Valószínűleg a jugoszláviai, részben magyarok lakta Vajdaságban kezdődött az 1950-es évek elején az a művészeti mozgalom, melyben egy helyen bizonyos időre számos művész gyűlt össze, és közösen végezték alkotómunkájukat. Ez a művésztelepi vagy szimpózium-mozgalom az 1960-as, 1970-es években teljesedett ki, de kezdetét itt találjuk meg, s a résztvevő alkotók nagyobb hányada magyar nemzetiségű volt. Elsőként a
Zentai Művésztelep alakult meg 1952-ben. Alapítója és szervezője az ottani Múzeum és annak igazgatója, Tripolszky Géza. Hosszú ideig kötetlen volt az együttmunkálkodás, majd 1970-től, a támogató mezőgazdasági kombinát hatására és a környező szocialista országokban uralkodó szocreál szemlélet ellenében, minden évben egy-egy konkrét mezőgazdasági tevékenység lett az alkotótábor munkájának konkrét témája: kukoricatermesztés, disznóhizlalás, paprikatermesztés stb. A Jugoszláviában az 1970-es években tapasztalható kulturális liberalizmus következtében azonban a telepi munka résztvevői az adott tematikát egyáltalán nem a szocialista realizmus szellemében, hanem pop-artosan vagy groteszk szimbolizmussal dolgozták föl.
» Zentai Művésztelep 1965-től szoros kapcsolatot tartott Hódmezővásárhellyel, s számos vásárhelyi művész dolgozott nyaranta Zentán. 1953-ban indult a
» Topolyai Művésztelep. Itt nyáron és télen volt egy-egy kurzus, amelyen képzőművészek mellett írók, művészettörténészek és színészek is részt vettek. Alapító vezető 1953-tól 1960-ig Dévics Imre volt. A művésztelepnek a várostól 4 km-re saját alkotóháza (Zobnatica) és a városban képtára van. A
Becsei Művésztelep 1954-ben alakult, kizárólag vajdasági képzőművészek számára.
Écska (Zrenjanin, YU) művésztelepe 1956-ban indult.
Kishegyesen 1959-ben csak kerámiával foglalkozó alkotótábort alapítottak. (Borkovac, YU) művésztelepe 1966-ban indult, de néhány év múltán meg is szűnt, s volt még a területen néhány alkotótábori kísérlet. Részben a tartományban zajló művésztelepi tevékenység összefogására, szervezésére és dokumentálására, ill. a nemzetközi művésztelepi kapcsolatok lebonyolítására alakult meg 1962-ben a
» Szabadkai Képzőművészeti Találkozó (Likovni Susret Subotica, YU), mely nevével ellentétben nem esemény, hanem szervezet. Létrehozója Szilágyi Gábor volt. A találkozó székháza a Raichl J. Ferenc tervezte szecessziós műemléképület, amelyben az állandó gyűjtemény és kiállítóterem is található.
IrodalomDÉVICS I.:
A bácstopolyai művésztelep, Forum (Újvidék), 1962
IPACS J.:
A topolyai művésztelep húsz éve, Szabadka, 1973
KRALJEVIC, L.:
A becsei művésztelep, 1964
BUKINAC, L.:
A becsei művésztelep huszadik kiállítása, 1973
Vajdasági művésztelepek, Szabadka, 1973.
(Pogány Gábor)