Artportal.hu

Rokokó vándorfestő Északkelet-Magyarországon a 18. század második felében. Származása, tanultsága nem ismert. Iglón városi festőként házasodott 1758-ban, gyermekei születtek, házat vett. 1769 őszén szerződött az edelényi L’Huillier–Esterházy-kastély szobáinak kifestésére. E fennmaradt munkái (évszakok, világtájak megszemélyesítői, csataképek, profán zsánerjelenetek, apoteózis, színes rokokó ornamentika) alapján ~nek tulajdonítható a monoki Andrássy-kastély dísztermének (A négy világrész; A négy elem, portrék) és kápolnájának (Krisztus feltámadása) figurális freskó-secco dísze 1770–71-ből, egy Nepomuki Szent János-olajkép ugyanitt (lappang), valamint a tőketerebesi pálos templom kifestése (jelenetek Remete Szent Pál legendájából és a pálos rend történetéből) és volt főoltárképe (Mária és Erzsébet) 1777-ből. A miskolci minoriták és a diósgyőri pálosok számára 1772–78 körül készített művei nem maradtak fenn (kivéve: egy Betlehemi csillag, Sárospatak, Katolikus Gyűjtemény, s talán: Remete Szent Pál, Sajólád, római katolikus templom). ~ kezére vall még az abasári római katolikus plébániatemplom két mellékoltárképe (Patrona Hungariae; Mária neveltetése, 1769) és egy kisméretű Szent Anna-kép (Magyar Nemzeti Galéria). 1780-ban Beleznayné Patay Erzsébet tokaji kúriájában végzett aranyozást. Nevével jelezte a taktabáji Patay-kastély (elpusztult) falképeit, ugyanitt látható ~től a református templom ornamentális kifestése verses feliratokkal, címerrel és a kastély képével 1782–84-ből. 1782-től Leleszen élt, ahol 1788-ig kimutatható. 1783-ban Nepomuki Szent János-mellékoltárképet készített a leleszi premontrei templomba, 1787-ben ugyanitt a sekrestye kifestését (Szent Norbert miséje, elpusztult) vállalta. ~ személyes stílusa megkapóan eredeti, változatos motívumkincsét grafikai előképekről merítette. Feltehetően festő fia, Lieb Antal (*1771) működött Egerben 1800–46 között, s rokona lehetett a szintén egri piktor, Farenson Ferenc is (†1818).