A Barcsay- teremben rövid ideig volt látható a képgrafikusok diplomakiállítása, és június 12-én, a védés folyamán teljesebb képet kaphattunk a tanulmányok során prioritásként élő szempontrendszerekről is. Körbesétáltunk a Barcsayban, a hallgatók bemutatták a munkákat, beszéltek az előzetes, hozzájuk kapcsolódó tanulmányokról, majd a bizottság feltette kérdéseit, vagy megjegyzéseket fűzött az elhangzottakhoz. A végzősök számára ez a megmérettetés a nyilvános személyes bemutatkozás lehetőségét és egyben nehézségeit hordozta.
Az előadásnál érezhető volt a diplomázók zavara: hogyan mondják el a lényeget úgy, hogy ne legyen túlragozva a téma, ne vesszen el a szabad meggyőződés lehetősége a látogató számára, ugyanakkor tanulságos és előre mutató legyen a koncepció indoklása, magyarázata a tudatos alkotói munka tekintetében? A személyes élményanyag szabad feldolgozása, az egyéni attitűdök változatos megoldásokat eredményeztek, és legtöbb esetben az elgondolás összhangban állt a kivitelezés eszközével. A technikai eljárások magas fokú ismeretének eredményeképp mindenki a szemlélete, a tudása szerint választhatott a grafikai módszerek közül.
Fa Marianna fametszetein érett megnyilatkozással, alapos koncepcióépítéssel találkozunk. Az absztrahálódás folyamata itt tényleges eredményt hoz: tudatos eszköz, nem csupán formális álláspont. Viszonylag2 című munkájában a megformálás módját, a méret meghatározását és a kompozíciós elrendezést alátámasztja a témaválasztás. Dolgozata is rendkívül színvonalas. Bezerédi Zsófia Első mesekönyve az alkalmazott grafika célmeghatározásának irányába mutat, értékes, ötletes megoldási javaslat a gyermekkönyvek kreatív alkalmazhatóságára. Varga Benedek Dinamika című sorozatának erőssége a technikai és a rajzi teljesítmény, a témaválasztás indoklása azonban kissé felszínes viszonyulást tükröz. Vavrik Gergely mezzotintóval a technikából fakadó sajátosságokat emelte ki. Korcsmár Eszter „grafikai ihletésű” sorozata ügyes szerkesztésű festmény, azonban témájának megoldási módja kevéssé invenciózus. Mészáros Viktória üveglapokra helyezett komputergrafikáját ideológiai eszmefuttatással igyekezett megerősíteni, de nem igazán meggyőző az eredmény. Tatai Renáta a sziklás tájegységet természeti tanulmányok és élmények útján választotta tárgyául. Dobó Bianka litográfiáin a kvalitásos megmunkálás figyelemre méltó. Arra a nem kis feladatra vállalkozott, hogy a digitális hangzásvilág képi megfogalmazását vesse papírra, az installálás a kis teremben alátámasztotta a stúdióhangulatot. A zene létrejöttének folyamatát az egyes hangszerek piktogramszerű megjelenítésével igyekezett vizuálisan értelmezni. Mayer Éva grafikai térinstallációja a nőművészet határozott szemléletmódját tükrözi, Diagnózis című alkotása minden elemében alaposan kidolgozott szellemi mű. Az eredeti bemutatóhelyére – az Epreskert nyolcszögletes Kálváriájába – szánva egy 8 darabból álló sorozatot alkot, mely egyes részleteiben és komplexen is komoly, szakrális szimbolikai egységet képező, érzékeny munka.
Mivel a műalkotást jelen esetben előadás és írásos tanulmány egyszerre támogatja, nem kizárólag a mű ereje formálja a gondolatainkat. Ami a kapcsolódó tanulmányokat illeti, átfogóbb képet kapunk a szellemi háttérmunka milyenségéről. Az alkotók önképét, önreflektív munkálkodását elősegítené a kortárs képzőművészettel való elevenebb kapcsolat, az elméleti és történeti ismeretanyag teljesebb tudása. A szakdolgozat előírt metodikájának való megfelelési kényszer pedig akadályozta az értekezések színesebb kibontakozását.
A művészképzések esetében egyfajta bezártságérzéssel járó állapot figyelhető meg, a gyakorlati, a későbbiekben alkalmazható tudásszerzés mikéntjével való foglalkozás is több figyelmet igényelne. A nemzetközi oktatási rendszer, a nemzetközi kultúraközvetítő közeg élénkebb kapcsolatfelvételre hívja a diákokat, mert az egyetemi képzés táptalaj a művésznövendék számára, hogy a szellemi értékekre nyitott, magas szintű kulturális érzékenységgel rendelkező alkotóvá váljék. Fontosnak tartom ezen túl, hogy a modern, társadalmilag vivőerővel rendelkező médiummá válás szempontjából kapjunk reális megmérettetési lehetőséget az európai élvonalban egyaránt. A kulturális menedzsment oktatása ezért lendíthetne a sikeressé válás folyamatán, segítené a szakmai beilleszkedést, helytállást. Ennek eredményessége nyilván az anyagi apparátus stabilitását és az eszmei nyitást is feltételezi. Az ösztöndíj-lehetőségek egyre gyakoribb kihasználása előremutató.