partnereink
Sümegi György: Első kiállítás -- első aukció - Galeria Quadro, Kolozsvár
Új intézmény a Quadro galéria Kolozsvár belvárosában, a volt New York szállóval szemben, a Rhédey-palotában, amely 1792-től egy ideig a magyar színjátszás otthona is volt. A hely kettős célt tűzött maga elé: nem csupán tárlatokat mutat be, de aukciókat is rendez.
A november 24. és december 10. között megtartott intézményavató, galérianyitó kiállítás a XX. századi romániai/erdélyi képzőművészetből mutatott be releváns válogatást; a meghatározó jelentőségű életművekre (Nagy István, Aurel Ciupe, Szolnay Sándor, Tasso Marhini, Fülöp Antal Andor, Nagy Albert, Horia Bernea) és a jelentékeny mai alkotókra (Kancsura István, Adrian Arama) egyaránt fölhívta a figyelmet. A 29 színes reprodukciót tartalmazó, igényes katalógus összeállítója, a galériát vezető Székely Sebestyén György művészettörténész bevezetőjében jelzi, hogy „a festészet kontemplatív oldaláról válogatott alkotások (…) nem a virtuozitás, nem a formakeresés vagy a modernitásra való törekvés, hanem a kontempláció, az elmélyülés, a befelé nézés sajátos jegyeit viselik magukon”. S valóban, Nagy István tájainak borongós elmélyültségére mintha messziről rezonálnának Horia Bernea meditatív karakterű tájai, ahogyan Nagy István Kolozsvári temető és Aurel Ciupe expresszív Keresztre feszítése is majdhogynem föltételezhetnék egymást. A tárgyegyütteseket definitív módon jellemző, elénk táró csendéletekre (Aurel Ciupe, Tasso Marchini, Szolnay Sándor művei) pedig mintha Kancsura István redukált kompozíciói, vagy éppen Adrian Arama A dér szőlőfürtjei című dekoratív kalligráfiája rímelne belső összefüggéseiben igazán. A kiállítás művei szellemi, hangulati, felfogásbeli rokonságot mutatnak egymással. Vagyis nem az elkülönülést, a különbözést mutatja magyar és román festők művei között, hanem a közös nevezőt, a finom áthallások rezdülésnyi szövetét érzékelhetjük. A tárlat az azonosságok -- élményi és kifejezésbéli -- föltárása, megismerése és tudatosítása felé próbál nyitni. Őszi összhangzat ez a tárlat, az új galéria karakteres kezdő üteme.
A Quadro első aukciója előzményének tekinthető a kolozsvári magyar vállalkozók Eureka Egyesülete jótékonysági árverése, amelyre 2008. február 15-én került sor. A bemutatott 83 mű közül 65-öt vásároltak meg. Az aukcionált 12 munka összkikiáltása 15 300 volt, az összleütés pedig 27 200 euró. Mohy Sándornak az 1920-as évekből származó Férfiportréja 2800-ról 5600 euróra emelkedett. Az erdélyi kortárs művészetből kiemelkedően szerepelt Kancsura István egyik absztrakt festménye, amely 3600-ról indult és 5600 euróig vitte.
„A Galeria Quadro évente háromszor kíván aukciót rendezni romániai modern és kortárs alkotásokból. A XX. századi művészet keretén belül kiemelt figyelmet szentelünk az erdélyi művészeknek, nemzetiségtől függetlenül. Ennek a területnek a műkereskedelmi forgalmazása a mai napig nagyon szerény, noha művészettörténeti feldolgozása jelentős eredményeket mutatott már fel. A román piacon újdonságnak számít a művészettörténeti tanulmányokat is tartalmazó aukciós katalógus. Ugyancsak újdonság az ifjú művészek műveinek indítása az árverésen. Ez annak az érdeklődésnek köszönhető, amellyel a nemzetközi kereskedelem követi a romániai kortárs művészetet, különösen az úgynevezett kolozsvári iskola huszonéves festőit” -- foglalta össze a galériavezető a Romániában mindeddig egyéninek számító célkitűzéseket.
Az erdélyi/romániai műtárgypiacon új kezdeményezésnek számító, december 22-én rendezett aukción 96 mű összesen 154 090 euró kikiáltási áron szerepelt. A román és magyar nyelvű katalógus mindegyik műtárgyat színes reprodukcióban, néhány kiemelt fontosságút rövid műelemzéssel kísérve közölt. Az átlagosan jó színvonalú kínálatból kiemelkedett a román művészet klasszikusai között számon tartott Gheorghe Petrascu 1927-es nőalakja és Aurel Ciupe Mattis Teutsch-műveket két síkon is megidéző enteriőrje. Mattis Teutsch 1920-as évek végén öntött szobra Gallasz Nándor egyik plasztikájával együtt képviselte a kínálatban a szobrászatot. Jellegzetes nagybányai kompozíciók (Thorma János, Réti István, Iványi Grünwald Béla, Mikola András, Krizsán János, P. Kováts Ferenc művei) mellett zömmel kolozsvári festők (Tassy Demian, Theodor Harsia, Feier Petru, Tasso Marchini, Szolnay Sándor, Mohy Sándor, Fülöp Antal Andor, Miklóssy Gábor) alkotásai, valamint kortárs romániai művészek (Kusztos Endre, Veres Szabolcs, Kudor Duka István, Silviu Oravitzan, Mihai Sarbulescu) festményei és grafikái gazdagították a kínálatot.
Noha az összeladás aránya nem volt túl nagy, mégis bátorító, hogy két rekordleütés is született: Thorma János álmodozó nőalakot ábrázoló 1929-es képe 10 ezer euróért talált gazdára; ez eddig a legjelentősebb leütés az erdélyi műtárgypiacon. Ács Ferenc Hímző kalotaszegi lányok című festménye 4200 eurós alapáron ment el, de ez is magas ár a festő esetében. Bukaresti árverésekkel összehasonlítva jónak nevezhető a Quadro eredménye, Erdélyben pedig nincs aukciós hagyomány. A légkört jelentős mértékben meghatározza itt is a gazdasági válság, amely számos korábbi érdeklődőt és ismert gyűjtőt visszafogottá tett. (Cluj-Napoca, Jókai utca 2--4., I/64, információ: +40-745-480-619.)
A november 24. és december 10. között megtartott intézményavató, galérianyitó kiállítás a XX. századi romániai/erdélyi képzőművészetből mutatott be releváns válogatást; a meghatározó jelentőségű életművekre (Nagy István, Aurel Ciupe, Szolnay Sándor, Tasso Marhini, Fülöp Antal Andor, Nagy Albert, Horia Bernea) és a jelentékeny mai alkotókra (Kancsura István, Adrian Arama) egyaránt fölhívta a figyelmet. A 29 színes reprodukciót tartalmazó, igényes katalógus összeállítója, a galériát vezető Székely Sebestyén György művészettörténész bevezetőjében jelzi, hogy „a festészet kontemplatív oldaláról válogatott alkotások (…) nem a virtuozitás, nem a formakeresés vagy a modernitásra való törekvés, hanem a kontempláció, az elmélyülés, a befelé nézés sajátos jegyeit viselik magukon”. S valóban, Nagy István tájainak borongós elmélyültségére mintha messziről rezonálnának Horia Bernea meditatív karakterű tájai, ahogyan Nagy István Kolozsvári temető és Aurel Ciupe expresszív Keresztre feszítése is majdhogynem föltételezhetnék egymást. A tárgyegyütteseket definitív módon jellemző, elénk táró csendéletekre (Aurel Ciupe, Tasso Marchini, Szolnay Sándor művei) pedig mintha Kancsura István redukált kompozíciói, vagy éppen Adrian Arama A dér szőlőfürtjei című dekoratív kalligráfiája rímelne belső összefüggéseiben igazán. A kiállítás művei szellemi, hangulati, felfogásbeli rokonságot mutatnak egymással. Vagyis nem az elkülönülést, a különbözést mutatja magyar és román festők művei között, hanem a közös nevezőt, a finom áthallások rezdülésnyi szövetét érzékelhetjük. A tárlat az azonosságok -- élményi és kifejezésbéli -- föltárása, megismerése és tudatosítása felé próbál nyitni. Őszi összhangzat ez a tárlat, az új galéria karakteres kezdő üteme.
A Quadro első aukciója előzményének tekinthető a kolozsvári magyar vállalkozók Eureka Egyesülete jótékonysági árverése, amelyre 2008. február 15-én került sor. A bemutatott 83 mű közül 65-öt vásároltak meg. Az aukcionált 12 munka összkikiáltása 15 300 volt, az összleütés pedig 27 200 euró. Mohy Sándornak az 1920-as évekből származó Férfiportréja 2800-ról 5600 euróra emelkedett. Az erdélyi kortárs művészetből kiemelkedően szerepelt Kancsura István egyik absztrakt festménye, amely 3600-ról indult és 5600 euróig vitte.
„A Galeria Quadro évente háromszor kíván aukciót rendezni romániai modern és kortárs alkotásokból. A XX. századi művészet keretén belül kiemelt figyelmet szentelünk az erdélyi művészeknek, nemzetiségtől függetlenül. Ennek a területnek a műkereskedelmi forgalmazása a mai napig nagyon szerény, noha művészettörténeti feldolgozása jelentős eredményeket mutatott már fel. A román piacon újdonságnak számít a művészettörténeti tanulmányokat is tartalmazó aukciós katalógus. Ugyancsak újdonság az ifjú művészek műveinek indítása az árverésen. Ez annak az érdeklődésnek köszönhető, amellyel a nemzetközi kereskedelem követi a romániai kortárs művészetet, különösen az úgynevezett kolozsvári iskola huszonéves festőit” -- foglalta össze a galériavezető a Romániában mindeddig egyéninek számító célkitűzéseket.
Az erdélyi/romániai műtárgypiacon új kezdeményezésnek számító, december 22-én rendezett aukción 96 mű összesen 154 090 euró kikiáltási áron szerepelt. A román és magyar nyelvű katalógus mindegyik műtárgyat színes reprodukcióban, néhány kiemelt fontosságút rövid műelemzéssel kísérve közölt. Az átlagosan jó színvonalú kínálatból kiemelkedett a román művészet klasszikusai között számon tartott Gheorghe Petrascu 1927-es nőalakja és Aurel Ciupe Mattis Teutsch-műveket két síkon is megidéző enteriőrje. Mattis Teutsch 1920-as évek végén öntött szobra Gallasz Nándor egyik plasztikájával együtt képviselte a kínálatban a szobrászatot. Jellegzetes nagybányai kompozíciók (Thorma János, Réti István, Iványi Grünwald Béla, Mikola András, Krizsán János, P. Kováts Ferenc művei) mellett zömmel kolozsvári festők (Tassy Demian, Theodor Harsia, Feier Petru, Tasso Marchini, Szolnay Sándor, Mohy Sándor, Fülöp Antal Andor, Miklóssy Gábor) alkotásai, valamint kortárs romániai művészek (Kusztos Endre, Veres Szabolcs, Kudor Duka István, Silviu Oravitzan, Mihai Sarbulescu) festményei és grafikái gazdagították a kínálatot.
Noha az összeladás aránya nem volt túl nagy, mégis bátorító, hogy két rekordleütés is született: Thorma János álmodozó nőalakot ábrázoló 1929-es képe 10 ezer euróért talált gazdára; ez eddig a legjelentősebb leütés az erdélyi műtárgypiacon. Ács Ferenc Hímző kalotaszegi lányok című festménye 4200 eurós alapáron ment el, de ez is magas ár a festő esetében. Bukaresti árverésekkel összehasonlítva jónak nevezhető a Quadro eredménye, Erdélyben pedig nincs aukciós hagyomány. A légkört jelentős mértékben meghatározza itt is a gazdasági válság, amely számos korábbi érdeklődőt és ismert gyűjtőt visszafogottá tett. (Cluj-Napoca, Jókai utca 2--4., I/64, információ: +40-745-480-619.)
Sümegi György