Artportal.hu

Baska Barbara egy veszélyes hulladékok megsemmisítését végző cég arculatát tervezte meg logóval, plakátokkal és animációval. Az arculat közös jellemzője a természeti jelenségekből (vízhullámzás, erek, képletek) alakított szalag és kalligráfia. A tervező paradox módon, az örök természeti körforgás pozitív elemeire utalva, homokóraszerű logót tervezett, ugyanakkor a plakátokon a természetre ható negatív folyamatok (pl. környezetszennyezés) jelennek meg. A diplomamunka jelentőségét az adja, hogy tényleges piaci felkérésre született.

Erdélyi Dániel szintén komplex feladatot végzett, hiszen egy szétszakadt nép legendájához kapcsolódó történethez készített illusztrációkat. A történetet és a misztikus látásmódot a népszerű képregényforma foglalja egységbe. A tervező jól bánik a kép és a szöveg arányával, a látványosság elemeivel. Ebben fontos szerepet kap a kézi rajz és színezése, ennek számítógépes „megmunkálása”, a rajz és egy fotórészlet összedolgozása, melyek révén szintetikus hatások jelennek meg.

Nagy Tamás olyan újszerű kalligráfiát készített kezdetben szabadkézzel, majd számítógéppel, melyben a betűk statikusságát mozgással oldja föl. Ez utóbbit leginkább a flash animáció keretében követhetjük nyomon. A kalligrafikus betűtípusok használatának célja a szöveg képpé alakítása, mely a kiállított plakáton is felfedezhető. A fiatal tervezőt több éves szisztematikus alkotói munkájáért Mauer-díjjal tüntették ki. Ámon György csőszerű betűtípus tervezésével diplomázott, melynek részeként háromdimenziós illusztrációs kísérletet mutatott be. A csőszerű betűtestek térbeli elemként, folyamatos összekapcsolódásban jelentek meg. A tervező technikai felkészültségét a vektorgrafikus programok használata bizonyítja.

Havassy Eszter szintén könyvillusztrációt készített. Saját naplója felhasználásával egy történetet jelenít meg, ahol állatok a főszereplők, akik mozdulatlanságukkal a kiszolgáltatottságukat szimbolizálják. A tervező számítógép segítségével a festői kép finom faktúráit a szöveg és a képi világ összemosásával éri el. Simon Zsófia is illusztrációt tervezett egy észak-amerikai író három novellájához. A történetekben megjelen mitológiai tér vizuális megjelenítésére a tervező egyszerű fekete grafitot használ barnára antikolt lapokon a szabadkézi rajz tónusgazdagságát kihasználva.

Czipor Adrienn Kiss Anna költőnő négysoros versére komponálta munkáját. A munka újszerűségét a többféle alapanyag, mint a papírhulladék, a fényképek, az áttetsző papírok felhasználása, ezek kézi megmunkálása, illetve a változatos könyvészeti megoldások adják. A tervező egyedi kiadványával környezetvédelmi pályázatot is nyert. Bun Zsófia képeskönyve akár három funkciónak is megfelelhet: lehet a tervező saját naplója, egy gyermekkönyv és/vagy az egyetemi évek alatt készített munkáiból összeállított portfólió. A szerző több technikát használ, pl. szabadkézi rajzot, festést, dombornyomást és számítógépes grafikát.

Szenográdi Viktória kártyasorozata óvodásoknak készült oktatási eszköz, számítógépes technika felhasználásával. A kártyák előlapján hétköznapi tárgyak nagyméretű, sematikus képe jelenik meg visszafogott színhasználattal. A kártya hátlapján magyarul, angolul és németül olvasható az ábrázolt tárgy neve, így a nyelvtanárok oktatási segédeszközként alkalmazhatják. Rózsavölgyi Mátyás a pop arthoz nyúl vissza. Sajátosan értelmezve az irányzat társadalmi, fogyasztói kritikáját, megfordítja a kommunikáció irányát. Saját műalkotásait alakítja tömegcikké azáltal, hogy csomagolóanyagként használja fel azokat hétköznapi tárgyakhoz. 

Bíró Adrienne is egyedi látásmódot képvisel, hiszen olyan poháralátéteket, ún. „Kultúralátéteket” készített, melyeken a 20. század egy-egy ismert alkotóját az illető jellegzetes stílusában festette meg. Sajátos módon, a hétköznapi tárgyakon juttatná el a tömegekhez a magasművészetet. . Csík Gyulát korunk megjelenítése inspirálta a Városlakók (játékfigurák) tervezésekor. A termékcsalád a mai magyar társadalom jellegzetes rétegeit ábrázolja. Ezek a figurák nem gyermekjátékok, hanem fiatal felnőtteknek szóló, gyűjthető designer-tárgyak.

Kosztolányi Auguszta egy parfüm csomagolásának formatervét készítette el. Az illóolajat egy kavicsba vájt üvegcse tartalmazza, a záróelem pedig nemesfém bevonatú fémtárgy. Lógóként stilizált szarvasmotívumot tervezett.

Bognár Judit Csendképek sorozatának meghatározó vonása a jellegzetes szemlélődés mint az alkotói állapot kifejezése. Műveire jellemző a kozmikusság, az időtlenség, és a csend utáni vágyódás. Kulinyi Titusz merész kísérletezésbe fogott, hiszen mind témaválasztása, mind az alkalmazott technika újszerű, egyben egyedülálló is. Vízcseppekből szkennelt képet, melyből később sóval emberalakokat formázott, és spektrum fények felhasználásával üvegszobor hatást keltett.

Sokszor és sokan jósolták már meg a Guttenberg-galaxis végét, a könyvek halálát. A végzős tervezőgrafikusok munkái ennek ellentmondani látszanak, hiszen a diplomázók nagy része könyvhöz, illetve papírhoz kötődő munkával jelent meg. Miért? A válasz bizonyára sokféle lehet, ahogy azt a bemutató anyaga is jelzi. Csak az látszik biztosnak, hogy a könyv az egyik legjobb eszköze a fantáziafejlesztésnek, és továbbra is őrzi funkcióját a nemzedékek tudásának átörökítésében.