Artportal.hu

Samuel Keller igazgató úgy véli: „Szeretnek bennünket a látogatók, mert mi is szeretjük őket.” E rövid magyarázat akár üres közhely is lehetne, ám a bázeli Beyeler Alapítvány múzeuma, a Fondation Beyeler számokkal is alá tudja támasztani, ez valóban így van. Az intézmény az alapítása óta eltelt tizenhárom év alatt Svájc leglátogatottabb múzeuma lett.

Ernst Beyeler és felesége bázeli galériásokként kiemelkedő gyűjteményt hoztak létre a múlt század második felében. A gyűjtemény, amelyet – a modern klasszikus és kortárs művekkel, az afrikai, óceániai, alaszkai tárgyakkal együtt – körülbelül kétszáz műtárgy alkot, 1982-ben került a nevüket viselő alapítvány tulajdonába. (Értékét egyébként a sváci Bilanz magazin kétmilliárd svájci frankra becsüli.) Az idők során Ernst Beyeler a nemzetközi műkereskedelem és a modern művészeti világ meghatározó személyisége lett, s a Bázel közeli Riehenben 1997-ben nyitotta meg Fondation Beyeler néven magánmúzeumát. Itt helyezte el a rendkívüli gyűjteményt, amelyben Paul Cézanne, Vincent van Gogh, Claude Monet, Degas, Kandinszkij, Henri Rousseau, Piet Mondrian, Paul Klee, Max Ernst, Henri Matisse, Francis Bacon, Alberto Giacometti, Jackson Pollock, Roy Lichtenstein, Andy Warhol, Fernand Leger és Jean Dubuffet művei egyaránt megtalálhatók.

A múzeum Renzo Piano olasz sztárépítész tervei alapján valósult meg. Az egyszerű szerkezetű épület és a körülötte lévő óriási kert között tökéletes a harmónia. Az üvegfalak hatásosan megnyitják  a kiállítótereket a kert felé, lehetővé téve a természet és művészet kölcsönhatásának élvezetét. Ernst Beyeler nem csupán az alapítvány gyűjteményéből válogatott az állandó kiállításra kijelölt termekben, hanem a világ nagy múzeumaival és műkereskedőivel fenntartott kapcsolatai révén – a nemzetközi művészeti életben nagy figyelmet keltő – egyéni bemutatókat és tematikus tárlatokat is rendezett. (1999-ben éppen az időszaki kiállítások számára 12 méterrel meghosszabbították az épületet.) A látogatók száma hamarosan több százezerre emelkedett. Ernst Beyeler 2010 februárjában, 88 évesen elhunyt, a múzeum elvesztette alapítóját, a nemzetközi műkereskedelem pedig jelentős személyiséggel lett kevesebb.

A három éve részvénytársaságként működő intézmény jelenlegi igazgatója Samuel Keller, az Art Basel művészeti vásár korábbi vezetője garancia volt arra, hogy a rangos kiállítások sora és a Beyeler Alapítvány sikere töretlenül folytatódjon. A számok imponálóak: 2010-ben 385 ezer látogatót regisztráltak, ez 18 százalékkal meghaladta az előző évit. A látogatók magas száma három nagy kiállításnak volt köszönhető. Henry Rousseau halálának századik évfordulójára rendezett tárlatuk 115 ezer látogatót vonzott. (A kiállítást – a múzeum rendezésében – bemutatták a bilbaói Guggenheim Múzeumban is, ott kétszer ennyien nézték meg.) A legendás, fekete bőrű New York-i festő, a fiatalon elhunyt Jean-Michel Basquiat születésének ötvenedik évfordulója alkalmából – Európában elsőként – a Beyeler Alapítvány múzeuma rendezett retrospektív kiállítást, amelyen szintén több mint százezer jegyet adtak el. A Bécs 1900 – Klimt, Schiele és koruk című tárlat keltette tavaly a legnagyobb feltűnést pazar rendezésével és a kvalitásos művekkel, köztük Egon Schiele nyolcvan, Gustav Klimt ötven festményével, valamint a sokoldalú Arnold Schönberg, Oskar Kokoschka és Richard Gerstl ritkán látható műveivel, továbbá a Wiener Werkstätte lenyűgöző tárgyaival. Utóbbi tárlatot kétszázezren tekintették meg. Szintén 2010-ben indította el az alapítvány megújult internetes portálját, amelyen most már a teljes Beyeler-gyűjtemény látható, s a weboldalnak még ugyanebben az évben több mint hatszázezer látogatója volt.

A különlegesen szép környezet és épület, a rendkívüli gyűjtemény, valamint a kiemelkedő színvonalú időszaki kiállítások minden kétséget kizáróan elegendőek ahhoz, hogy a látogatók szeressék a Beyeler Alapítvány múzeumát. Samuel Keller idei programjával kétségtelenül arra törekszik, hogy ez továbbra is így legyen. Első tárlatukat Giovanni Segantini, a 19. század második felében alkotó, a svájci Alpokat s a hegyekben élő emberek életét megörökítő művésznek szentelték, akit a modern művészet úttörőjeként mutattak be. A Beyeler-gyűjteményben lévő Van Gogh-, Cézanne- és Monet-festmények szomszédságában a látogató újszerű megvilágításban láthatta és értékelhette Segantini életművét és helyét a művészettörténetben. Annál is inkább, mert a 45 festmény és 30 rajz között több, kiállításon ritkán vagy eddig még nem szereplő alkotás is volt. A rendezők különös érzékenységgel válogatták a műveket a mesteri rajzoktól az óriási panorámaképek sorozatáig, ügyelve arra, hogy azok jól szemléltessék a művész festési technikáit és motívumainak gazdagságát. Renzo Piano nyitott, világos és a kertre kitekintést engedő múzeumi termei ezúttal különösképpen hozzájárultak Segantini természetcsodálatának megértéséhez.

A kortárs művészet első tárlatát az idén Beatriz Milhalez brazil művésznő kollázsaiból rendezték (április végéig volt látható). Ezt követi május elejétől a tavaly elhunyt francia születésű amerikai szobrásznő, Louise Bourgeois emlékkiállítása. A következő a modern, illetve kortárs szobrászat két nagymesterének, Constantin Brâncuşinak és Richard Serrának májusban nyíló kiállítása lesz, amely a nyár végéig tekinthető meg. A Romániában született, ám élete végéig Párizsban alkotó Brâncuşinak ez az első retrospektív kiállítása Svájcban. Az USA-ban élő Serra munkáiból pedig 35 alkotás szerepel majd Riehenben.

Dalí, Ernst, Miró: szürrealizmus Párizsban címmel kerül sor 2011 utolsó nagyszabású bemutatójára. Ernst Beyeler bázeli galériájában számos kiállítást rendezett gyűjteményének szürrealista alkotásaiból (Arp, Ernst, Miró, Picasso). A Beyeler Alapítvány e tematikus tárlat keretében a mozgalom egészéről kíván átfogó képet adni, nem csupán a festményeken, hanem szobrokon, tárgyakon és a korszak fotográfiáin keresztül is. Az újabb sikerre garancia a művészek névsora: Hans (Jean) Arp, Hans Bellmer, Salvador Dalí, Giorgio di Chirico, Marcel Duchamp, Max Ernst, Alberto Giacometti, René Magritte, Man Ray, André Masson, Joan Miró, Meret Oppenheim, Francis Picabia, Pablo Picasso és Yves Tanguy.

Szalon 2011/3.