festő
(Győr v. Bretz in Tirol, 1707. december 24. v. 1708–Sopron, 1779. február 21.)
Tiroli származású festő. 1730–33 között a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult, neve 1741-ig fordul elő a császárváros plébániai anyakönyveiben. 1742-től Győrben, 1764 után Sopronban élt és dolgozott. Egyenletesen közepes színvonalú, késő barokk festészetét osztrák példaképek mellett a soproni pályatárs,
» Dorffmaister István befolyásolta. 1744 előtt festhette a győri Magyar Ispita templomának
Szent Erzsébet-oltárképét az oromzati
Szent Mártonnal. 1756-ban szignált freskói a győri Apátúr-ház stukkós dísztermében a pannonhalmi bencések megbízásából készültek (
Az egyház diadala; Szent Imre Pannonhalmán; Szilveszter pápa álma; Szent István és Asztrik apát; emblémák feliratokkal). 1760-ban kifestette a vasszécsényi Ebergényi-kastély dísztermét és kápolnáját. A füssi római katolikus templom falképei és a győri székesegyházban végzett munkái 1763-ból nem maradtak ránk. Az 1760-as években a győri Orsolya-apácák templomában és ebédlőjében készített freskókat (pl.
Mária eljegyzése, rajzvázlata: Sopron, Zettl–Langer-gyűjtemény) festő rokonai segédletével. Fontosabb jelzett olajképei:
Mária mennybemenetele, 1757;
Szent Antal, 1760;
Mária neveltetése; Nepomuki Szent János, 1770, Borsmonostor ciszterci apátsági templom;
Krisztus Simon házában, 1763, Sopronhorpács, plébániatemplom;
Borgia Szent Ferenc és Szent Margit, 1765, Sopron, Szent György-templom;
Szent Angéla, 1769, Sopron, Orsolyiták temploma;
Immaculata, 1772, Kőszeg, Szent Jakab-templom;
Nepomuki Szent János gyóntatja a királynét, 1774, Fertőszéplak, templom;
Frumwald Lipót képmása, 1777, Magyar Nemzeti Múzeum;
Szent Imre, 1778, Celldömölk, bencés apátsági templom. Adatok vagy stílus alapján ~nak tulajdonított művek:
Szent Angéla, Győr, Xantus János Múzeum;
Mária látogatása és
Szent Ferenc elragadtatása; Sajghó Benedek pannonhalmi főapát arcképe, Pannonhalma, Bencés Főapátság, Képtár;
Kálvária-sorozat, Pozsony, Slovenská národná galéria.
Irodalom
Garas K.: Magyarországi festészet a XVIII. században, Budapest, 1955. 247. • N. Mészáros J.: Festészet Győrött a XVII–XVIII. században. Győri festők, Győri Tanulmányok 12., 1992. 125–138. • Garas K. és Rózsa Gy. In: Mons Sacer 996–1996 (kat., szerk.: Takács I.), Pannonhalma, 1996. 41., 47–48., 123.
(Jávor Anna)