A Nemzetközi Győri Művésztelep a magyar alkotótelepi mozgalom jelentős szereplője, az ország egyik legrégebbi nyári alkotó telepe. A 70-es évek második felétől napjainkig a magyar képzőművészet kiemelkedő művészei dolgoztak itt, mint Bohus Zoltán, Csiky Tibor, Nádler István, Fajó János, Trombitás Tamás, ef Zámbó István, Galántai György, Gaál Tamás, Várnagy Ildikó, Sass Valéria, Harasztÿ<#y:> István, Váli Dezső, Koronczi Endre, Lévay Jenő stb. 1969-ben Városi Tanács alapította azzal a céllal, hogy a dunántúli festőművészek és rajztanárok jelenlétükkel és műveikkel „színesebbé” tegyék a helyi képzőművészeti életet. A művésztelep állandó otthona a Győri Tanítóképző kollégiuma volt, vezetője az iskola tanára, Góczán Károly. A 70-es évek közepén Győrbe települt képző- és iparművészek kezdeményezésére 1979-ben, az ún. RÁBA Symposium megrendezésével az MSZMP Győr Városi Végrehajtó Bizottsága a táblaképfestő tábort szobrászati és iparművészeti alkotóteleppé alakította át. A művészek számára a helyi vállalatok, ipari szövetkezetek adtak lehetőséget a különböző anyagokkal és ipari eljárásokkal való kísérletezésre. A telep első fénykora erre az időszakra esett. A résztvevőket az MKISZ, a Művészeti Alap és a Lektorátus javaslata alapján választották ki. A ~et 20 tagú társadalmi bizottság szervezte a Városi Tanács főtanácsosa, Finta Lajos vezetésével, állandó titkára Góczán Károly, művészeti vezetője Illés Csaba iparművész volt. A működést a Városi Tanács finanszírozta. A művészek évente egy-egy munkát a városnak ajándékoztak, amely a művésztelepi gyűjtemény magja lett. A 80-as években Győr testvérvárosainak művészeivel nközivé bővült az alkotók köre. 1991 és 1993 között új szervező bizottság alakult, az alkotómunka fő bázisa a Grafikai Műhely lett. A résztvételi lehetőséget pályázat útján lehetett elnyerni. A rövid és látványos fellendülést a vezetés- működtetés teljes decentralizálása követte. A szervezést a Városi Polgármesteri Hivatal Kult. Irodája végezte, a működtetést a Petőfi Sándor Városi Műv. Közp. kapta feladatul, a művészeti vezető Ézsiás István szobrász lett. Tevékenységének legfőbb eredménye a művésztelepi szoborpark létrehozása volt. 1995-től a Városi Művészeti M. végzi a művésztelepi gyűjtemény gondozását, és az éves záró kiállítások megrendezését. A 30. évforduló alkalmából retrospektív kiállítás nyílt a művésztelepi alkotásokból (Városi Művészet M. Képtára, 1998) és elindult egy önálló kiállításokból álló sorozat a legjelentősebb résztvevők munkásságának bemutatására. 1997-től a ~ meghívásos rendszerűvé vált, a meghívandó művészekről 1999-től a M. dönt. A ~ teljeskörű szervezése, vezetése is a Városi Művészeti M. irányítása alá kerül. (Forrás: ©KMML, Nagy Molnár Miklós)