Nagyatádon 1975-ben hoztak létre magyar és nemzetközi művészekkel működő faszobrász alkotótelepet. A művészek kezdeményezését az 1970-es évek során Hamvas János tanácselnök karolta fel. A telep tradicionális kapcsolódási pontjait a somogyi népművészet fafaragó hagyományai alapozták meg, ipari hátterét a Somogyi erdőgazdaság üzemei adták. A ~ kifejezetten a fával dolgozó szobrászok műhelyévé vált. Az Alkotótelep szakmai irányítását végző Művésztelepi Albizottság meghívásos rendszerben működő pályáztatás során választotta ki az éves alkotóidények résztvevőit. A szimpóziumok megrendezését a rendszerváltásig Nagyatád város és a Somogy Megyei Tanács biztosította. Az elkészült alkotások egy állandóan nyitva tartott szabadtéri múzeumban tekinthetők meg. A 20 hektáros szoborpark a Rinya patak és a Malom árok mellett terül el. Fennállása alatt 130 köztéri szobormű készült el, közülük több mint száz ma is látható – elsősorban az alkotótelep területén, ill. Nagyatád parkjaiban, de a környező településeken is elhelyeztek néhányat. A kezdeti, kísérleti évek után 1978-tól Nagyatád a strukturalista – koncept és land art művészeti kísérletek egyedülálló kísérleti terepévé vált a monumentális faszobrászat terén. (Farkas Ádám: Ködkarcoló; Gulyás Gyula: Térképzés) A szocialista művészetpolitika által a tűrt, illetve tiltott művészeti megnyilvánulások közti cenzori különbségtételre Pauer Gyula 1978-as tevékenysége szolgáltatott ürügyet (Tüntetőtábla-erdő).
Irod.: P. Szűcs J.: A Nagyatádi Szobrász Alkotótelep első nyara, Kritika, 1975/11.; S. Nagy K.: A nagyatádi Faszobrász Művésztelep és Szimpozion, M. Ép., 1976/3.; Tüskés T.: Képzőművészek műhelyében. (Alkotótelep), Jelenkor 1977/3.; Laczkó A.: Két évad a nagyatádi alkotótelepen, Somogy, 1978/2.; L. Menyhért L.: Művészeti nyitottság vagy célirányos tevékenység?, MŰV, 1978/11.; Troszt T.: A térdeplő darazsak esete. Intersymposion Nagyatád, Somogy, 1983/1.; Lóska L.: Faszobrok a szabadtéren, ÚM, 1996/11.; Géger M.: ~, in: Nagyatád és a Rinya mente, 2000. (Forrás: ©KMML, Géger Melinda)
Az alkotótelep adatai
Alapítás éve: 1974
Cím: 7500 Nagyatád, Baross Gábor u. 2.
Levelezési cím: 7501 Nagyatád, Pf.: 28
Telefon: 06-82/553-320
Fax: 06-82/351-497
E-mail: muvelodesihaz@nagyatad.hu
Adószám: 15399038-2-14
Bankszámlaszám: 10403954-39511294-00000000
Szakmai vezetés: Pallag Katalin
Az alkotótelep működése
Időpont: Időszakos. Az alkotótelep a Nagyatádi Művelődési Ház igazgatója által meghatározott időszakokban és időtartamban működik: a Nagyatádi Szoborpark állandóan, szabadon és díjmentesen látogatható szabadtéri gyűjtemény a város délkeleti szélén, önkormányzati tulajdonú, 16 hektáros területen.
Jelentkezés: Az alkotótelepre jelentkezés és részvétel feltételeit a Nagyatádi Művelődési Ház igazgatója alkalmanként határozza meg.
Kapcsolódó programok
A társalgóban, a műhelyben és a különleges szépségű szoborparkban lefolytatható beszélgetések, tapasztalatcserék mellett a szimpózium résztvevői kirándulásokon, baráti esteken, pinceszereken ismerkedhetnek meg a szelíd belső-somogyi táj történetével, értékeivel, lakóival. A szimpózium résztvevői általában ellátogatnak a dunántúli városok múzeumaiba, művésztelepeire, természeti és történelmi nevezetességeihez. (Pécs, Villány, Siklós, Szigetvár, Kaposvár, Bárdudvarnok, Barcs, Csurgó, Lenti, Zalaegerszeg, Balaton.)
Az alkotótelep szolgáltatásai
A Nagyatádi Szoborpark műhelyében famegmunkálásra használatos, különböző gépek, eszközök, szerszámok állnak a szobrászok rendelkezésére, továbbá átlag 40 cm átmérőjű, 500 cm hosszúságú tölgyfarönköket biztosítanak a szervezők a munkához.
A műhely melletti, kétszintes művészházban 8 fekhely, konyha, WC, 2 fürdőhelyiség, egy társalgó biztosítja a tábori körülményeket a résztvevők számára. A szoborparktól 2 km-re szállásra és étkezésre alkalmas panzió és szálloda, hotelszolgálatot nyáron is nyújtó kollégium is igénybe vehető.
Szakmai management
A Nagyatádi Nemzetközi Faszobrász Alkotótelep 25 évének fotódokumentációja a fenntartó Nagyatádi Művelődési Házban tekinthető meg, a szakmai értékelést dr. Géger Melinda, Lóska Lajos és Wehner Tibor művészettörténészek készítették el a fenntartó számára, közzététel céljából. A kézirat és egyéb dokumentáció szintén a művelődési házban tanulmányozható.