Artportal.hu

1747-től pesti polgár. Kő- és fafaragással, stukkóval, épületplasztikával, oltárszobrászattal egyaránt foglalkozott. Közös indulásuk idején hatott rá » Conti Lipót Antal egyénisége. 1746 körül Pesten a volt pálos templom (ma Egyetemi templom) főoltárára készített két szobrot. 1751-ben Pesten a király látogatására készített emelvényre faragott két koronát. 1756-ban Pesten a városi tanács jogi szakiskolájának szobrászi díszét készítette. 1759–60-ban a gyöngyösi ferences templomba faragott két mellékoltárt és a főoltár szobrait. 1769–70-ben Egerben a minorita templom főoltárszobrait, 1771-től az esztergomi Szent István-templom szobordíszét készítette. Dolgozott Belényesen (1772, főoltárszobrok), Besztercebányán (1774, plébániatemplom, főoltárszobrok), Szécsényben (1775, ferences templom, mellékoltárszobrok), Vácrátóton (1780, plébániatemplom, homlokzatszobrok és Szentháromság-oszlop). 1783-ban Gyöngyösön a Szent Bertalan-templom főoltárszobrait faragta. Hiteles művei alapján neki tulajdoníthatók az 1749-es pesti Kálvária elpusztult szobrai, az 1750-es évek elején a pesti volt domonkos templom homlokzatán a fülkék szerzetes-szobrai és az 1770-es évek első felében Jászberényben a ferences templom mellékoltárszobrai. Műhelye jó átlagszínvonalon, de gyakran önmagát is ismétlő szobraival látta el megrendelőit.