szobrász
(Buda, 1871. május 19.–Budapest, 1944. december 10.)
» Stróbl Alajos tanítványa volt, majd Bécsben és Párizsban, a Julian Akadémián tanult. Első munkái a kilencvenes években akadémikus zsánerművek voltak (köztük a
Rákászfiú, Budapest, Margitsziget). A századfordulón Rodin hatásáról tanúskodó, impresszionista jellegű alkotásokkal jelentkezett: márványba faragott vagy bronzba öntött aktkompozícióin és portréin a fény sejtelmesen fut végig, a formák gazdag játékát teremtve meg (
Éva, 1897;
Csók vagy más címmel
Szerelem, 1901;
Rippl-Rónai József arcmása, 1900;
Iványi Grünwald Béla arcmása, 1901). Az intimebb művek (portrék, domborművek) mellett számos épület (Parlament, Adria Biztosító, Gresham-ház stb.) díszítőszobrászati munkáiban is részt vett. Igazi hírnévre a Városligetben álló
Anonymus című szobrával (1903) tett szert. A névtelen jegyzőt-történetírót – akiről nem maradt fenn képmás – ~ eredeti ötlettel szerzetesi ruhában, fejére kámzsát húzva, arcát szinte teljesen elrejtve formázta meg. A fény–árnyék hatások itt is hatásosan érvényesülnek – a szobor számos kiszögellése és bemélyedése révén a fény játékosan fut végig a bronzfelületen –, akárcsak
Erzsébet királyné márványszobrán (Szeged, 1907). Ezután egyre inkább az akadémizmus határozta meg ~ stílusát.
Rudolf trónörökös vadászruhában megörökített bronzszobrát 1908-ban avatták fel a Városligetben. A tízes évekből említést érdemel a ma a budapesti Központi Papnevelde kertjében álló, a pálos szerzet emlékére emelt
Béke-kút (1916) a Madonna márvány mellszobrával, lent két oldalt imádkozó szerzetesek kőbe faragott alakjával, a húszas évekből pedig
Vasvári Pál bronz emléktáblája a Magyar Nemzeti Múzeum falán (1926). A harmincas években is több budapesti köztéri emlékművet alkotott. A Horváth-kertben állították fel
Déryné-szobrát (1935), amely a színésznőt korhű ruhában, gitárral a kezében örökítette meg; a háborúban megsérült márvány emlékművet ugyan lebontották, kicsinyített herendi porcelánmásolatokban azonban ma is igen népszerű. 1936-ban avatták fel a Szabadság téren
Harry Hill Bandholtz bronzszobrát: a tábornok 1919 októberében erélyes fellépésével megakadályozta, hogy román katonák a Magyar Nemzeti Múzeumban fosztogassanak, s annak kincseit Romániába szállítsák. A Palota (ma Dózsa György) téren 1937-ben felavatott, mészkőből készült
Tüzéremlékmű a háborúban megrongálódott, s lebontották. ~ síremlékszobrászként és keramikusként is jelentős tevékenységet fejtett ki. 1920-ban több éven át működő kerámiagyárat alapított. Balatonlellén, a Kapoli Múzeumban állandó kiállítása látható.
Irodalom
Ligeti G.: Ligeti Miklós Gyűjtemény, Kapoli Múzeum, Lakitelek, [1993] • Prohászka L.: Ligeti Miklós, Kapoli Múzeum & Galéria, Balatonlelle, 2001.
(Falus János)