A város egyik legrégebbi épületében működő múzeumban barátságos, vendégszerető légkör fogadja a látogatókat. A kiállítások képet adnak arról, hogy az őslakos református földművelők, a betelepülő katolikus iparosok, az izraelita kereskedők, továbbá az értelmiségiek, művészek hogyan alakították, gazdagították a város képét. Ez a múzeum azt szeretné sugallni az embereknek, hogy – akár szülőföld (Török Ignác, Sík Sándor), akár szecesszió (Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Remsey Jenő) vagy menedék (Ambrus Zoltán, Brüll Adél, Ottlik Géza) -  jó Gödöllőn élni. 

A múzeum anyagát 1952-ben kezdte el gyűjteni Heltai Miklós történelemtanár a diákjaival. Az iskolaszintű kiállítás kereteit kinőve 1978-ban értek meg az intézményesülés feltételei, ekkor hozták létre a Helytörténeti Gyűjteményt Polónyi Péter vezetésével.

Gödöllő Város Önkormányzata 1998-1999-ben felújította a Városi Múzeum műemlék épületét az udvarán működő városi piaccal együtt. A felújítás során felfedezett festett, keretes tájképekkel díszített barokk szoba megnövelte a múzeum értékét és a helytörténeti kiállítás érdekességét. Nem csupán az épület újult meg, az intézmény is nagy lehetőségeket kapott. Két és félszeresére nőtt a múzeum területe, különváltak a közönségterek és a háttérmunka helyszínei, valamint az adminisztráció.

A felújított épületegyüttes (múzeum-piac objektum) több belföldi és nemzetközi építészeti elismerésben részesült. A múzeum 2001-ben elnyerte "Az év múzeuma 2000" szakmai kitüntetést, 2002-ben pedig a Gödöllő Városért-díjat. A Gödöllői Művésztelep 2005. szeptemberében Magyar Örökség Díjat kapott, amelyet a Gödöllői Városi Múzeum vett át.

A gyűjtemény legjelentősebb darabjait négy állandó kiállítás, valamint – külső kiállításként - a Máriabesnyői Mária Múzeum mutatja be.

GÖDÖLLŐ, A NYITOTT VÁROS

Helytörténeti kiállítás. Gödöllő a 18. században a Grassalkovich-uradalom központja volt, az 1867-es kiegyezés után pedig koronauradalom lett. A kiállított történeti tárgyi emlékek és dokumentumok ezeket a korszakokat idézik meg. A legtöbb tárgyi anyag a 20. század elejéről maradt, amikor Gödöllő divatos királyi nyaralóhely volt. A festett keretes tájképekkel díszített barokk szoba a helytörténeti kiállítás külön érdekessége.

A GÖDÖLLŐI MŰVÉSZTELEP (1901-1920)

Képző- és iparművészeti kiállítás. A gödöllői művésztelep (1901-1920) a magyarországi szecesszió egyetlen szervezett társulása volt. A telep központját a szövőműhely képezte, melynek termékei alapozták meg az európai hírnévre szert tett gödöllői szőnyeg fogalmát. A témakörben országos gyűjtőkörrel rendelkező Gödöllői Városi Múzeum kiállítása az összművészet jegyében alkotó gödöllői mesterek sokoldalú munkásságát mutatja be. 

ZSIVAJGÓ TERMÉSZET

Természetrajzi és vadászattörténeti kiállítás. A Gödöllői dombvidék vadállományáról, neves vadászterületeiről már a történelmi múltban is híres volt. A kiállítás a Gödöllői Tájvédelmi Körzet változatos élőhelyei közül hármat kíván bemutatni. A dioráma nagyobb része a gyertyános tölgyes élővilágát szemlélteti a jellemző emlős- és madárfajokkal, mellette a tisztásokkal váltakozó nyílt mocsarasodó erdő világa és a nyílt vizű nádas tó látható.

A magyar cserkészet története 1910-től napjainkig

Történeti kiállítás.  Gödöllőt történelmi múltja predesztinálja arra, hogy ma is a magyar cserkészet központja legyen. 1933-ban itt rendezték a fiúcserkész világtalálkozót (jamboree), 1939-ben a leánycserkész világtalálkozót (Pax Ting), itt állítottak cserkészszobrot 1943-ban és itt nyugszik a máriabesnyői temetőben gróf Teleki Pál miniszterelnök, főcserkész cserkészliliomos kereszt alatt, sírja a magyar cserkészet kultuszhelye. A budapesti országos cserkészgyűjtemény és a gödöllői  múzeum anyagából 2009. október 20-án állandó kiállítás nyílt a Gödöllői Városi Múzeumban.

MÁRIABESNYŐI MÁRIA MÚZEUM

Egyháztörténeti kiállítás. A korábbi kezdeményeket folytatva, a kapucinusok 1989-es máriabesnyői visszatérése után a gyűjteményt Nagy László Tamás (1955–2000) rendfőnök gondozta és gyarapította tovább,  kialakítva a máriabesnyői kapucinus kolostor udvarán a Mária Múzeumot. 

A létszámban erősen megfogyatkozott kapucinusok 2002-ben elhagyták Máriabesnyőt, majd a Máriabesnyői Katolikus Plébániahivatal fölkérésére a Gödöllői Városi Múzeum egy  új állandó kiállítást épített föl Máriabesnyőn, amely 2008 augusztusában nyílt meg. A kapucinusok máriabesnyői működésének írott és tárgyi emlékeit, valamint a máriabesnyői búcsújáró hely Mária-kultuszát mutatja be az állandó kiállítás.

A város történetének kulturális értékeit bemutatandó a múzeum két városnéző programot kínál:

IRODALMI TÚRA GÖDÖLLŐN

Léda-villa, Brüll Adél (1872-1934) háza

Batsányi u. és Hajnóczy u. sarka

Ambrus Zoltán (1861-1932) nyaralója

Lovarda u. 6.

Sík Sándor (1889-1963) háza

Isaszegi út 42.

Németh László (1901-1975) háza

Podmaniczky u. 1/A.

Ferdinandy György (1935-) háza

Podmaniczky u. 45.

Ottlik Géza (1912-1990) háza

Köztársaság út 63.

Túravezető: G. Merva Mária irodalomtörténész

A túra időtartama: két óra

Ára:1.000 Ft/fő

Időpont: hétfő, kedd, csütörtök, péntek 8 és 16 óra között

Előzetes bejelentkezéssel, minimum 10 fő esetén

SZECESSZIÓS  TÚRA

A gödöllői művésztelep (1901-1920)

eredeti helyszínein: (1 km-re a múzeumtól)

A múzeumi művésztelepi kiállítás
Nagy Sándor háza
Belmonte Leo háza
Körösfői-Kriesch Aladár háza
A szövőiskola épülete
Remsey Jenő háza
A kortárs gödöllői iparművészek alkotóháza

Idegenvezetést biztosítunk magyar nyelven

Legalább 10 fő esetén, előzetes bejelentkezés alapján

Ára : 1.000 Ft/fő

Jelentkezés: Gödöllői Városi Múzeum - 2100 Gödöllő,

Szabadság tér 5.

Tel: 28/422-002 és 06-20-469-0869

(Tóbiás Csaba, programfelelős)

e-mail: gmuzeum.g@gmail.com