partnereink
CZETTER Sámuel
rézmetsző
(Felpéc, 1765–Oroszország, 1820 után)
Kora legjelesebb, külföldön is elismert hazai rézmetszője. 1783-tól a bécsi képzőművészeti akadémián Jakob Schmutzernél tanult. Számos művelt, felvilágosult irodalmár és tudós kortársa támogatta – a bécsi Hadi és Más Nevezetes Történetek szerkesztőin, Görög Demeteren és Szekeres Sámuelen kívül például Kovachich Márton György történésztől és Kazinczy Ferenctől is kapott megrendeléseket. Írókról (Bárótzi Sándor, Dugonics András), tudósokról (Schedius Lajos), főnemesekről (Esterházy Miklós, Teleki Sámuel) készített pontozó modorú arcképei mellett a magyar koronát és tartozékait ábrázoló pontos, világos rajzú rézmetszetét (1790) és mitológiai tárgyú munkáját is ismerjük: a neves barokk festő, Franz Anton » Maulbertsch Vénusz diadala című alkotását rézmetszetben sokszorosította. 1798-ban Széchényi Ferenc portréját készítette el. Mivel a budai egyetemi nyomdában nem kapott tartós megbízást, 1807-ben Oroszországba költözött, ahol a pétervári egyetem természettudományi múzeumának rézmetszőjeként tevékenykedett.
Irodalom
Rózsa Gy.: Czetter Sámuel. Egy magyar rézmetsző a 18–19. század fordulóján, Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1952, Budapest, 1953. 97–139. • Művészet Magyarországon 1780–1830 (kat., szerk.: Szabolcsi H.–Galavics G.), Budapest, 1980. 179–180.
(Papp Júlia)