JÁMBOR Lajos

építész
(Pest, 1869. október 31.–Budapest, 1955. november 6.)

Műegyetemi tanulmányai után egy ideig » Lechner mellett dolgozott, ill. » Alpár Ignác irodájának vezető alkalmazottjaként részt vett a millenniumi építkezéseken: egyebek mellett ő tervezte a kiállítás főkapuját. 1897-ben társult » Bálint Zoltánnal. Közös munkásságuk a századforduló éveiben Lechner nemzeti formanyelvének hatását mutatja, ez alól feltűnő módon kivétel az 1900-as párizsi világkiállítás magyar pavilonja, amely a millenniumi kiállítás Történelmi főcsoportjához hasonlóan a tipikusnak tekintett magyar történeti épületekből készített együttes. A historizmus béklyóitól megszabadított műveiken a tömbökben komponálás figyelhető meg (Lederer-palota, 1903–04). Nevét 1899-ben magyarosította Frommerről Jámborra.

Irodalom

Magyar művészet 1890–1919 (szerk.: Németh L.), Budapest, 1981. 341–342. • Magyar művészet 1800-tól napjainkig (szerk.: Beke L.), Budapest, 2002. 211–212.

(Papp Gábor György)