Magyar Műhely

1962 májusában jelent meg Párizsban a ~ című irodalmi, kritikai és művészeti folyóirat első száma. A lapot az 1956 után Nyugatra kényszerült fiatal művészek alapították az egyetemes magyar kultúra szolgálatában. Szerkesztői kezdettől fogva úgy vélték, hogy a magyar irodalom súlypontja Magyarországon van, de irodalmunk határoktól függetlenül egységes, így már az első évfolyamban Magyarországon élő írók is helyet kaptak. Céljuk az volt, hogy a korabeli magyar irodalom értékskáláját korrigálják: olyan szerzőket karoltak fel, akik irodalompolitikai okokból marginalizálódtak Magyarországon vagy a környező államokban. Legnehezebb éveikben helyet kapott a lapban Nemes Nagy Ágnes, Hernádi Gyula, Pilinszky János, Mándy Stefánia, Mészöly Miklós stb. A ~ különszámokat adott ki Weöres Sándor, Kassák Lajos, Füst Milán, Szentkuthy Miklós, Erdély Miklós, James Joyce, Jacques Derrida tiszteletére, valamint megjelentek tematikus számok is (pl.: a francia modern irodalomról). A ~nek három feladata volt: a folyóirat mellett könyvkiadóként is működött és évenként-kétévenként találkozókat rendezett. A könyvkiadás elsősorban a legmodernebb magyar irodalmat szolgálta (Weöres Sándor, Erdély Miklós stb.), és kiadta a Nyugaton élő modern magyar szerzők első kötetét (Baránszky László, Bakucz József, Vitéz György, Kemenes Géfin László stb.). 1972-től kezdve az évente, kétévente megrendezendő franciaországi vagy ausztriai irodalmi találkozókon az aktuális művészeti témákat vitatták meg az anyaországból, a szomszédos országokból, valamint a Nyugatról érkező résztvevők. Ezek az összejövetelek jelentették az első igazi kapcsolatot a hazai és a külföldi magyar irodalmi közeg között. 1972-től d'Atelier címmel francia nyelvű testvérlapot is megjelentettek a szerkesztők, amely a francia irodalmi életben a hozzá kapcsolódó szerzők révén (Jacques Roubaud, Michel Deguy, Bernard Heidsieck, Bruno Montels stb.) jelentős helyet vívott ki magának. 1971-ben a ~ szerkesztői Schöffer Miklóssal és Kassák Lajosnéval megalapították a <lásd>Kassák-díjat, melyet eddig 30 avantgárd művész kapott meg. 1989-ben a ~ három szerkesztője (Bujdosó Alpár, Nagy Pál, Papp Tibor) hazatelepítette a lapot, amely a 75. számtól kezdve Bp.-en is megjelenik. A hazaköltözés együtt járt a szerkesztőség átalakításával és kibővítésével. Jelenleg Bujdosó Alpár, Jozef Cseres (SZL), Hegyi Lóránt, Juhász R. József, Kovács Zsolt, Nagy Pál, Papp Tibor, L. Simon László, Somogyi Gyula, Sőrés Zsolt, Szombathy Bálint vesz részt a szerkesztőség munkájában. 1996 decemberében átalakult a folyóirat szerkesztősége. A ~t évtizedeken át szerkesztő és kiadó írók átadták a szerkesztést három fiatal, művészettel és írással foglalkozó értelmiséginek. Ennek a sajátos, a magyar folyóirat-kultúrában egyedülálló ?generációváltásnak? köszönhetően jelenleg Kovács Zsolt, L. Simon László és Sőrés Zsolt a folyóirat felelős szerkesztője, és a könyvkiadó vezetője.