partnereink
Gresham-kör
A két világháború közötti magyar művészet meghatározó jelentőségű, ugyanakkor laza csoportosulása. A húszas évek közepén előbb a Centrál, majd később a Gresham kávéházban összegyűlt baráti társaság, ez utóbbi helyről kapta a nevét. Négy legfontosabb képviselője, » Bernáth Aurél, » Pátzay Pál, » Berény Róbert és » Szőnyi István munkásságának közös vonása az avantgárd indulás, a kiábrándulás, majd a visszatérés a posztimpresszionizmus eszköztelenebb, a látvány szerepét jobban tiszteletben tartó művészetéhez; 1945 után tudatosan igyekeztek a nálunk modernebb próbálkozásokat háttérbe szorítani. Intellektuális beállítottságukból adódóan készséggel vállalták a szellemi arisztokrácia attitűdjét, az elefántcsonttornyot. A társaság többi tagját is a húszas években bekövetkezett művészi válság és az ebből kilábalni akarás kapcsolta össze. Művészeken (Berény Róbert, Szőnyi István, Pátzay Pál, Bernáth Aurél, » Egry József, Szobotka Imre, Vass Elemér) kívül művészettörténész és kritikus (Genthon István, Oltványi-Ártinger Imre) tartozott a társasághoz, amely nem alakított ki egységes stílust. Bernáth Aurél a látvány szerepének visszaállítására törekedett; ennek példája Festőnő (1931, Magyar Nemzeti Galéria) című képe. A szobrász Pátzay Pál egyfajta klasszicista eszményt követett (Huszáremlékmű, 1939, Székesfehérvár). Berény Róbert hosszabb kihagyás után megfestett kitűnő vászna, a Csellózó nő (1928, Magyar Nemzeti Galéria) a posztimpresszionista látványfestészetet idézi. Szőnyi István visszahúzódva Zebegénybe időtlenséget, meditatív nyugalmat sugárzó vásznakat festett. A harmincas évektől a ~ meghatározó szerepet játszott » Szinyei Társaságban, s nézeteit a Magyar Művészet folyóiratban, ill. az Ars Hungarica könyvsorozatban juttathatta kifejezésre.
Irodalom
Bernáth A.: A Múzsa Udvarában, Budapest, 1967 • Ferenczy B.: Írás és Kép, Budapest, 1961 • Magyar Művészet 1919–1945 (szerk.: Kontha S.), Budapest, 1985 • Oltványi I.: Művészeti krónika, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1991 • Pátzay P.: Alkotás és szemlélet, Budapest, 1967 • Andrási G.–Pataki G.–Szücs Gy.–Zwickl A.: Magyar képzőművészet a 20. században, Budapest, 1999, 87–96. • Gábor E.–Prakfalvi E.–Sisa J.–Szabó J.: Magyar művészet 1800-tól napjainkig, Budapest, 2002.