partnereink
EGRY József
EGRY, József
pintor
(Újlak, 15 de marzo de 1883- Badacsonytomaj, 19 de junio de 1951) Es uno de los creadores más originales de la pintura húngara no perteneciente a ninguna corriente artística. Principalmente se asemeja a los pintores “aislados” del arte europeo. Sus padres fueron jornaleros pobres, desde la niñez tuvo que ocuparse él mismo de su subsistencia. Por ese motivo le llegó bastante tarde la oportunidad de realizar estudios artísticos. En 1904 durante un corto periodo estudió en la Academia de Munich y desde 1905 durante un año en París, en la Academia Julian. A partir de 1906, aunque solamente para unos meses, fue alumno de Pál Szinyei y Károly Ferenczy en la Escuela Superior Húngara de Bellas Artes. En 1907 pintó su primer cuadro significativo (Ante el asilo). En 1911 pasó un período más largo en Bélgica, donde le influyeron las obras compactas, con fuerza e impregnadas de la moralidad social de Meunier (Obreros de puerto, Cargadores). Durante la Primera Guerra Mundial siendo soldado enfermó gravemente y de regreso a su país en 1916 se estuvo recuperando en el lago Balaton. El lago le cautivó para toda su vida. Tuvo su residencia permanente desde 1918 en Keszthely y desde 1928 en Badacsonytomaj. Aún participando en la vida artística de la capital (en el Salón Nacional, las exposiciones de la Casa de los Artistas y en la Compañía Gresham), siempre fue el pintor del Balaton. El lago, con sus luces neblinosas y líneas suavemente ondulantes, no significó para él solamente una experiencia visual, un tema o un motivo, sino ante todo se convirtió en un elemento que cambiaría su estilo. Aquí encontró su propio “tono”. En sus pinturas el agua, el sol, la tierra, el árbol y la casa no son ya fenómenos concretos, sino apariciones lumínicas y la proyección de un sentir cósmico del universo. La expresividad de los años 20 (Luces en el Balaton, Tormenta en el Balaton, Pescadores del Balaton) disminuyó más adelante (Luces del Balaton, Apoyante, Sol reflejado en el agua, Eco). El sentimiento social se transformó en humanidad abstracta. Símbolos universales y también personajes bíblicos aparecieron en las escenas del Balaton (San Cristóbal, San Juan Bautista). Ocupan un lugar especial en su arte los autorretratos de expresión dolorosa. Para su estilo particular inventó también una técnica particular, el “óleo-pastel”, una combinación de óleo y pastel. En 1973 se abrió su museo conmemorativo en su antigua casa de Badacsonytomaj. Exposiciones Individuales • 1909: Casa de los Artistas (colección) • 1922: Belvedere (colección) • 1926: Galería Gurlitt, Berlín (colección) • Salón Richter, Dresde (colección) • 1928, 1930 y 1933: Galería Tamás, Budapest (colección) • 1936: Salón Fränkel, Budapest (catálogo) • Salón Salzer en la calle Neumann, Viena (colección) • 1937: Museo Ernst [junto a Jenő Barcsay y Béla Czóbel], Budapest • 1939: Museo Ernst (colección) • 1951: Pinacoteca Metropolitana, Budapest (exposición conmemorativa) • 1957: Exposición Universal, Bruselas • 1958 y 1962: Museo del Balaton, Keszthely • 1966: Museo de Tihany, Tihany • 1968: Museo Thury, Nagykanizsa • 1971: Museo Bakony, Veszprém • Galería Nacional Húngara (exposición conmemorativa, catálogo), Budapest • 1972: Museo de Historia Local, Pápa • 1983: Museo de Tihany, Tihany. Obras en colecciones públicas • Museo del Balaton, Keszthely • Museo Conmemorativo de József Egry, Badacsonytomaj • Pinacoteca Metropolitana, Budapest • Museo Janus Pannonius, Pécs • Galería Nacional Húngara, Budapest. Escritos • Egry breviárium (coordenador: ÉRI, I., prólogo de KERESZTURY, D.), Budapest, 1973 • Egry József arcképe, Budapest, 1980. Bibliografía • RÓZSA, M: A magyar impresszionista festészet, Budapest, 1914 • HEVESY, I.: A posztimpressziunizmus művészete, Gyoma, 1922 • [N. A:]: A Belvedere kiállítása, Magyarország, 10 de diciembre de 1922 • ELEK, A.: Egry József, Nyugat, 1923/3 • KÁLLAI, E.: Új magyar piktúra 1900-1925, Budapest, 1925 • KÁLLAI, E.: Egry József gyűjteményes kiállítása Berlinben, Magyar Művészet, 1926/3 • CSELÉNYI-WALLESHAUSEN, ZS.: Egry József, Magyar Grafika, 1928/11-12 • RABINOVSZKY, M.: Egry József és Medgyessy Ferenc, Nyugat, diciembre de 1928 • PÉTER, A.: A magyar művészet története II, Budapest, 1930 • GENTHON, I.: Az új magyar festőművészet története 1800-tól napjainkig, Budapest, 1935 • YBL, E.: A magyar festőművészet fiatal mesterei, Magyar Művészet, 1935/3 • KÁLLAI, E.: (catálogo, estudio previo, Salón Fränkel, Budapest, 1936) • OLTVÁNYI-ARTINGER, I.: Egry József, Írott kő, 1936/1-2 • KERESZTURY, D.: Egry József, Korunk Szava, 15 de octubre de 1936 • LYKA, K.: A Balaton festője, Új Idők, 1936/18 • TOLNAY, CH.: La peinture hongroise contemporaine, Pécs, 1937 • RADOCSAY, D.: A fény festője, Képes Krónika, 29 de mayo de 1941 • KASSÁK, L.: Vallomás tizenöt művészről, Budapest, 1942 • KERESZTURY, D.: Egy dunántúli festő, Magyar Csillag, 1943/7 • GERLŐTEI, J.: Egry József, Sorsunk, Pécs, 1943/3 • KÁLLAI, E.: Egry József, Új Idők, diciembre de 1945 • SZAUDER, J.: Egry József Badacsonyban, Magyarok, 1945/4 • KASSÁK, L.: Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig, Budapest, 1947 • POGÁNY, Ö. G.: A magyar festészet forradalmárjai, Budapest, 1947 • GENTHON, I.: Egry József, Budapest, 1948 • BERNÁTH, A.: Egry József sírjánál, Szabad Művészet, 1951/7 • OLTVÁNYI-ARTINGER, I.: Egry József halálára, Kis Újság, 24 de junio de 1951 • MARKOS, E.: Egry József emlékkiállítás, Szabad Művészet, 1952/1 • KATONÁNÉ CZOBOR, Á.: Egry József hagyatéka, a Szépművészeti Múzeumban. Anuario del Grupo de Trabajo de Historia del Arte Húngaro, Budapest, 1952 • LYKA, K.: Festészeti életünk a milleniumtól az első világháborúig, Budapest, 1953 • TAKÁTS, GY. (poemas)- EGRY, J. (dibujos): Víztükör, Pécs, 1955 • LYKA, K.: Festészetünk a két világháború között, Budapest 1956 • BOR, P.: Emlékezés Egry Józsefre, Műterem, 1958/4 • HORVÁTH, B.: Egry József, Művészettörténeti Értesítő, 1959/4 • FARKAS, Z.: Egry József, Budapest, 1959 • GERLÓCZY, G.: A magyar képzőművészet Brüsszelben, Magyar Építőművészet, 1959/1-2 • NÉMETH, L.: La peinture de József Egry, Acta Historiae Academiae Scientiarium Hungaricae, 1960 • NÉMETH, L.: Egry József művészetéről, Művészet Történeti Tanulmányok, Budapest, 1961 • SZABÓ, J.: Egry József kiállítása Keszthelyen, Művészet, 1962/10 • LÁNCZ, S.: Problémák az új Egry József irodalomban, Művészettörténeti Értesítő, 1963/1 • LÁNCZ, S.: Egry József, Jelenkor, julio de 1963 • STEINER, L.: Egry Józsefről, Művészet, 1963/11 • LÁNCZ, S.: Egry József alkotásai a Balatoni Múzeumban, Publicaciones de los Museos de la Provincia de Veszprém, 1965 • BERNÁTH, A.: Egry József temetése, Élet és Irodalom, 1965 • KERESZTURY, D.: (catálogo, estudio previo, Museo de Tihany, Tihany, 1966) • LÁNCZ, S.: Egry József kiállítás Tihanyban, Művészet, 1966/9 • RÁCZ, I.: Egry József halálának 15. Évfordulója, Művészet, 1966/6 • TÜSKÉS, T.: Egry József, Látóhatár, 1967/1 • NÉMETH, L.: Modern magyar művészet, Budapest, 1968 • ZALAI TÓTH, J.: Egry József halála, Művészet, 1969/4 • RÁCZ, I.: A badacsonyi Egry-házak, Művészet, 1969/11 • SZÍJ, B.: (catálogo, estudio previo, Galería Nacional Húngara´, Budapest, 1971) • RÁCZ, I.: Egry József Olaszországban, Művészet, 1971/3 • FÓNAY, T.: Egry József Badacsonyban. (1916), Vészprém Megyei Művelődésügyi Szemle, 1972 • RÁCZ, I.: Küzdelem és harmónia Egry József eszmevilágában, Művészet, 1972/3 • BERENC M.: Az ember megújuló világáért. Egry József kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában, Művészet, 1972/4 • HAITS, G.: Egry József emlékkiállítása, Művészet, 1972/4 • HEITLER, L.: Egry József emlékkiállítása a Magyar Nemzeti Galériában, Életünk, 1972/3 • NAGY, T.: Egry József, Élet és Tudomány, 25 de febrero de 1972 • SZABÓ, GY.: Egry József, Élet és Irodalom, 1972/3 • SZÍJ, B.: Egry József munkásságának korai szakasza, Libro de Jubileo del Museo György Thúry de Nagykanizsa, 1972 • NÉMETH, L.: Egry József emlékkiállítása, New Hungarian Quarterly, 1972/47 • ÉRI, I.: Az Egry Emlékmúzeumról (catálogo, estudio previo, Badacsonytomaj, 1973) • KERESZTURY, D.: Egry Józsefre emlékezve, en: Egry József breviárium, Budapest, 1973 • LÁNCZ, S.: Egry József, Budapest, 1973 • RÁCZ, I.: Hódolat Egry Józsefnek, Művészet, 1973/3 • NÉMETH, L.: Egry József teremtő ereje, Somogy, 1974/2 • LÁNCZ, S.: Kompozíciós modellek Egry József életművében, Ars Hungarica, 1974/1 • LÁNCZ, S.: Egry József művészete, Jelenkor, junio de 1976 • HÁRS, É.- ROMVÁRY, F.: Modern Magyar Képtár, Budapest, 1981 • KERESZTNÉ BÁRÁNY, D.: Egry József bibliográfia, Veszprém, 1982 • SZÍJ, B.: Egry József grafikái (catálogo, estudio previo, Museo de Tihany, 1983) • FÓNAY, T.: Egry József badacsonyi évei, Veszprém, 1989 • LÁNCZ, S.: Egry József festészetének korszerűsége, Ars Hungarica, 1994/2.
pintor
(Újlak, 15 de marzo de 1883- Badacsonytomaj, 19 de junio de 1951) Es uno de los creadores más originales de la pintura húngara no perteneciente a ninguna corriente artística. Principalmente se asemeja a los pintores “aislados” del arte europeo. Sus padres fueron jornaleros pobres, desde la niñez tuvo que ocuparse él mismo de su subsistencia. Por ese motivo le llegó bastante tarde la oportunidad de realizar estudios artísticos. En 1904 durante un corto periodo estudió en la Academia de Munich y desde 1905 durante un año en París, en la Academia Julian. A partir de 1906, aunque solamente para unos meses, fue alumno de Pál Szinyei y Károly Ferenczy en la Escuela Superior Húngara de Bellas Artes. En 1907 pintó su primer cuadro significativo (Ante el asilo). En 1911 pasó un período más largo en Bélgica, donde le influyeron las obras compactas, con fuerza e impregnadas de la moralidad social de Meunier (Obreros de puerto, Cargadores). Durante la Primera Guerra Mundial siendo soldado enfermó gravemente y de regreso a su país en 1916 se estuvo recuperando en el lago Balaton. El lago le cautivó para toda su vida. Tuvo su residencia permanente desde 1918 en Keszthely y desde 1928 en Badacsonytomaj. Aún participando en la vida artística de la capital (en el Salón Nacional, las exposiciones de la Casa de los Artistas y en la Compañía Gresham), siempre fue el pintor del Balaton. El lago, con sus luces neblinosas y líneas suavemente ondulantes, no significó para él solamente una experiencia visual, un tema o un motivo, sino ante todo se convirtió en un elemento que cambiaría su estilo. Aquí encontró su propio “tono”. En sus pinturas el agua, el sol, la tierra, el árbol y la casa no son ya fenómenos concretos, sino apariciones lumínicas y la proyección de un sentir cósmico del universo. La expresividad de los años 20 (Luces en el Balaton, Tormenta en el Balaton, Pescadores del Balaton) disminuyó más adelante (Luces del Balaton, Apoyante, Sol reflejado en el agua, Eco). El sentimiento social se transformó en humanidad abstracta. Símbolos universales y también personajes bíblicos aparecieron en las escenas del Balaton (San Cristóbal, San Juan Bautista). Ocupan un lugar especial en su arte los autorretratos de expresión dolorosa. Para su estilo particular inventó también una técnica particular, el “óleo-pastel”, una combinación de óleo y pastel. En 1973 se abrió su museo conmemorativo en su antigua casa de Badacsonytomaj. Exposiciones Individuales • 1909: Casa de los Artistas (colección) • 1922: Belvedere (colección) • 1926: Galería Gurlitt, Berlín (colección) • Salón Richter, Dresde (colección) • 1928, 1930 y 1933: Galería Tamás, Budapest (colección) • 1936: Salón Fränkel, Budapest (catálogo) • Salón Salzer en la calle Neumann, Viena (colección) • 1937: Museo Ernst [junto a Jenő Barcsay y Béla Czóbel], Budapest • 1939: Museo Ernst (colección) • 1951: Pinacoteca Metropolitana, Budapest (exposición conmemorativa) • 1957: Exposición Universal, Bruselas • 1958 y 1962: Museo del Balaton, Keszthely • 1966: Museo de Tihany, Tihany • 1968: Museo Thury, Nagykanizsa • 1971: Museo Bakony, Veszprém • Galería Nacional Húngara (exposición conmemorativa, catálogo), Budapest • 1972: Museo de Historia Local, Pápa • 1983: Museo de Tihany, Tihany. Obras en colecciones públicas • Museo del Balaton, Keszthely • Museo Conmemorativo de József Egry, Badacsonytomaj • Pinacoteca Metropolitana, Budapest • Museo Janus Pannonius, Pécs • Galería Nacional Húngara, Budapest. Escritos • Egry breviárium (coordenador: ÉRI, I., prólogo de KERESZTURY, D.), Budapest, 1973 • Egry József arcképe, Budapest, 1980. Bibliografía • RÓZSA, M: A magyar impresszionista festészet, Budapest, 1914 • HEVESY, I.: A posztimpressziunizmus művészete, Gyoma, 1922 • [N. A:]: A Belvedere kiállítása, Magyarország, 10 de diciembre de 1922 • ELEK, A.: Egry József, Nyugat, 1923/3 • KÁLLAI, E.: Új magyar piktúra 1900-1925, Budapest, 1925 • KÁLLAI, E.: Egry József gyűjteményes kiállítása Berlinben, Magyar Művészet, 1926/3 • CSELÉNYI-WALLESHAUSEN, ZS.: Egry József, Magyar Grafika, 1928/11-12 • RABINOVSZKY, M.: Egry József és Medgyessy Ferenc, Nyugat, diciembre de 1928 • PÉTER, A.: A magyar művészet története II, Budapest, 1930 • GENTHON, I.: Az új magyar festőművészet története 1800-tól napjainkig, Budapest, 1935 • YBL, E.: A magyar festőművészet fiatal mesterei, Magyar Művészet, 1935/3 • KÁLLAI, E.: (catálogo, estudio previo, Salón Fränkel, Budapest, 1936) • OLTVÁNYI-ARTINGER, I.: Egry József, Írott kő, 1936/1-2 • KERESZTURY, D.: Egry József, Korunk Szava, 15 de octubre de 1936 • LYKA, K.: A Balaton festője, Új Idők, 1936/18 • TOLNAY, CH.: La peinture hongroise contemporaine, Pécs, 1937 • RADOCSAY, D.: A fény festője, Képes Krónika, 29 de mayo de 1941 • KASSÁK, L.: Vallomás tizenöt művészről, Budapest, 1942 • KERESZTURY, D.: Egy dunántúli festő, Magyar Csillag, 1943/7 • GERLŐTEI, J.: Egry József, Sorsunk, Pécs, 1943/3 • KÁLLAI, E.: Egry József, Új Idők, diciembre de 1945 • SZAUDER, J.: Egry József Badacsonyban, Magyarok, 1945/4 • KASSÁK, L.: Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig, Budapest, 1947 • POGÁNY, Ö. G.: A magyar festészet forradalmárjai, Budapest, 1947 • GENTHON, I.: Egry József, Budapest, 1948 • BERNÁTH, A.: Egry József sírjánál, Szabad Művészet, 1951/7 • OLTVÁNYI-ARTINGER, I.: Egry József halálára, Kis Újság, 24 de junio de 1951 • MARKOS, E.: Egry József emlékkiállítás, Szabad Művészet, 1952/1 • KATONÁNÉ CZOBOR, Á.: Egry József hagyatéka, a Szépművészeti Múzeumban. Anuario del Grupo de Trabajo de Historia del Arte Húngaro, Budapest, 1952 • LYKA, K.: Festészeti életünk a milleniumtól az első világháborúig, Budapest, 1953 • TAKÁTS, GY. (poemas)- EGRY, J. (dibujos): Víztükör, Pécs, 1955 • LYKA, K.: Festészetünk a két világháború között, Budapest 1956 • BOR, P.: Emlékezés Egry Józsefre, Műterem, 1958/4 • HORVÁTH, B.: Egry József, Művészettörténeti Értesítő, 1959/4 • FARKAS, Z.: Egry József, Budapest, 1959 • GERLÓCZY, G.: A magyar képzőművészet Brüsszelben, Magyar Építőművészet, 1959/1-2 • NÉMETH, L.: La peinture de József Egry, Acta Historiae Academiae Scientiarium Hungaricae, 1960 • NÉMETH, L.: Egry József művészetéről, Művészet Történeti Tanulmányok, Budapest, 1961 • SZABÓ, J.: Egry József kiállítása Keszthelyen, Művészet, 1962/10 • LÁNCZ, S.: Problémák az új Egry József irodalomban, Művészettörténeti Értesítő, 1963/1 • LÁNCZ, S.: Egry József, Jelenkor, julio de 1963 • STEINER, L.: Egry Józsefről, Művészet, 1963/11 • LÁNCZ, S.: Egry József alkotásai a Balatoni Múzeumban, Publicaciones de los Museos de la Provincia de Veszprém, 1965 • BERNÁTH, A.: Egry József temetése, Élet és Irodalom, 1965 • KERESZTURY, D.: (catálogo, estudio previo, Museo de Tihany, Tihany, 1966) • LÁNCZ, S.: Egry József kiállítás Tihanyban, Művészet, 1966/9 • RÁCZ, I.: Egry József halálának 15. Évfordulója, Művészet, 1966/6 • TÜSKÉS, T.: Egry József, Látóhatár, 1967/1 • NÉMETH, L.: Modern magyar művészet, Budapest, 1968 • ZALAI TÓTH, J.: Egry József halála, Művészet, 1969/4 • RÁCZ, I.: A badacsonyi Egry-házak, Művészet, 1969/11 • SZÍJ, B.: (catálogo, estudio previo, Galería Nacional Húngara´, Budapest, 1971) • RÁCZ, I.: Egry József Olaszországban, Művészet, 1971/3 • FÓNAY, T.: Egry József Badacsonyban. (1916), Vészprém Megyei Művelődésügyi Szemle, 1972 • RÁCZ, I.: Küzdelem és harmónia Egry József eszmevilágában, Művészet, 1972/3 • BERENC M.: Az ember megújuló világáért. Egry József kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában, Művészet, 1972/4 • HAITS, G.: Egry József emlékkiállítása, Művészet, 1972/4 • HEITLER, L.: Egry József emlékkiállítása a Magyar Nemzeti Galériában, Életünk, 1972/3 • NAGY, T.: Egry József, Élet és Tudomány, 25 de febrero de 1972 • SZABÓ, GY.: Egry József, Élet és Irodalom, 1972/3 • SZÍJ, B.: Egry József munkásságának korai szakasza, Libro de Jubileo del Museo György Thúry de Nagykanizsa, 1972 • NÉMETH, L.: Egry József emlékkiállítása, New Hungarian Quarterly, 1972/47 • ÉRI, I.: Az Egry Emlékmúzeumról (catálogo, estudio previo, Badacsonytomaj, 1973) • KERESZTURY, D.: Egry Józsefre emlékezve, en: Egry József breviárium, Budapest, 1973 • LÁNCZ, S.: Egry József, Budapest, 1973 • RÁCZ, I.: Hódolat Egry Józsefnek, Művészet, 1973/3 • NÉMETH, L.: Egry József teremtő ereje, Somogy, 1974/2 • LÁNCZ, S.: Kompozíciós modellek Egry József életművében, Ars Hungarica, 1974/1 • LÁNCZ, S.: Egry József művészete, Jelenkor, junio de 1976 • HÁRS, É.- ROMVÁRY, F.: Modern Magyar Képtár, Budapest, 1981 • KERESZTNÉ BÁRÁNY, D.: Egry József bibliográfia, Veszprém, 1982 • SZÍJ, B.: Egry József grafikái (catálogo, estudio previo, Museo de Tihany, 1983) • FÓNAY, T.: Egry József badacsonyi évei, Veszprém, 1989 • LÁNCZ, S.: Egry József festészetének korszerűsége, Ars Hungarica, 1994/2.
