az orrára. Azt sem tudni, van-e előzetes határozat arról, milyen arányban jusson ösztöndíj grafikusoknak, festőknek, szobrászoknak? Hogy a hagyományos műfaji felosztást mennyiben módosítják az új intermédiás jelenségek? Felkészül-e a zsűri, mondjuk, videóklipek megtekintésére? Külön szakzsűri dönt-e a különböző műfajokban? Miután közpénzek elosztásáról van szó, magától értetődő lenne ezeknek a részleteknek az ismertetése a szakmai nyilvánossággal. Fórum volna rá elég. Nem csoda, ha a kötelező nyilvánosság hiánya miatt különféle pletykák, híresztelések kapnak lábra. Azt beszélik például, hogy a pályázó művészek által beadott munkák a legteljesebb összevisszaságban, műfajok szerint nem különválasztva kerülnek a zsűri elé az Ernst Múzeum termeiben. Azt hallani, hogy az egyes műfajokat nem az illető műfaj szakzsűrije bírálja el, hanem egy általános bizottság határoz az ömlesztett anyag fölött. Így aztán nemegyszer szobrász szava dönt festőművész sorsáról, és viszont -- mondják. Az hírlik, hogy a zsűritagok közt több egyetemi tanár is akad, aki a saját tanítványa műveit aligha képes pártatlanul szemlélni. Ráadásul azt terjesztik, hogy e tanárok személye nem egy esetben évek óta változatlan, úgymond „bérletük van” a Derkovits-díj bizottsági tagságára. Ezeket az ellenőrizhetetlen, nyilvánvalóan rosszhiszemű és nemegyszer bizonyára sértettségből fakadó pletykákat könnyedén elháríthatná a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Csupán meg kell alkotnia és nyilvánossá kell tennie a Derkovits-ösztöndíj szabályzatát, melyben az alábbi pontoknak kellene szerepelniük: -- az ösztöndíj célja, tartalma, összege; -- a részvétel és a díj elnyerésének feltételei (a pályamunkák elhelyezésénél fő szempont az egyenlő esélyek biztosítása, leghelyesebb, ha független személyek rakják ki a műveket); -- a díjak száma (grafika, festészet, szobrászat, intermédia műfajok szerint külön-külön); -- a bírálóbizottság tagjainak száma (kiválasztásuk műfajok szerint, külön-külön történik, egyetemi tanár nem lehet tagja a bizottságnak), -- a bírálóbizottság tagjainak kiválasztása és felkérése meghatározott időre (2 évre) a miniszter által kinevezett 3 tagú szakmai grémium feladata (tagjai: a minisztérium képviselője, egy tekintélyes képzőművész és egy kortárs művészethez értő művészettörténész); -- a bírálat a négy műfaji szekcióban egymástól függetlenül, lehetőleg külön helyiségben történik, folyamatát időkeret nem korlátozhatja; -- a bírálóbizottság tagjai maguk közül elnököt választanak, aki felette áll a műfaji szekcióknak és szavazategyenlőség esetén szavazatával dönt, továbbá személyében felel a lelkiismeretes és pártatlan munkáért; -- a döntés eredményét és a bírálat szakmai szempontjait a napi és a szakmai sajtóban, valamint az interneten egy héten belül közzé kell tenni, ugyanebben a közleményben a zsűritagok és az elnök nevét is nyilvánosságra kell hozni.

© U. G.