építész, iparművész, festő
(Temesvár, 1868. február 1.–Budapest, 1932. február 2.)
Tanulmányait a budapesti Műegyetem építész karán kezdte 1886-ban. Egyetemi évei alatt festészettel is foglalkozott, mestere
» Székely Bertalan és
» Lotz Károly volt. Az építész diploma megszerzése után párizsi tanulmányutat tett, majd szakmai gyakorlaton vett részt Bécsben F. Fellner és H. Helmer építész irodájában, amely színházépítkezésekre specializálódott. Hazatérve
» Hauszmann Alajos irodájában helyezkedett el, és Kallina Mór építész mellett részt vett a Budai Várban épülő (azóta elpusztult)
Honvédelmi Minisztérium és
Honvéd Főparancsnokság, a
Budai Vigadó és a
Szent Gellért-emlékmű munkáiban. 1899-ben a Szépművészeti Múzeum pályatervén harmadik díjat nyert. Első önálló épülete, az erős lechneri hatást mutató
Babochay-villa (1905) a Hősök terén, a Műcsarnok oldalán, az Andrássy út sarkán áll, erősen átépítve. A népi építészet formajegyeit hordozza a Kós Károly
-kör elgondolásaival rokon, a Kis-Svábhegy déli oldalára tervezett összefüggő villanegyed, amelyet 1910–13 között épített fel. A lakóházak két-három – egyéni igény szerint variált – alaprajzi típust követnek. A külsőleg még nem teljesen letisztult megjelenésű lakóházaknak a funkciót szem előtt tartó belső tagolása már a modern építészet felé mutat. 1913-ban megbízást kapott Budapesten a
Fasori református templom építésére, amelynek belsőépítészeti munkáit is maga végezte. Az egyterű magyar középkori templomokra emlékeztető épület főhomlokzatát modern majolika berakás díszíti, centrális elrendezésű görögkereszt terét kupola fedi. A belső tér fehérségét népi-szecessziós ornamentika oldja. Ez a részletformáiban és térkiképzésében is sikerült alkotás nemcsak ~ életművében kiemelkedő, hanem a 20. század eleji építészet egyik főműve is. Az első világháború éveit követően 1923-ban újabb templomot tervezett a
Városmajorban, amelynek kialakítása leginkább
» Kós Károly zebegényi templomára emlékeztet. A kis római katolikus templom terveiben az erdélyi népi építészeti formák ötvöződnek a magyar középkori templomépítészettel. A mellette álló nagyobb, modern megjelenésű templomot már fiával, Bertalannal együtt építette. A festőként és belsőépítészként is jelentős ~ érdeme, hogy épületei összekapcsolják a szecessziós ízű népies törekvéseket és a modern formavilágú építészetet.
Irodalom
Dercsényi B.: Árkay Aladár, Budapest, 1967 • Merényi F.: A magyar építészet 1867–1967, Budapest, 1970 • Rév I.: Építészet és enteriőr a magyar századfordulón, Budapest, 1983.
(Muladi Brigitta)