festő
(Mezőberény, 1822. október 22.–Budapest, 1880. június 6.)
Jogi tanulmányok után
» Marastoni Jakab pesti rajziskoláját, majd 1847-től Ferdinand Georg Waldmüller bécsi szabadiskoláját látogatta. Részt vett az 1848–49-es szabadságharcban, melynek – többek között –
Petőfi Debrecenben (1854, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum) című képével állított emléket. 1850–51-ben a müncheni képzőművészeti akadémián Wilhelm Kaulbach osztályán tanult. Itt készítette el
II. Lajos holttestének megtalálása című nagyméretű történeti festményét (1851, Debrecen, Református Kollégium), amelyet a kortársak az 1860-as években készült,
Perényiné temeti a mohácsi halottakat című festményéhez (Magyar Nemzeti Galéria) hasonlóan a szabadságharc bukásának allegóriájaként értelmeztek.
Nádasdy Tamás nádor és Sylvester János a sárvár-újszigeti nyomdában (1855, lappang), ill.
Nádasdy Tamás és Tinódi (1855, magántulajdon) című képén a hazai művelődéstörténet eseményeit,
Kazinczy Ferenc és Kisfaludy Károly 1828-as találkozását ábrázoló festményén (1859, Széphalom, Kazinczy-Mauzóleum) pedig az egységes nemzeti kultúra megteremtésének lehetőségét ábrázolta.
Irodalom
Tehel P.: Orlai Petrich Soma. Adatok a magyar történeti festészet megalapítójának életéhez, Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1951, Budapest, 1952 • Supka M.: Munkácsy és Orlai Petrich Soma, A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966 • Szíj B.: Orlai Petrich Soma, a Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve, 1974/2. • Keserü K.: Orlai Petrich Soma (1822–1880), Budapest, 1984.
(Papp Júlia)