partnereink
FESZTY Árpád
festő
(Ógyalla, 1856. december 24.–Lovrana, 1914. június 1.)
Képzőművészeti tanulmányait 1874-től a müncheni, majd 1880–81-ben a bécsi akadémián folytatta, ahol kétszer is díjat nyert. 1880-ban a Golgota, 1884-ben a Bányaszerencsétlenség című festményével aratott sikert (Magyar Nemzeti Galéria). Sirató asszonyok Krisztus sírjánál című alkotásáért, mely Árpád győzelme Szvatopluk felett Bánhidán és Zoltán eljegyzése Hamzsával, Mén-Maróth lányával című történelmi képével együtt a millenniumi kiállításon is szerepelt, 1889-ben Állami Nagy Aranyérmet kapott. A magyarok bejövetele című, 1800 m2 felületű, az európai panorámaképek hagyományát követő körképének (1892–94) megfestésében több művésztársa (» Mednyánszky László, Pállya Celestin, Vágó Pál stb.) részt vett. Az apósának, Jókai Mórnak javaslatára elkészített monumentális műalkotáson a történeti ábrázolások mellett életképi jelenetekkel és tájképi részletekkel is találkozunk. A hangok eredetét ábrázoló kilenc falképe az Operaház előcsarnokát díszíti. 1899–1902 között Firenzében élt, itt készítette el Krisztus siratása című festményét. Tagja volt a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács festőművészeti és építőművészeti szakosztályának, ill. az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat választmányának, 1906-ban a rajzoktatási felügyelő bizottság élére nevezték ki.
Irodalom
Gárdonyi G.: Krisztus temetése: magyarázó szöveg Feszty Árpád hármas képéhez, Budapest, 1902 • A magyarok bejövetele (tan.: Trogmayer O., bev.: Göncz Á.), Budapest, 1992 • Szűcs Á.–Wójtowicz M.: A Feszty-körkép, Budapest, 1996 • Feszty M.: Feszty Árpád élete és művészete, Budapest, 1999.
(Papp Júlia)