Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep - Kecskemét

Vezető: ifj. Gyergyádesz László az Alkotóműhely igazgatója
Vezetőhelyettes: Pap Gábor, az Alkotóműhely művészettörténésze


1975 nyarán indult mint szovjet–magyar alkotótelep, majd a 80-as évektől nközivé vált (angol, spanyol, kínai, német stb. résztvevők). Alapítója Kátai Mihály (80-as évek közepéig művészeti vezető) volt, aki ideáival, művészeti tevékenységének irányával már az előzmény, a kecskeméti zománcgyári kísérletek idején erőteljes hatással volt a környezetében alkotó művészekre. A kecskeméti alkotótelepek 1975 óta egyre inkább a hazai (és másokkal együtt az európai) zománcművesség központjává vált. A zománcozással próbálkozó magyar alkotók több mint 50 százaléka legalább egyszer már dolgozott itt. 1975–1981 között a telep programjainak mindegyike az építészethez kötődött (pl. monumentális murális zománcművek tervezése, „tájékoztató formák” – színes zománcos konzolos utcatáblák). 1981-ben Kátai reagálva az alkotótelepet ért támadásokra, egy „kecskeméti zománcműves műhely” kialakítását tűzte ki célul, a meghirdetett műhely egy ideig még az alkotótelepen belül működött, önálló fakultatív programokat kínálva tagjai számára, amelyek jól láthatóan az ún. „kecskeméti zománceljárás” továbbfejlesztéséhez kapcsolódtak. 1984-ben létrejött a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely, amely ettől kezdve a telepek házigazdája és szakmai háttere lett. Erre is támaszkodva kialakult a magyar alkotók között egy „törzsgárda” (pl. Stefániay Edit, Morelli Edit, Hévizi Éva, Báron László), akik mintegy fő vonalat, tendenciát hoztak létre. Az ún. „kecskemétiség” a magyar kortárs művészeti irányzatok közül leginkább a Makovecz Imre és Csete György nevével fémjelzett magyar organikus építészettel vethetőek össze. Ennek a vonalnak az elindítója Kátai Mihály volt, majd a 80-as évek végétől Turi Endre lett kiemelkedő képviselője. Az általuk képviselt és a kecskeméti alkotótelep művészeti helyét meghatározó áramlat a mitologikus tematikát, a népművészeti és zománctechnikai tradíciók felélesztését, művészi továbbalkotását részesíti előnyben.
Díj: 1994: Magyar Művészetért-díj.
Vcsk: (válogatott) 1990: Csók István G.; 1992: Észak-Csehországi M., Liberec és Kunstm., Skive (DK); 1995: Conseil General de la Vienne, Poitiers (FR); 2004: 30 éves a Kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep 1975–2004.
Irod.: Az Nközi Zománcműv. Alkotótelepek katalógusai 1985–1993 (magyarra fordított külföldi szakirodalommal); ifj. Gyergyádesz L.: A kecskeméti Nközi Zománcműv. Alkotóműhely, Magyar Múzeumok, 1998/1; ifj. Gyergyádesz L.: Kortárs magyar zománcműv. Kecskeméti Képtár, 1998; ifj. Gyergyádesz L.: Kortárs magyar zománcműv. MI, 1998/2.; ifj. Gyergyádesz L.: Szín-játék. Kortárs magyar zománcműv., Magyar Művészeti Fórum, 1999/6.; Pap G.–Gyergyádesz L.: Nközi Zománcműv. Alkotóműhely állandó kiállításának vezetője, Kecskemét, 1999. (Forrás: ©KMML, ifj. Gyergyádesz László)